Ben Landának nincs diplomáciai tapasztalata. Ha a szenátus jóváhagyja jelölését, több elődjéhez hasonlóan politikai kinevezettként fogja képviselni az Egyesült Államokat Magyarországon. Az idősotthonok mágnásának nevezik; vagyona évekkel ezelőtt meghaladta a 300 millió dollárt.
HIRDETÉS
„Nem kételkedem abban, hogy Trump elnök vezetése alatt két nemzetünk kapcsolata új magasságokba emelkedik” – így reagált Benjamin Landa nagyköveti jelölésére Bryan Lieb, aki megjegyezte, hogy „Magyarország az Egyesült Államok kulcsfontosságú szövetségese Európában”. Lieb „megtiszteltetésnek” tartja, hogy korábban ő is az esélyesek között volt a budapesti nagykövetség irányítására.
Landa már egy ideje lobbizott a pozícióért – ezt írta a Belaaz még szeptember végén. A brooklyni zsidó hírportál egy napokkal korábban készült fotót is közölt az elnök és a nagykövetjelölt találkozójáról az Ovális Irodában.
A megbeszélésen részt vett a konzervatív aktivista Roger Stone, Trump korábbi tanácsadója, egyben Landa barátja, aki sikeresen lobbizott, és egyengette a jelölt kinevezéséhez vezető utat. A Belaaz értesülései szerint Landa és Stone többször is összefutott a témával kapcsolatban.
Az emberbarát üzletember
Donald Trump amerikai elnök Benjamin Landa üzletembert és filantrópot jelölte a következő magyarországi amerikai nagykövetnek – ezt írta a magyar adófizetők pénzéből finanszírozott Hungarian Conservative. A Washington Post összesítése szerint Landa jelölését október második napján továbbították elbírálásra a külügyi bizottságnak. A meghonosodott gyakorlat szerint a nagyköveti kinevezéshez ezt követően szenátusi jóváhagyásra van szükség.
Ez akár hónapokig is eltarthat. Vannak olyan nagykövetjelöltek, akik március óta várnak a döntésre, de olyanok is, akik szeptemberi jelölésük után máris átjutottak az első rostán.
A budapesti amerikai nagykövetség közösségi felületén nem számolt be az új nagykövet jelöléséről, bár ez nem szokatlan. A kinevezésről általában a szenátusi jóváhagyás után tájékoztatják a nyilvánosságot Ebben az esetben inkább az az érdekes, hogy a Facebook-oldal megszorítási okokból, „elfogadott költségvetés hiányában” nem frissül rendszeresen, a sürgős biztonsági információkat kivéve.
Landa a zsidó közösségekben is ismert emberbarát: több vallási és oktatási intézményt támogat New Yorkban és Izraelben egyaránt – írta a Neokohn. A konzervatív-liberális zsidó hírportál szerint Landa a nyolcvanas évektől kezdve az egészségügyben és idősellátásban épített fel „jelentős üzleti birodalmat”.
Hírnevét jobbára az egészségügyi szektorban szerezte, a SentosaCare társalapítójaként és vezérigazgatójaként, amely idősotthoni létesítményeket birtokol és kezel – így méltatta a nagykövetjelöltet a Hungarian Conservative, amely szintén megjegyezte, hogy Landa aktív a közösségi és jótékonysági ügyekben.
A profitorientált betegellátás
A SentosaCare-nek most csak egy szerény felülete érhető el a közösségi portálon, az ott feltüntetett honlap, a sentosacare.com azonban megszűnt működni, domainnevét pedig valamivel kevesebb mint 4300 dollárért forgalmazza a szolgáltató a tavalyi év vége óta.
Az elérhető publikus dokumentumok szerint a SentosaCare profitorientált idősotthonokat, illetve rehabilitációs és egészségügyi központokat működtetett jobbára New York államban. A cég alapítója és vezetője Benjamin Landa, valamint Bent Philipson. Időnként új létesítményeket vásároltak – 2018-ban például Virginiában, és ugyanabban az évben eladták az egyik queensi otthonukat valamivel több mint 25 millió dollárért.
A cég számos szabályozói ellenőrzésen esett át, sőt per tárgya volt azok után, hogy ismételten bírságok, panaszok és hiányosságok merültek fel a betegellátásban. Landa és Philipson vitatták az észrevételek egy részét. Nehéz megállapítani, hogy a SentosaCare napjainkban milyen formában működik. A Facebook-oldala szerint a New York-i térség „leggyorsabban növekvő ápolási intézménycsoportja”, míg egy bírósági dokumentum tanácsadó cégként tesz róla említést, amely „szolgáltatásokat nyújt New York állam szakképzett ápolási intézményeinek”.
A milliomos
Benjamin Landa alperes a New York állambeli Nassau megye lakosa – állapította meg az állam legfelsőbb bírósága 2022 novemberében. A perirat szerint – a könyvvizsgálói adatokra hivatkozva – Landa becsült vagyona 2016. december 20-án körülbelül 308,06 millió dollár volt.
Hetekkel később, 2022 decemberének közepén New York állam főügyésze pert indított a Cold Springs Hill központ tulajdonosai és vezetői ellen az évekig tartó pénzügyi csalás miatt, amely személyzethiányt váltott ki, következésképpen pedig a lakókat elhanyagolták. Az ügyészségi vizsgálat kiderítette, hogy az otthon tulajdonosai az állami támogatásból több mint 22,6 millió dollárt csalárd módon elvontak a lakók ellátásából, a világjárvány előtt pedig ismételten csökkentették a személyzeti állományt.
„A Cold Spring Hills tulajdonosai a profitot helyezték előtérbe a betegellátás helyett, miközben a kiszolgáltatott New York-iakat szívszorító és embertelen körülmények között hagyták élni” – közölte Letitia James főügyész. „Buffalótól Long Islandig New York minden idősek otthonában be kell tartani a New York-iak számára a legjobb ellátást előíró törvényeket. Főügyészként eltökélt vagyok abban, hivatalom minden erejét latba vessem annak érdekében, hogy az idősek otthonai megfeleljenek ennek a színvonalnak, és biztosítsam a New York-iak védelmét” – üzente James.
Benjamin Landa tulajdonjoga eltitkolt volt – írta keresetében a főügyész.
Az idősotthon-mágnás
Tavaly szeptemberben egy bíró többek között Ben Landát is felelősnek tartotta, amiért társaival együtt elhanyagolta a betegeket. Lisa Cairo első fokon félmillió dolláros kártérítésre kötelezte Landát, egyben pedig elrendelte, hogy független testület felügyelje a Cold Spring Hills működését.
Az ítélet nem jogerős, mert az érintettek – köztük Landa – fellebbeztek.
Néhány évvel korábban New York államban parázs vitát váltott ki, hogy az idősotthonok nem nonprofit, hanem profitorientált alapon működnek. Az üzemeltetők a vádat alaptalanként utasították vissza, és azzal érveltek: az ellenségeskedést az motiválta, hogy a tulajdonosok többsége ortodox zsidó.
„A vád hamis” – ezt nyilatkozta 2021-ben az Ami Magazine-nak Ben Landa is, aki idősotthon-mágnásként mutattak be az olvasóknak.
Szerinte nincs semmilyen összefüggés az elhalálozási arány és az idősotthon finanszírozási módja között. New York államban például az elhalálozási ráta 14 százalékos volt a nonprofit intézményekben, miközben az általa üzemeltetett idősotthonokban kisebb, 9 százalékos.
„Ha egy hazugságot elég sokáig, elég hangosan és elég gyakran ismételsz, az emberek el fogják hinni” – idézte Landa Joseph Goebbelst, a náci Németország propagandaminiszterét, a yimach shemót, a zsidók esküdt ellenségét.
A vádak lényege – Landa szerint – a magántulajdon megkérdőjelezése.
Elismerte, hogy társai között lehetnek „kukacos almák” is, de üzletágként egyikük sem tett semmi olyat, ami veszélyeztette volna a betegek életét.
A politikai kinevezett
Ben Landa filantrópként mutatkozik be egy ismeretlen keltezésű rövid életrajzában is.
Azt írja magáról harmadik személyben, hogy spirituális hatását édesapjától örökölte, aki rabbiként szolgált Csehszlovákiában, majd feleségével a háború után vándorolt ki az Egyesült Államokba. Először Newarkban telepedtek le, majd Brooklynba költöztek.
Landa a családját magyar haszid eredetűnek nevezte egy 2010-es beszédében – írta a HVG. Főiskolai diplomáját az Adelphi Egyetemen szerezte, a New York-i Garden Cityben. Saját bevallása szerint vállalkozói képességei korán elindították az üzleti életben, kivált az idősotthonok működtetésében.
A nagyszülei a vészkorszakban haltak meg – tulajdonképpen meg sem ismerte őket. Ezzel magyarázta, hogy iskola után gyakran elkísérte az apját az idősotthonokba, és a lakókkal töltött idő pótolta azt a hiányt, amit nagyszülei elvesztése jelentett. Landa 1987-ben vásárolta meg első idősotthonát, amit üzlettársával együtt idővel New York állam legnagyobb idősotthon-hálózatává fejlesztettek. Két évtized elteltével már több mint húsz intézményt működtettek, éves árbevételük pedig megközelítette a 400 millió dollárt.
Ben Landa nemcsak a zsidó közéletben, hanem a politikában is aktív. A 2004-es elnökválasztáson a republikánus George W. Bush újraindulását támogatta adományával, 2015-ben pedig a közeli barátjának nevezett, magyar származású George Patakinak, New York állam korábbi kormányzójának szervezett otthonában adománygyűjtő vacsorát. Pataki elnökválasztási kampánya rövid életű volt – a republikánus jelöltséget, majd a választást is a mai elnök nyerte. Donald Trump minden jel szerint elnézte Landának, hogy korábban riválisa mögé állt, és magyarországi nagykövetnek jelölte.
Elődjéhez, David Pressmanhoz hasonlóan Ben Landának sincs diplomáciai tapasztalata. Ha elnyeri a szenátusi támogatást, több amerikai nagykövet mellett ő is politikai kinevezett lesz.