Minden idők egyik legkülönösebb kampánya után minden idők egyik legszorosabbnak ígérkező elnökválasztása zárul magyar idő szerint már bőven szerda hajnalban, amikor az utolsó nyugati parti szavazókör is bezár. A legfontosabb tudnivalók a világ talán legfontosabb választásának napján.
HIRDETÉS
A választást mindig kedden tartják, novemberben. Méghozzá, ahogy az alkotmány egészen pontosan meghatározza, minden negyedik év novemberének első hétfőjét követő keddjén. Ez praktikusan azt jelenti, hogy ha november 1. keddre esik, akkor a választást egy héttel később, 8-án tartják, elkerülve az egybeesést Mindenszentek napjával (és Halloween másnapjával).
De ez már nem is teljesen igaz: a választáson lehet előre és levélben is szavazni. Négy éve már többen szavaztak így, mint a választás napján személyesen, amiben persze jelentős szerepet játszott a Covid. Idén is mostanáig már több 80 millió amerikai leadta a szavazatát a választás hivatalos napja előtt. Ez több mint a fele a négy évvel ezelőtti összes szavazatnak.
A korai szavazatok nagy száma komoly problémákat okozott négy éve, és könnyen lehet, hogy idén is így lesz. Egyrészt néhány államban nagyon elhúzódott a szavazatok megszámlálása – a keddi választás után végül szombatra lett végeredmény. Másrészt Trump a korai szavazatokra alapozta a választási csalásról szóló handabandát, és láthatóan most is erre készül, ha nem ő nyer.
(A választás napján leadott szavazatok közt több okból egészen más volt a két jelölt támogatottságának aránya, mint a korai szavazatok közt. Ezért az elsőként megjelenő részeredmények, amelyek a választás napi szavazatok eredményét tükrözték, alaposan megváltoztak, ahogy elkezdték megszámolni a levélszavazatokat is. Ez több kulcsfontosságú államban megváltoztatta az eredményt, miközben Trump már korábban győztesnek nyilvánította magát.)
Az amerikai elnököt nem közvetlenül az állampolgárok választják, hanem – egy távolról bonyolultnak tűnő rendszerben – az egyes tagállamok, úgynevezett elektorokon keresztül. Ez az elektori rendszer, ami lehetővé teszi, hogy akár az összességében kevesebb szavazatot begyűjtő jelölt nyerje meg a választást. Ez történt például nyolc éve, amikor Hillary Clinton majdnem 3 millió szavazattal többet kapott, mint Donald Trump, mégis utóbbi lett az elnök.
Az elektori rendszer azon az elven alapul, hogy az Egyesült Államok választanak elnököt, nem az USA polgárai. Vagyis elvben minden szövetségi államban külön szavazást tartanak, hogy eldöntsék, az az állam kit akar elnöknek. Aki az adott államban megnyeri ezt a szavazást, azt kell támogatnia az állam összes elektorának az elektori kollégiumban, amikor az államok nevében szavaznak az elnök személyéről. Tehát, függetlenül attól, hogy valaki csupán egyetlen vagy éppen egymillió szavazattal nyert meg egy államot, annak az államnak az összes elektori szavazatát megkapja, ez okozza az aránytalanságot.
Az elektori rendszer miatt a választás valójában néhány államban, az úgynevezett csatatérállamokban dől el. Míg az összes többi államban szinte biztosra vehető, hogy ki nyer, ezek viszont billegnek, így ezek eredménye határozza meg a választás végső kimenetelét. Idén hét ilyen állam van: Nevada, Arizona, Észak-Karolina, és Georgia, illetve Pennsylvania, Wisconsin és Michigan; közülük is leges leginkább Pennsylvania.
Bár a legnagyobb figyelem az elnökválasztásra irányul, egy sor másik választást is tartanak ezen a napon. Kicserélődik a Kongresszus felsőházának, a Szenátus tagjainak egyharmada és újraválasztják teljes alsóházat (képviselőház). Számos államban kormányzót és helyi parlamenteket választanak: idén 11 tagállamban és két területen van kormányzóválasztás, 44 államban választanak képviselőházat és/vagy szenátust, összesen 85 ilyen testületet. Emellett több helyen lesznek különböző népszavazások (például Floridában az abortuszról), és még egy sor egyéb tisztviselőt választanak a seriffektől a főügyészekig.
A választási kampányokban a politikai harccal párhuzamosan mindig zajlik egyfajta árnyékverseny is: a pénzgyűjtés. A stábok hagyományosan időről időre közlik (vagy kiszivárogtatják), hogy mennyi adományt sikerült összegyűjteniük jelöltjük kampányára. Ez igaz az elnökválasztástól egészen az utolsó állami főügyész-választásokig minden kampányra. Kamala Harris idén rekordot állított fel: nem egész négy hónap alatt 1 milliárd dollárt szedett össze, csak augusztusban 361 milliót.
Ugyancsak a választási kampányok hagyományos kísérői az endorsmentek, amikor közismert emberek – híres, elismert személyek; üzletemberek, sztárok, celebek, szerkesztőségek, volt politikusok – nyilvánosan bejelentik, hogy kire fognak szavazni. Ebben is nagy verseny van. A szórakozgatóipar, Hollywood és a "popszakma" hagyományosan inkább a demokratákhoz húz, így nem csoda, hogy a legtöbb itthon ismert sztár Harris támogatását jelentette be, Robert de Nirotól Bruce Springsteenig és Beyoncétől Taylor Swifitig.
Erre rátett még egy lapáttal Trump és némely támogatójának sok durva, rasszista vagy más módon sértő megnyilvánulása, amik további sztárok, például Jennifer Lopez és Ricky Martin támogatását hozták. Trump mellett Kid Rock, Mel Gibson és Hulk Hogan állt ki. Ami idén szokatlan, az a meglehetősen sok republikánus támogató Harris mellett, Dick Cheney volt alelnöktől Arnold Schwarzenegger volt terminátor és kormányzóig.
A világon szinte egyedülálló módon az amerikai elnök megválasztása és hivatalba lépése közt több mint két hónap telik el – egészen pontosan 73-79 nap. Az újonnan megválasztott elnököt nem is ugyan abban az évben iktatják be hivatalába, amikor megválasztják, hiszen a novemberi választás után a beiktatás hagyományosan január 20-án van – kivéve, ha az vasárnapra esik, mint az történt például 1985-ben (Reagan-) és 2013-ban (Obama második ciklusának kezdetén).
Ha váltás következik a Fehér Házban (tehát ha nem választanak újra egy elnököt, mert vetélytársa legyőzi, mert nem indul (mint Biden) vagy nem indulhat újra (mert kitöltött két mandátumot), a választás és a beiktatás közötti időszakban az elnököt béna kacsának hívják. Még ő a hivatalban lévő elnök, annak minden jogosítványával, ám politikai ereje már nincs, mert mindenki az utódjára figyel.
Idén ma van az a kedd, a választás napja. Minden idők egyik legkülönösebb kampánya után minden idők egyik legszorosabbnak ígérkező elnökválasztása zárul magyar idő szerint már bőven szerda hajnalban, amikor az utolsó nyugati parti szavazókör is bezár. Épp a szoros verseny és a már említett korai szavazások miatt könnyen lehet, hogy az eredmény most sem lesz meg szerda reggelre, hanem, mint négy éve, akár még napokat kell várni rá.