A román Alkotmánybíróság elutasította az S.O.S. Romania párt elnökjelöltjének indulását a november 24-én esedékes elnökválasztáson. Diana Șoșoacă az első jelölt a modern román demokrácia történetében, akinek az indulását az AB megakadályozta.
HIRDETÉS
A román Alkotmánybíróság a hétvégén elutasította az S.O.S. Romania párt elnökjelöltjének indulását a november 24-én esedékes elnökválasztáson. A hivatalos közleményben a testület nem nevezett meg okot, de bennfentes források szerint a politikusnő radikális nézetei, nyilatkozatai szolgáltattak okot erre a példátlan döntésre, azok állítólag nem férhetők össze a román alkotmányos értékekkel – írja az Euractiv.
Diana Șoșoacă kérelmét először szombaton utasította el az AB, miután az S.O.S. Romania egy volt tagja bizonyítékokat nyújtott be, hogy a párt hamis aláírásokat gyűjtött az induláshoz szükséges ajánlásmennyiség megszerzéséhez. A vasárnapi fellebbezését követően a testület újra a politikusnő kizárásáról döntött. Ezzel Șoșoacă lett az első jelölt a modern román demokrácia történetében, akinek az indulását az AB megakadályozta.
A júniusban EP-képviselővé választott politikusnő szombati fellebbezésében azzal érvelt, hogy az AB-nek nincs hatásköre az aláírások hitelesítésére, és ezzel maga sértette meg a román alkotmányt.
Șoșoacă 2022 májusában egy másik radikális pártból, az AUR-ból kilépve csatlakozott a fél évvel korábban alapított szélsőjobboldali-nacionalista párthoz, és annak elnöke lett. Az AUR nyáron csatlakozott a jobboldali ECR frakcióhoz az Európai Parlamentben, az S.O.S. Romania azonban hoppon maradt, mert az időközben megszűnt ID frakcióból alakult Szuverén Nemzetek Európája nem vette fel soraiba a Mi Hazánk magyar párt ellenvetése miatt.
Diana Șoșoacă elutasította az Ukrajnának való segítségnyújtást, Ukrajna korábban Romániától elcsatolt területeinek (Besszarábia és Észak-Bukovina) visszaszerzését támogatná, Románia EU-ból való kilépését szorgalmazta, élesen bírálta a NATO-t, míg az oroszokkal való viszony szorosabbra fűzését támogatta, illetve többször idegen- és zsidóellenes megjegyzéseket tett nyilvános beszédeiben.
Ezzel együtt a mainstream pártok többsége tiltakozott a román Alkotmánybíróság döntése ellen, mert azt veszélyes precedensnek látják a román politikai rendszer egésze számára.