Soha a történelemben nem volt példa arra, hogy olyan valaki induljon az USA legmagasabb hivataláért, aki korábban puccskísérlet szervezője és fegyveres lázadás felbujtója volt. És ez csak egy tény a mostani kampány számos sajátossága közül.
HIRDETÉS
Az elnökválasztási kampány kétharmadánál kiszállt a versenyből Joe Biden, az egyik esélyes jelölt. Ezzel alig több mint száz nappal a választás előtt teljesen új verseny kezdődött, új jelölttel és teljesen új kampánnyal.
Biden visszalépése miatt ez lett a modern idők legrövidebb választási kampánya. Az, ami máskor egy januártól novemberig tartó többszereplős stratégiai maraton, az idén egy 107 napos sprintté vállt. (Más szempontból persze ez volt a leghosszabb kampány is, hiszen Trump, amikor elvesztette az előző választást, még aznap elkezdte a kampányát az idei választásra.)
Kamala Harris úgy lett elnökjelölt, hogy el sem indult az előválasztáson. Trump pedig úgy nyerte meg a republikánus előválasztást, hogy egyetlen vitán sem vett részt. Mindkettő törvényes, ám nem, hogy szokatlan, de a modern időkben egyenesen példátlan.
Az elnökválasztási kampányban az egyik jelölt – Trump – ellen kétszer is megpróbáltak merényletet elkövetni . Ez is példátlan a történelemben. (Ha szigorúan vesszük, valójában csak az első volt merénylet-kísérlet, a második jogi értelemben csupán előkészület, hiszen a támadó csak hozzálátott, hogy csináljon valamit, de még nem tett olyasmit, ami a jelölt életének kioltását eredményezhette volna.)
Trump harmadszor indul elnökválasztáson. Roosevelt halála (1945) óta nem volt példa arra, hogy valaki, aki egyszer már elnök volt, újabb két alkalommal is induljon. Addig szokásjog, utána pedig már az alkotmány huszonkettedik kiegészítése tiltotta, hogy valaki kettőnél több cikluson át töltse be az elnöki tisztséget. Az az elnök, aki újrázni tudott, már nem indulhatott harmadjára; az pedig, aki megbukott (mint Carter és az idősebb Bush), visszavonult. Eddig egyetlen személy akadt, aki elnök volt, majd kihagyott egy ciklust, aztán újra elindult – és meg is választották: Grover Cleveland, a 22. és 24. elnök, bő egy és negyed századdal ezelőtt.
Példátlan az is, hogy egy bűncselekmény miatt bűnösnek talált politikus esélyes jelöltként indult a választáson. Több mint egy évszázada fordult elő egy eset, hogy egy bűncselekmény miatt elítélt személy induljon az elnökválasztáson. Akkor egy elítélt szocialista aktivista a börtönből kampányolt, eredménytelenül.
Trumpot egy bűnügyben első fokon bűnösnek nyilvánították, de a büntetés kiszabását és az ítélet kihirdetését a választás utánra halasztották. Ezen kívül még további három ügyben áll súlyos bűncselekmények vádjával bíróság előtt. Azért is tekinti élet-halál harcnak a választást, mert ha nyer, nem folytatódhatnak az ügyek.
Soha a történelemben nem volt példa arra sem, hogy olyan valaki induljon az USA legmagasabb hivataláért, aki korábban puccskísérlet szervezője és fegyveres lázadás felbujtója volt. Trump előbb jogi eszközzel és csalással próbálta elérni az előző választás eredményének megváltoztatását, majd felhívására fegyveres lázadók próbálták megakadályozni a választás eredményének formális kongresszusi hitelesítését (2021. január 6.). Ez a jog nyelvén felbujtóként elkövetett, az államrend erőszakos megdöntésére irányuló fegyveres kísérlet.
A modern választások történetében ugyancsak példátlan számú magas rangú politikus és egykori politikus kampányolt saját pártjának jelöltje ellen. Az ifjabb Bush óta az összes republikánus elnök és elnökjelölt, vagy legközelebbi munkatársa (illetve leszármazottja) felszólalt Trump megválasztása ellen, vagy egyenesen Harrist támogatva. A legfontosabbak:
• Barbara Bush, az idősebb Bush elnök özvegye (még 2016-ban);
• Dick Cheney, az ifjabb Bush alelnöke (az Irak elleni háború egyik kitalálója), és lánya, Liz Cheney, korábbi republikánus képviselő;
• Jim McCain, a 2008-as republikánus elnökjelölt John McCain (ő vesztett Obama ellen először) fia;
• Mitt Romney, a 2012-es republikánus elnökjelölt (ő vesztett Obama ellen másodszor);
• Mike Pence, aki Donald Trump alelnöke volt;
valamint a fegyveres erők visszavonult tábornokai, egykori legfelsőbb vezetői, Trump saját elnöki stábjának magas rangú tagjai, mint:
• John Kelly, tengerész tábornok, Trump volt kabinetfőnöke,
• James Mattis, tengerészgyalogos tábornok, Trump védelmi minisztere,
• H. R. McMaster, a hadsereg tábornoka, Trump nemzetbiztonsági tanácsadója,
• Mark Milley tábornok (szintén Army), a Vezérkari Főnökök Egyesített Tanácsának elnöke (Trump alatt).
Rajtuk kívül Reagan óta az összes republikánus adminisztráció összesen száznál is több tagja. És mindez egy cseppet sem ingatta meg Trump népszerűségét – mint ahogy az ellene folyó büntetőeljárások sem.
Ezen a választáson indul először az elnöki hivatalért egy színes bőrű nő. És ezen a választáson indul minden idők legöregebb elnökjelöltje. (Aki ezt megelőzően öt évig azzal kampányolt, hogy Joe Biden túl öreg elnöknek. Trump már négy éve az öregségével támadta Bident, aki akkor két évvel fiatalabb volt, mint most ő.)
És olyan se nagyon fordult elő, mint most, hogy a kampányban egy magyar politikus – Orbán Viktor – referenciaként jelenjen meg. Trump, cáfolandó, hogy a világ fontos vezetői megvetik, azzal állt elő, hogy őt nagyon fontos vezetők tisztelik, ám egyedül Orbán Viktort tudta megemlíteni. (És valóban, Orbán az egyetlen olyan hivatalban lévő vezető, aki nyíltan rajong Trumpért, annyira, hogy a szuverenitásra szavakban oly kényes politikus létére Trump megválasztásától tette függővé a magyar költségvetést.) Cserébe Harris autokrata diktátornak nevezte Orbánt, aki gyilkos diktátorok szövetségese.
És akkor még nem is volt October Surprise, az elnökválasztások közmondásos "októberi meglepetése"; lehet, idén az lesz a meglepetés, hogy nincs meglepetés. De biztosan ez a valaha volt egyik legszorosabb választás Amerikában.