Szeptember 2-ig kellett volna regisztálni a bevételük 20%-nál nagyobb részét külföldről kapó civil szervezeteknek egy orosz mintára készült új törvény alapján, amely ellen több mint 100 beadványt nyújtottak be az alkotmánybíróságra.
HIRDETÉSA grúziai civil szervezetek túlnyomó többsége nem volt hajlandó regisztráltatni magát az úgynevezett "külföldi ügynökök" adatbázisában a "külföldi befolyás átláthatóságáról" szóló ellentmondásos törvény alapján.
Amikor a 30 napos regisztrációs időszak szeptember 2-án lezárult, az országban tevékenykedő mintegy 30 000 nem kormányzati szervezetből mindössze 469 regisztrált.
A fennmaradó szervezetek megtagadták a regisztrációt, arra hivatkozva, hogy a törvényt az illiberális orosz törvényhozás ihlette, és veszélyezteti a szólásszabadságot és a demokráciát.
A törvény értelmében a bevételük több mint 20%-át külföldi adományozóktól kapó civil szervezeteknek "külföldi hatalom érdekeit képviselő" szervezetként kellene regisztráltatniuk magukat. Ennek elmulasztása súlyos szankciókat von maga után, többek között valamivel több mint 8 399 eurós kezdeti bírságot, majd havonta körülbelül 6 712 eurós bírságot.
"Minden regisztrált szervezet azt mondja, hogy mind a nyilvántartás, mind az "orosz típusú törvény" ellentmond az értékeiknek" - mondta Guram Imnadze, a Társadalmi Igazságosság Központ programigazgatója az Euronewsnak. "Nem önszántukból regisztráltak, csak azért tették, hogy rövid távon meghosszabbítsák a létezésüket.
"A törvény szerint nincs különbség a bejegyzett és a be nem jegyzett szervezetek között. Ez problémákat okoz azok számára, akik a demokrácia és az igazságosság fenntartásáért dolgoznak ebben az országban"."
Az EU eközben arra figyelmeztetett, hogy a törvény megakaszthatja Grúzia csatlakozási folyamatát.
Folytatódnak a jogi csatározások
A törvényt már megtámadták a grúz alkotmánybíróságon. Pert indított 121 civil és független médiaszervezet, több ellenzéki képviselő és két újságíró.
Salome Zourabichvili elnök is keresetet nyújtott be, azt állítva, hogy a törvény sérti Grúzia alkotmányos kötelezettségvállalását az Európai Unióhoz és a NATO-hoz való csatlakozásra.
Az Alkotmánybíróságon augusztusban tartottak egy előzetes meghallgatást, de Vakhtang Khmaladze alkotmányjogász és volt grúz parlamenti képviselő nem hiszi, hogy a törvényt időközben felfüggesztik.
"Nagyon valószínűnek tartom, hogy a bíróság részben vagy egészben elfogadja a keresetet, bár kétlem, hogy a törvényes feltételeknek megfelel" - mondta az Euronewsnak.
Bár a törvényt az akotmánybíróság előtt is meg kell védeni, de a grúz állampolgárok politikai véleményt is nyilváníthatnak az EU- és NATO-tagságot veszélybe sodró kormányzásról, hiszen október 26-án parlamenti választásokat tartanak a kaukázusi országban.
A nagyobb ellenzéki pártok kifejezték azon szándékukat, hogy megválasztásuk esetén hatályon kívül helyezik a törvényt, míg a kormánypárt fenntartja azt az álláspontját, hogy a törvény csak az átláthatóság és az elszámoltathatóság javítását szolgálja.