Brüsszelben lobbizott a magyar egyetemi szféra több képviselője a kormánnyal együtt annak érdekében, hogy a magyar felsőoktatás és a kutatói ágazat ne szoruljon ki az európai vérkeringésből. A magyar kormány szerint az Európai Bizottságnak semmi köze a magyar felsőoktatáshoz.
HIRDETÉS
Az időzítés fontos: a magyar parlament elfogadta azokat a jogszabályokat, amelyektől az Erasmus+ és a Horizon Europe programokhoz való ismételt hozzáférést reméli a modellváltott egyetemek számára.
“Szeretnénk felhívni a nemzetközi közönség, különösen a kutatási, fejlesztési és innovációs szektor és az egyetemek képviselőinek figyelmét a magyar egyetemek előtt álló kihívásokra és a korlátok ellenére az együttműködés lehetőségeire. Mind a magyar egyetemek, mind a nemzetközi szereplők profitálhatnak az egymás közötti partnerségekből és együttműködésekből, valamint a közös projektekben való részvételből” - ez állt annak a szakmai programnak a meghívójában, amelyet a brüsszeli Liszt Ferenc Intézetben tartottak, és amelyet Fellegi Tamás volt fideszes miniszter cége, az EuroAtlantic Consulting szervezett.
Súlyos kockázat Magyarországon
Az uniós tagállamok - az Európai Bizottság javaslatára - 2022 decemberében döntöttek úgy, hogy az úgynevezett kondicionlitási eljárás keretében három kohéziós alap 55 százalékát, összesen 6,3 milliárd eurót fagyasztottak be a hétéves költségvetésből. Ennek legfőbb oka a korrupció elleni keretrendszer gyengesége volt, amelynek orvoslására a magyar kormány bár tett néhány lépést, de ezek messze elmaradtak attól, amelyekkel el lehetett volna kerülni a pénzügyi szankciót.
Ez az eljárás és a döntés érintette az egyetemi pénzeket is, de csak a 21 magyarországi modellváltott intézmény esetében.
“A korrekciós intézkedés ezen alkalmatlanságának fényében továbbra is súlyos kockázat áll fenn az uniós költségvetés tekintetében, amelyet a leginkább úgy lehet kezelni, ha megtiltjuk új jogi kötelezettségek vállalását bármely ilyen közérdekű vagyonkezelő alapítvánnyal és az általuk fenntartott bármely jogi személlyel, bármely közvetlen vagy közvetett irányítással végrehajtott program keretében” - foglalták jogszabályba a tagállamok két évvel ezelőtt, s ez az álláspont azóta sem változott.
A brüsszeli eseményen Rodrigo Ballester, az Innovációs és Kulturális Minisztérium miniszteri biztosa, az MCC Európai Tanulmányok Központjának vezetője volt az, aki a kormány álláspontját ismertette. Megjegyezte, hogy az Erasmus az EU zászlóshajója és soha nem volt átpolitizálva 2022 decembere előtt. Felhozta azt is, hogy az átalakulás minden egyetem esetében önkéntes volt, tehát az intézmények döntöttek róla. Azt is megemlítette, hogy a Corvinus egy belga rektort választott, aki a leuveni katolikus egyetem nagy tiszteletben álló professzora.
Diszkriminációt kiáltva
Ballester szerint ami történt, az egyértelmű diszkrimináció, és azért is érthetetlen, mert az általunk fentebb is idézett tanácsi döntés meg sem említette sem az Erasmust, sem pedig a kutatás-fejlesztést támogató Horizon Europe programot.
"A vétkességet hipotetikus viselkedéseken feltételezték, megsértették a mozgás szabadságát, nem végeztek el előzetes vizsgálatot és megfelelő jogi értékelést, kollektív büntetést alkalmaztak bírósági felülvizsgálat nélkül. És mindezt a jogállamiság nevében” - fogalmazott a miniszteri biztos.
Elmondta ugyanakkor,hogy az EU-s pénzek hiányában Magyarország saját megoldást alkalmazott és Pannónia Ösztöndíj Program néven elindította diákcsere, HU-RIZON néven pedig kutatásfejlesztési programjait. Ezeket magyar költségvetési finanszírozásból valósítják meg és Ballester szerint rendkívül sikeresnek mondható.
Szavait alátámasztotta például Jánosy Orsolya, a Debreceni Egyetem Nemzetközi Kapcsolatok Irodájának vezetője, aki ugyan elmondta, hogy kihívást jelent az Erasmus és a Horizon-programok hiánya, de a HU-RIZON révén az egyetem már 30 kutatási együttműködés keretében 12 milliárd forinthoz jutott az egyetem.
Az egyetemek képviselői egyébként - érthetően - jellemzően arra helyezték a hangsúlyt, hogy saját intézményeiket minél előnyösebb színben tüntették fel a reménybeli partnerek szemében.
A magyar parlament tehát már elfogadta az egyetemi pénzek felszabadítást célzó jogszabálymódosítást. Rodrigo Ballester utalt arra, hogy a kormány ezzel kapcsolatban egy éve küldött levelet a tervezett változtatásokkal kapcsolatban az Európai Bizottságnak - erre azonban azóta sem kaptak választ, Ballester szerint ez “nonszensz”. Az elfogadott törvényt egyébként mindeddig nem küldték el az Európai Bizottságnak értékelésre.
"Semmi köze hozzá"
Csütörtökön délelőtt az Európai Parlament Ipari, Kutatási és Energiaügyi Bizottságában Hankó Balázs innovációs és kutatási miniszter számolt be a magyar elnökség féléves terveiről. A minisztert itt szembesítették az EP-képviselők azzal, hogy a magyar felsőoktatási szféra továbbra is el van zárva az uniós pénzektől és hogy mit tesz ennek megoldása érdekében a kormány.
“Az Európai Bizottságnak semmi köze nincs a felsőoktatáshoz, mert ez nemzeti hatáskör. Az Európai Bizottság diszkriminációt alkalmaz a magyar kutatókkal és a magyar egyetemistákkal szemben. Ők ugyanolyan jogú európai uniós állampolgárok, mint a hollandok, mint a franciák, mint a németek” - szögezte le kategorikusan a miniszter.
Hankó bírálta az Európai Bizottság eljárását, érvelését, hangsúlyozva, hogy minden elvárt feltételnek eleget tettek. A miniszter is méltatta a HU-RIZON-programot, mondván, az Óbudai Egyetem a Stanford és a Singapore University-vel, két top10-es intézménnyel működik együtt, “ezt nevezzük mi kutatási együttműködésnek, ezt nevezzük mi konnektivitásnak”.
Hankó szerint egyébként Brüsszelnek nem a magyar kormánnyal, hanem a magyar egyetemekkel van vitája, mert az elfogadott jogszabályokat támogatták az egyetemek is. Hozzátette, hogy a szabályozás csak akkor lép hatályba, ha a kizárt magyar egyetemek ismét hozzáférnek az uniós pénzekhez.