Nem kellene újra indulnia az elnöki tisztségért, hanem helyette „el kellene vitorláznia a napnyugtába” – így vélekedett Donald Trumpról tavalyelőtt Elon Musk. Ma erőt és pénzt nem kímélve őt támogatja.
HIRDETÉS
„Milyen gyakran jár a városunkban a világ leggazdagabb embere? És vajon mit akarhat Musk?” – Zander Mundy úgy emlékszik vissza, elsőként ez jutott eszébe, amikor egy átlagos munkanapja közepén híre ment, hogy a milliárdos Elon Musk előadást tart a pennsylvaniai Folsom városházáján.
Hogy világos legyen: Pennsylvaniát az egyik csatatérállamnak nevezik, mert a szoros verseny miatt ilyen államokban dőlhet el a november 5-i elnökválasztás kimenetele.
Folsomnak még kilencezer lakosa sincs. Csendes, vidéki kisváros. Lakosai jellemzően ódzkodnak attól, hogy a politikáról nyilvánítsanak véleményt.
A 21 éves Mundy nem tűnt ki az átlagból. Tulajdonképpen még azt sem tervezte, hogy egyáltalán szavazzon. A tömeg azonban magával ragadta. Felfigyelt arra, hogy sor alakul ki a városháza előtt, és úgy döntött, ő is meghallgatja Muskot.
A távozása után már ő is inkább Donald Trump, mint Kamala Harris felé hajlott.
„Ha egy ilyen ember azt állítja, hogy a választás nemcsak azt dönti el, ki lesz az elnök, és milyen jövő vár ránk, hanem azt is, milyen lesz a világ, akkor ennek súlya van” – mondta Musk fellépése után a fiatalember.
A náci hasonlat
A technológiai milliárdos veszélyt jelent az amerikai demokráciára – írta nem sokkal a folsomi kampányrendezvény előtt terjedelmes cikkében a német Spiegel, amely Elon Muskot a „kettes számú közellenségnek” nevezte, és párhuzamot vont az X tulajdonosa, illetve a náci korszak médiamogulja, Alfred Hugenberg között.
„Könyörtelen felszólításaival a hagyományos mainstream média aktívan bátorította először Donald Trump, és most az én megölésemet is” – így reagált a magazin összeállítására Musk.
„Úgy nézek ki, mint egy »kettes számú közellenség«?” – próbálta elviccelni a kérdést Musk Folsomban, majd tréfásan azt is hozzátette: fokoznia kellett a biztonsági intézkedéseket, hogy kivédje az életére törő fenyegetéseket.
A Spiegel kitartott állításai mellett – emlékeztetett az Euronews.
„Az összeállítás Musk számos korábbi megnyilvánulásaira és alkalmazottai nyilatkozataira támaszkodva elemzi, hogy nézetei milyen mértékben tekinthetők a liberális demokrácia elleni támadásnak” – szögezte le a hetilap, amely „kötelességének tartja”, hogy Musk hatalmi koncentrációját „kritikus szemmel” vizsgálja.
A Spiegel felidézte, Alfred Hugenberg hogyan vásárolta fel a lapokat és építette ki médiabirodalmát a húszas években, majd miként hasznosította a sajtóimpériumot a választási kampányban, amit Hitler birodalmi gazdasági miniszterré történő kinevezéssel hálált meg.
„Hugenberg, Hitler? Vajon ez túlbecsüli Musk történelmi szerepét?” – tette fel a kérdést a német lap azzal érvelve: az összehasonlítás célja annak illusztrálása, miként befolyásolhatja a milliárdos veszélyes módon a modern demokráciát.
A kormányzati tisztség
Hogy a Spiegel hasonlata nem sántít, az már szeptember elején kiderült, amikor a republikánus elnökjelölt maga jelentette be, hogy egy bizottság élén látná szívesen új, vagyonos és befolyásos szövetségesét.
A testületnek már neve is van: a Kormányzati Hatékonysági Bizottság „a szövetségi adminisztráció teljes pénzügyi és teljesítményértékelését” végezné, illetve ajánlásokat tenne „drasztikus reformokra”.
A bizottság létrehozására maga Musk tett javaslatot, amikor a tulajdonában levő közösségi felületen, az X-en élőben beszélgetett Trumppal.
Szerinte a testületnek kellene szavatolnia, hogy az adófizetők pénzét „jó célokra” költsék el, majd felajánlotta segítségét a projekthez.
„Örömmel szolgálom Amerikát, ha lehetőség adódik rá. Fizetés, cím és elismerés nélkül” – írta Musk, aki négy éve még a demokratákat támogatta, két éve pedig Trump pártbéli riválisa, Ron DeSantis floridai republikánus kormányzó mellett tette le a voksát, Trumpról pedig úgy vélekedett: nem kellene újra indulnia az elnöki tisztségért, hanem helyette „el kellene vitorláznia a napnyugtába”.
A vesztegetés
Az excentrikus technológiai zseniként megismert, 53 éves Musk teljes hűséget fogadott Trumpnak. Időt, tudást és főleg nem kevés pénzt fektetett be a republikánus jelölt megválasztásába, ami ritkaságszámba megy az üzleti élet csúcsköreiben. A politikát hagyományosan inkább a színfalak mögül befolyásolják. A vezérigazgatók általában költséges, exkluzív adománygyűjtő vacsorákat szerveznek kiszemeltjeik támogatására.
Musk Trumpot támogató politikai akcióbizottsága – az America PAC – ezzel szemben már 119 millió dollárt költött ebben a választási ciklusban. Toronymagasan a Tesla-vezér a legnagyobb egyéni adományozó.
Az emlékezetes júliusi butleri merénylet után állt ki először nyíltan a republikánus jelölt mellett. Azóta gyakori szereplője a kampánykörutaknak, fontos szereplő az ingadozó csatatérállamokban, ahol váltig állítja, hogy csak Trump „mentheti meg” az amerikai demokráciát.
A demokraták, köztük egy pennsylvaniai szenátor persze felfigyeltek a Musk-jelentette fenyegetésre. Olyan embereket szólít meg, akik „nem kételkednek zsenialitásában”, és akiket a demokraták általában nem tudnak elérni – mondta John Fetterman.
Az America PAC a választás napjáig naponta egymillió dollárt, napi árfolyamon nagyjából 375 millió forintot sorsol ki véletlenszerűen kiválasztott szavazók között, pártállástól függetlenül, feltéve, hogy regisztráltak a szavazásra, a hét csatatérállam – Arizona, Észak-Karolina, Georgia, Michigan, Nevada, Pennsylvania és Wisconsin – egyikében élnek, és aláírnak egy nyilatkozatot, amely így hangzik: „Az első és a második alkotmánymódosítás szavatolja a szólásszabadságot és a fegyverviselési jogot. Aláírással támogatom az első és a második alkotmánymódosítást”.
A Harrisburgban és Pittsburghben tartott „városházi” rendezvényeken Musk személyesen adta át a csekket a nyerteseknek, miközben a lelkes tömeg a nevét skandálta. Energiájuk „tüzet gyújt” a lelkében – válaszolta Musk.
A vesztegetésnek számító ajándékozást annak ellenére folytatja, hogy szövetségi bűncselekménynek számít, és börtön jár érte. A törvény ugyanis tiltja azt a jutalmazást, amelynek célja, hogy valakit választási nyilvántartásba vegyenek vagy szavazásra buzdítsák.
Az önös érdek
A bennfentesek hívták fel a figyelmet arra, hogy Musk és vállalkozásai számára kimondottan előnyös lehet a Trumppal kialakított kapcsolat.
A szabályozás mindig korlátozta Musk üzleti álmait – emlékeztetett egy elektromosjármű-töltő platform vezérigazgatója. A koronavírus-járvány miatt bevezetett kaliforniai korlátozások ellen például hevesen tiltakozott – mondta Matt Teske.
Ezzel egyetért egy michigani professzor is, aki szerint Musk úgy érzi: az előírások csak hátráltatják munkájában és az új technológiák, például az önjáró autók autonóm vezetési rendszerének a fejlesztésében.
„Úttörőként a határokat feszegeti, és nem akar elakadni a szabályozásban, amely akár öt-tíz-húsz évvel is elmarad a technológiai fejlődés mögött” – mondta Michael Gordon. A saját útját járja, és a „Marsra akar menni” – tette hozzá a professzor.
Amennyiben Trump győzelme esetén Musk elnyeri a „költségvetési felügyeletet”, nagyban befolyásolhatja a kormányzati döntéshozatalt. Ő maga úgy véli: egy tisztségben véget vethetne a „szabályozás fojtogatásának”.
Ezek után a legkevésbé sem meglepő, hogy az üzletember teljes mellszélességgel buzdította a választókat szavazásra.
A demokraták szerint egy ilyen pozíció teljesen összeférhetetlen a szerződések dollármilliárdjaival, amelyeket Musk a SpaceX és a Tesla számára nyert el.
„Mélységesen etikátlan és illegális” – véli a kaliforniai kormányzó korábbi gazdasági és üzleti főtanácsadója. Lenny Mendonca szerint a kormányzati és szabályozási kapcsolatokban összefonódó tisztviselők „hallathatják hangjukat”, de hatalmi pozícióban nem dönthetnek saját érdekeltségükről.
A demokraták offenzívája itt nem akadt el: Joe Biden jelenlegi elnök azt állította, hoy Musk - aki eredetileg dél-afrikai állampolgár - illegálisan kezdett dolgozni az Egyesült Államokban, hallgatói vízummal. Musk ekkoriban a Zip2 nevű cég alapítójaként működött az USÁ-ban, és a többi alapító aggódott amiatt, hogy mi lesz, ha kiutasítják. Egy becsületsértési perben került Musk emailje is, amiben Tesla-alapítótársainak elismerte, hogy illegálisan tartózkodott az Egyesült Államokban a ZIP2 alapítása idején. Musk tagadta a vádat, állítása szerint joga volt az Egyesült Államokban tartózkodni.
Az orosz kapcsolat
Elon Musk magatartása ráadásul azért is aggályos, mert kiderült, hogy – Trumphoz hasonlóan – az ukrajnai háború kirobbanása óta rendszeresen beszél az orosz elnökkel és szűkebb környezetével, holott korábban azt állította: Putyinnal utoljára 2021-ben váltottak szót, kizárólag az űrkutatásról.
Többször előfordult, hogy Musk Szergej Kirijenkóval, az orosz elnök helyettes kabinetfőnökével tárgyalt, akit az orosz dezinformáció egyik vezető szereplőjeként tartanak számon.
Az amerikai igazságügyi minisztérium szerint Kirijenko csak szeptemberben harminc internetes platformot hozott létre orosz dezinformáció terjesztésére, a többi között az Elon Musk tulajdonában álló X-en.
A világ leggazdagabb embere az ukrajnai invázió kezdetekor még Ukrajnát támogatta, sőt csatlakoztatta az országot műholdas internetszolgáltatójára, a Starlinkre. Idővel azonban – megmagyarázhatatlan okokból – hozzáállása annyira megváltozott, hogy a háború első évének végén Ukrajna már nem használhatta a Starlinket saját védelmében.
Azt megelőzően, 2022 októberében „béketervében” a Krímet Oroszország területének nevezte, Ukrajnát pedig NATO-n kívüli semlegességre szólította fel. Elon Musk azóta többször is bírálta az Ukrajnának nyújtott segélyt.
A változást - a Wall Street Journal szerint – a moszkvai nyomásgyakorlás váltotta ki. Musk és Trump Ukrajnáról vallott nézetei tökéletesen egybecsengenek.
Az ellentábor
Természetesen a rivális demokrata jelölt sem maradt magára.
„A 2024-es elnökválasztáson Kamala Harrisre és Tim Walzra fogom leadni a voksomat” – üzente a szeptemberi televíziós vita után Taylor Swift.
„Szerintem egy határozott, tehetséges vezető” – írta több mint 11 millió lájkot elérő posztjában napjaink legnépszerűbb énekese, aki abban hisz, hogy Amerika többre képes, ha nyugalom honol, és nem a káosz irányítja az embereket.
Taylor Swift gyermektelen, macskás hölgyként jegyezte bejegyzését azok után, JD Vance így gúnyolta Kamala Harrist.
A demokrata jelölt mellett kampányolt a jellemzően republikánuspárti Texasban Beyoncé. Az ország „történelmi fordulópont küszöbén” áll – figyelmeztetett szülővárosában, Houstonban az énekesnő, és a harmincezres tömeg előtt hozzátette: Amerikának „szüksége van a jelenlevőkre”, és mindazokra, akik a közvetítést nézik. Kamala Harris Beyoncé Freedom című slágerére lépett a színpadra, kampányának ugyanis vezető mottója a szabadság.
Bill Gates magánemberként adományozott 50 millió dollárt Kamala Harris kampányára. Nyilvánosan sehol nem támogatta a demokrata jelöltet, a barátaival folytatott beszélgetésekben azonban aggodalommal utalt azokra a következményekre, amelyek Donald Trump második ciklusával járnának.
Elon Musktól eltérően Taylor Swift, Beyoncé és az üzleti életből már visszavonult Bill Gates nem húz hasznot Kamala Harris megválasztásából.