Amerikai és izraeli lapok információi szerint Izrael várhatóan nem támadja meg Irán nukleáris létesítményeit, inkább különféle katonai bázisokra és hírszerzési helyszínekre fókuszálna. A csapás ugyanakkor várhatóan nagyobb lesz, mint az áprilisi válasz Irán rakétatámadására.
HIRDETÉS
Joe Biden amerikai elnök szerdán várhatóan telefonbeszélgetést folytat Benjámin Netanjahu izraeli miniszterelnökkel, amelynek során szó lesz az Irán elleni esetleges csapás tervéről is - jelentette kedden késő este az Axios amerikai hírportál három amerikai tisztségviselőre hivatkozva.
Az Axios idézte az egyik amerikai tisztviselőt, aki azt mondta: "A beszélgetést arra akarjuk felhasználni, hogy megpróbáljuk alakítani az izraeli megtorlás korlátait." Mint mondta, Washington biztos akar lenni abban, hogy Izrael olyan iráni célpontokat támad, amelyek "jelentősek, de nem aránytalanok".
A Közel-Kelet feszült figyelemmel várja Izrael válaszát a múlt heti iráni rakétatámadásra, amelyet Teherán azért hajtott végre, mert Izrael célzott csapásokkal kiiktatta az Irán által támogatott terrorszervezetek több vezetőjét, és szárazföldi hadműveletbe is kezdett a Hezbollah ellen Dél-Libanonban.
Netanjahu megígérte, hogy Irán fizetni fog a rakétatámadásért, míg Teherán közölte, hogy bármilyen megtorlás "hatalmas pusztítással" járna, ami sokak aggodalma szerint egy szélesebb körű háborúval is járhat a térségben, akár az Egyesült Államokat is bevonva.
Izrael várhatóan nem az iráni atomprogram létesítményeit fogja megtámadni, inkább különböző katonai bázisokra és hírszerzési helyszínekre összpontosít - értesült a The New York Times nyomán a The Jerusalem Post is. Az izraeli lap forrásai szerint az izraeli válaszcsapás "a támadási forgatókönyvek közepes tartományába" esik majd.
A The Jerusalem Post ugyanakkor úgy tudja, hogy Izrael Irán elleni várható támadása - amelyet gyakorlatilag minden vezető izraeli tisztségviselő nyilvánosan megígért - még így is sokkal jelentősebb lesz, mint az április 19-i légicsapás, amikor Irán S-300-as légvédelmi rakétarendszere megsérült.
Bár Izraelben többen felvetették, hogy a jelenlegi helyzetben 50 évenként egyszer adódhat lehetőség az iráni nukleáris létesítmények megtámadására, a lap forrásai jelezték, hogy az iráni atomprogram megtámadása nem feltétlenül lenne összhangban a biztonsági kabinet által meghatározott háborús célokkal.
Míg a háború egyik legfontosabb deklarált célja a Hamász legyőzése, és Izrael kitelepített 60 ezer északi lakosának a libanoni határhoz való biztonságos visszatérése, addig szintén deklarált hivatalos cél, hogy ne rángassák bele magukat egy regionális háborúba, különösen Iránnal.
Ha tehát Izrael belekeveredne egy regionális háborúba Iránnal - amitől a biztonsági kabinet, az IDF, Washington és a Nyugat nagy része tart, ha Izrael csapást mérne Irán nukleáris létesítményeire -, az jelentősen megzavarná és rontaná Jeruzsálem képességét, hogy végezzen a Hamásszal, és biztonságosabb helyzetet teremtsen a libanoni Hezbollahhal.
A Post úgy értesült, hogy magas rangú izraeli tisztviselők Irán október 1-jei második támadását (az április 13-14-i első támadás után) nem annak jeleként értékelik, hogy Teherán kész lenne egy szélesebb körű háborúba bocsátkozni, hanem mint egy kísérletet arra, hogy újra egyensúlyba hozza saját elrettentő erejét Izraellel szemben, miután az IDF-nek sikerült lényegében felszámolnia két legnagyobb "biztosítékát": a Hezbollahot és a Hamászt.
Biden és Netanjahu között éles nézeteltérések voltak a háború lefolyását illetően az elmúlt hónapokban. Az amerikai elnök múlt pénteken kijelentette, hogy Izrael helyében inkább kerülné iráni olajmezők megtámadását, mint az korábban felmerült. Hozzátette, hogy szerinte Izrael még nem döntötte el, hogyan reagáljon Iránra.