Egyes európai országok – köztük Magyarország – leegyszerűsítették az állampolgárság megszerzését a vér jogán azok számára, akik bizonyítani tudják, hogy felmenőik az adott országból származnak.
HIRDETÉS
Lisa Wixon, New York-i írónő tisztában volt azzal, hogy anyai dédapja révén – aki 1906-ban érkezett a horvátországi kikötőből, Fiumeből az Egyesült Államokba – megszerezheti az uniós állampolgárságot.
Az ezredfordulón, 1892 és 1924 között a New York melletti Ellis-sziget volt az Újvilág legnagyobb bevándorlási központja, ahol több mint 12 millió, elsősorban Európából érkező utas adatait dolgozták fel.
A bevándorlók többsége a Remény szigetének hívta, de olyanok is voltak, akik a Könnyek szigetének nevezték azok után, hogy egyesektől megtagadták a belépést, a döntés pedig családokat választott szét.
A piszkos szőke, félig kubai című könyv szerzőjének, Lisa Wixonnak a felmenője a többséghez tartozott, azon szerencsések közé, akik megkapták a letelepedési engedélyt, aminek köszönhetően dédunokája már az Egyesült Államokban született.
Most eltökélte, hogy megszerzi az uniós előnyökkel járó horvát állampolgárságot.
Horvátország egyike az EU számos országának, amely elismeri a ius sanguinis, a vér szerinti jog elvét, amely alapján származás révén lehet állampolgárságot szerezni – szemben a ius soli, az ún. talajjog elvével, amely kizárólag a születési helyhez köti az állampolgárságot. Ez utóbbit mindenekelőtt épp az Egyesült Államokban alkalmazzák, ezért a kínai nők tömegesen utaztak a tengerentúlra, hogy ott szüljék meg gyermekeiket, akik automatikusan megkapják az amerikai állampolgárságot.
A jelenségnek külön neve van: „szülési turizmusnak” nevezi a Los Angeles Times.
A nyelvi akadályok
Néhány uniós tagország – köztük Magyarország – egyszerűsítette az állampolgárság megszerzésének eljárását. Ezekhez csatlakozott 2020-ban Zágráb is. Korábban a nyelvvizsga sikeres letételéhez kötötték az útlevél, a putovnica megszerzését is még azok esetében is, akik horvát felmenőkkel rendelkeztek.
„Elfoglalt anyaként és olyan személyként, akinek nincs ideje huzamosabb időt Horvátországban tölteni, elképzelni sem tudtam, hogy folyékonyan beszéljek horvátul” – mondta a CNN-nek Lisa Wixon, aki már a feladatot is túlságosan ijesztőnek tartotta.
Az írónő évente öt-hat hetet tölt Európában. Az év elején, egy írországi és franciaországi kirándulás után újra arra vágyott, hogy hosszabb időre Európába utazzon. Egy netes böngészés után fedezte fel, hogy ősének országa a ius sanguinis alkalmazásában eltörölte a nyelvtudás követelményét.
Wixon habozás nélkül ügyvédet fogadott, hogy a legpontosabban nyújtsák be a horvát állampolgárság kérelmezéséhez szükséges iratokat, és hogy az elbírálás hiánypótlás miatt ne szenvedjen késedelmet.
A vér joga, az ősök alapján számos európai ország állampolgársága megszerezhető. Ugyanakkor nem téveszthető szem elől, hogy néhány ország nem engedélyezi a kettős állampolgárságot.
A pontos jogosultsági feltételek országonként nagyon eltérőek – közölte tapasztalatai alapján a bevándorlási ügyekre szakosodott londoni Fragomen ügyvédi iroda egyik vezetője.
Sophie Jo Wasson az állampolgárság megszerzése szempontjából legnépszerűbb országok közé sorolta Olaszországot, Spanyolországot, Ausztriát, Lengyelországot, Írországot és Romániát, ugyanakkor megjegyezte, hogy Csehország, Magyarország és Horvátország is a ius sanguinis révén kínál állampolgárságot.
A kérelmek feldolgozása egy-két évet, néhol ennél is több időt vehet igénybe.
A horvát eljárásban nem kötik generációs korlátokhoz az állampolgárság megszerzését, vagyis nem határozzák meg a felmenők ágát. Viszont ha valaki 1991. október 8. után kivándorolt vagy a Jugoszlávia felbomlásával létrejött országokba költözött, akkor nem jogosult a horvát állampolgárságra.
Ír állampolgárságra azok jogosultak, akiknek az Ír-szigeten születtek a kérelmező szülei vagy nagyszülei. A gyermekek automatikusan, akár online igényelhetik az ír útlevelet, az unokáknak azonban először állampolgárságért kell folyamodniuk, amelynek elbírálása nagyjából nyolc hónapot vesz igénybe.
A kárpótlás
Németország állampolgársággal próbálja kárpótolni a múltban elkövetett bűnöket. Német útlevél illeti meg azokat, akik bizonyítani tudják, hogy felmenőik 1933. január 30. és 1945. május 8. között a nácik által üldözött, hovatartozásuktól megfosztott egykori német állampolgárok voltak.
Hasonlóképpen Ausztria is egyszerűsített eljárásban ad állampolgárságot azoknak a leszármazottaknak, akiknek a felmenői a náci rendszerben menekülni kényszerültek. Osztrák állampolgárságuk nem feltétel, viszont Ausztriában kellett élniük, és egykoron az Osztrák-Magyar Monarchia állampolgárának kellett lenniük.
Román állampolgárság a vérjog alapján azoknak jár, akik a náci rezsim áldozatainak gyermekei vagy unokái, illetve olyan románok gyermekei, unokái vagy dédunokái, akik a mai Romániában vagy annak korábbi területein születtek.
A ius sanguinis alapján kaphatnak állampolgárságot a spanyol szülők vagy nagyszülők leszármazottjai, a demokratikus emlékezet törvénye alapján pedig azon gyermekek vagy unokák, akiknek felmenői Franco diktatórikus rendszerében politikai, ideológiai vagy vallási okokból kényszerültek elmenekülni Spanyolországból a polgárháború idején, a harmincas évek végén.
A törvény még egy évig hatályos, 2025 októberéig.
A magyar gyakorlat
A magyarországi ius sanguinis-törvényt 2011-ben egyszerűsítették, ezáltal a korábban Magyarországhoz tartozó területeken élők utódai – akik beszélik a magyar nyelvet és igazolni tudják magyar származásukat – jogosultak az állampolgárságra.
Ezt a lehetőséget fedezte fel Ferenc G. Koszorus, a Washingtonban élő, magyarul beszélő amerikai, aki nevét apai nagyapjától örökölte.
Koszorús Ferenc a magyar királyi hadsereg ezredese volt, aki az úgynevezett „csendőrpuccs” meghiúsításával a becslések szerint kétszázezer budapesti zsidó életét mentette meg.
Az ezredes maga is menekülésre kényszerült, előbb Németországba, majd onnan az Egyesült Államokba. Ott hunyt el 1974-ben, majd Göncz Árpád köztársasági elnök posztumusz vezérezredessé léptette elő 1991-ben.
Négy éve az unoka mindkét szülője megkapta a magyar állampolgárságot, és ez nagyban megkönnyítette Ferenc G. Koszorus kérelmének elbírálását. A 41 éves férfi a nyáron kapta meg magyar állampolgárságát, kevesebb mint egy év alatt.
A magyar és amerikai kettős állampolgársággal tisztelgett magyar öröksége és felmenői előtt.
„Fontos volt számomra, hogy megmaradjon a kapcsolat őseim szülőföldjével, és hogy megőrizzem a kultúrát” – mondta az ifjabb Koszorus, aki egyike annak, a becslések szerint 1,7 millió amerikainak, akinek az ereiben magyar vér csörgedezik. Néhányan közülük a tudományban, a művészetben, a politikában, az üzleti életben, a sportban, és persze Hollywoodban hírnévre tettek szert.
Az olasz bürokrácia
Olaszország generációs korlátok nélkül hagyja jóvá az állampolgársági beadványokat.
„Valósítsa meg álmát, és legyen olasz állampolgár” – hirdeti az egyik ügynökség, az ICA, amelynek háromszáz fős csapata segíti amerikai és olaszországi irodákban a kérelmek benyújtását. A szervezetnek eddig több mint húszezer ügyfele volt.
A jelentkezés egyetlen kitétele, hogy a kérelmező őse 1861. március 17. után született vagy már Olaszországban élt a modern olasz állam létrejöttekor. Ennek a felmenőnek olasz állampolgárnak kellett lennie az utód megszületésekor.
Az olasz ügyintézés a hagyományoknak megfelelően nem túl gyors – általában két-három év alatt bírálják el a kérelmeket.
Az ICA 2014-es megalapítása óta folyamatosan bővül az ügyfélkör. Az amerikai érdeklődők külön, zártkörű csoportot hoztak létre a közösségi médiában, és ma már több mint hetvenezer tagot regisztráltak. A felhasználók itt osztják meg tapasztalataikat arról, hogyan lehet a vérjog alapján kettős, amerikai-olasz állampolgársághoz jutni.
Öt, Hollandiában élő brit a brexit után, 2018-ban az Európai Bírósághoz fordult, és európai állampolgárságért folyamodott. Az évekig tartó eljárás és fellebbezés után tavaly végleg elutasították a keresetüket azzal az indoklással, hogy uniós állampolgári státuszukat eredendően hazájuk, az Egyesült Királyság szuverén döntésének automatikus következményével veszítették el.
A balti papírmunka
Janna Graber egy utazási magazin szerkesztője. Nagyapja a lettországi Rigában született. Az első világháború viharában, alig 14 évesen elszakadt szüleitől, majd 1919-ben Amerikában kötött ki. A nagypapa 1968-ban halt meg, jóval ezelőtt, hogy szülőhazája 1991-ben újra kikiáltotta függetlenségét.
Graber is kérvényezte őse állampolgárságát. Ijesztő vállalkozásnak nevezte, hisz elvesztek az okiratok, évtizedek alatt pedig több névváltozás is történt a családban. Az motiválta azonban, hogy „megbékéljen a múlttal, és ráncba szedje a rosszat”.
A lett vagy litván állampolgárság feltétele, hogy legfeljebb a dédszülőkig a két balti ország állampolgárai voltak vagy ott születtek.
A legnagyobb akadályt az ő esetükben a szükséges dokumentumok összegyűjtése jelenti. A Baltic Migration ügyvédi iroda munkájának négyötödét levéltári böngészéssel tölti.
Olyan ügyfelük is akadt, aki DNS-vizsgálattal próbálta a származását igazolni. A lelet szerint a DNS nagy része valóban Litvániából származott, ezzel azonban a hatóságokat nem lehet meggyőzni. Ragaszkodnak a jó, öreg, megbízható, papíralapú okmányokhoz.
Az ügyvédi irodák azzal vigasztalják amerikai ügyfeleiket, hogy ha az ősök emlékére esetleg nem is sikerül megszerezni a hőn áhított európai útlevelet, az arra szánt idő mégsem volt elvesztegetett, hisz legalább jobban megismerték családfájukat.