Tbilisziben hetek óta tiltakozik a lakosság az október végi parlamenti választások eredménye ellen, de igazán csak pár napja szabadultak el az indulatok, miután a választási bizottság kihirdette a hivatalos végeredményt. A hét eleje óta keményen oszlat a rendőrség.
HIRDETÉS
Keddre virradóra is sok ezren tüntettek a grúz fővárosban a választási eredmény érvénytelenítését követelve azután, hogy a választási bizottság hivatalosnak minősítette az oroszbarát kormányzópárt győzelmét.
Tiltakozók már a hétvégén sátrat vertek Tbiliszi belvárosában, és közölték, hogy addig maradnak, amíg ki nem írják az új választásokat Grúziában.
Az eddig is kormányzó Grúz Álom nevű pártot egy Oroszorszországban meggazdagodott grúz milliárdos alapította, és egyértelműen az orosz vezetés kegyeit keresi, miközben egyre inkább tekintélyelvű kormányzást folytat. Az október végi választásokon a hivatalos eredmény szerint többséget szerzett a törvényhozásban.
Az uniós integrációt sürgető grúz államfő is visszautasította a parlamenti választások eredményét, és az ellenzékkel együtt csalással vádolja a kormánypártot.
Az uniós politikusok közül csak az EU soros elnökségét adó Magyarország miniszterelnöke gratulált a Grúz Álom választási győzelméhez, illetve ahhoz, hogy - mint fogalmazott - az Európa-párti politika érvényesítése közben a párt nem engedte, hogy az ország második Ukrajna legyen.
Grúziában nehéz oroszbarátnak lenni
Arról, hogy az uniós csatlakozási kérelmet is benyújtó Grúz Álom mennyire és mennyiben tekinthető oroszbarátnak - vagy stratégiáját igazolja a napi és a geopolitika -, megoszlanak az elemzői vélemények. Ahogyan azzal kapcsolatban is, miért volt olyan nagy az eltérés a parlamenti választások utáni exit pollok között (az ellenzéki közvéleménykutatók 40 százalék körülire, a kormányközeli intézet 56 százalékra tette a Grúz Álom eredményét). Abban egyetértés van, hogy ez manipulációt sejtet, és azt is megjegyzik hozzáértők, hogy a voksolás előtt néhány héttel a kormánypárt támogatottságát csak 35-40 százalék közé tették a kutatások.
Az biztos, hogy oroszbarát politikával nehéz népszerűségre szert tenni Grúziában, mert az elmúlt százegynéhány évben a grúzoknak több tragikus összecsapásuk is volt Oroszországgal, a legutóbbi már ebben az évezredben. Ennek eredményét jól mutatják a legutóbbi közvéleménykutatások is, amelyek szerint a grúzok 69 százaléka Oroszországot tekinti elsőszámú ellenségnek. Úgyhogy sokkal inkább az oroszoktól és a háborútól való félelemre építhet az a politikai erő, amely jó orosz kapcsolatait, és az ezekhez szükséges intézkedéseit reálpolitizálással indokolja.