A korábbi törvények szerint egy kevésbé kritikus állapot a választások elhalasztását jelentette volna, de a Kreml jelenlegi politikájába nem fér bele, hogy eltoljanak egy kormányzóválasztást.
HIRDETÉSRegionális választásokat tartanak Oroszországban, a Kreml pedig közölte, hogy azzal együtt megtartják ezt a Kurszki területen is, hogy Ukrajna augusztus 6-án behatolt a régióba, és több település ellenőrzését is átvette. Az offenzíva máig tart, az evakuált polgárok száma pedig meghaladta a százezret.
A KozlovPapernek nyilatkozva három orosz tisztviselő azt mondta, hogy a Kreml helyi válságnak tekinti az offenzívát, és nem érzik problémának a választások megrendezését, noha az ukrán betörés nemcsak az orosz katonai és különleges szolgálatokat lepte meg, hanem a Kreml politikai osztályát is.
Választás több területen
A regionális választások már pénteken elkezdődtek Oroszországban. A voksolás sokrétű, egyrészt kormányzói, másrészt helyhatósági választásokat is rendeznek olyan oroszországi vagy oroszok által ellenőrzött régiókban (is), ahol rendszeresek az ukrán támadások, így a Kurszki és a Brjanszki területen, valamint az oroszok által illegálisan annektált Krímben és Szevasztopolban.
A Kurszki területen az ukrán erők több száz négyzetkilométernyi területet ellenőriznek, ezért a választás megrendezése Moszkvának okozott némi fejtörést, ugyanis az ukrán offenzíva kezdete óta több mint 130 ezer orosznak kellett elhagynia az otthonát. Ilyen mértékű evakuálás a második világháború óta nem történt az országban, az otthonukat elhagyók pedig többször jelezték, hogy az orosz haderő láthatóan nem védi a határt, ráadásul az evakuáltak segélyezését sem szervezte meg.
A Kreml a regionális választással dilemmába került: felmerült a kérdés, hogy a kockázatot vállalva megtartsák-e a voksolást, vagy a civilek védelme érdekében halasszák el az eseményt, a halasztás viszont nem fért volna bele a Kreml által harsogott narratívába.
Az állami média, így Putyin is lekicsinylően beszélt a kurszki offenzíváról, legutóbb kudarcosnak titulálva a támadást, korábban pedig az ukránokra utalva annyit mondott, hogy "természetesen foglalkozunk ezekkel a banditákkal", és hogy a "helyzet el lesz rendezve."
A rendezés azonban még sehol, és akár lekezelően beszélnek a helyzetről, akár nem, a valóságról sokat elmond, hogy a Kurszki területen szükségállapotot hirdettek. A szükségállapotra hivatkozva a választásokat könnyen le lehetne mondani, csakhogy az orosz választási bizottság elrendelte, hogy azt a tervek szerint bonyolítsák le, noha az eredeti tervekben aligha szerepelt, hogy
- golyóálló mellényeket és
- sisakokat
kell biztosítani a helyi választási tisztviselőknek, illetve garantálni kell a lakosok biztonságát. Kurszkban ezt úgy próbálják elérni, hogy bunkereket építenek az utcára.
Ellenzék nélkül könnyű
A választás kimenetelében persze sok kérdés nincs: nagy valószínűséggel a Putyin-féle Egységes Oroszország párt jelöltjét, Alekszej Szmirnovot választják ismét kormányzónak a megszállt területen, és ugyanígy nincs mitől félni a Kreml-barát politikusoknak máshol Oroszországban.
Független választási szakértők a szeptemberi voksolással kapcsolatban elmondták, hogy a legtöbb orosz régióban nincsenek igazi választási alternatívák, és Szmirnov ellenében sincs kire szavazni, valódi ellenzékről ugyanis nem tudni.
A KozlovPapernek nyilatkozva azt mondta a választással kapcsolatban egy neve elhallgatását kérő tisztviselő, hogy "eleve létfontosságú, hogy a főnök [Putyin] által jelölt kormányzót megválasszák."
Változó jogszabályok
Mielőtt Oroszország megtámadta Ukrajnát, az orosz törvények szigorúan kimondták, hogy kritikus körülmények esetén a választásokat el kell halasztani, a korábbi rendelet szerint pedig a kurszki helyzet kritikusnak számít. A háború azonban átírta a forgatókönyvet, az orosz parlament pedig egy sornyi módosítást szavazott meg, melyek lehetővé tették például azt is, hogy az oroszok által megszállt ukrán területeken az oroszok leadhassák a voksukat a 2024-es márciusi elnökválasztáson.
Egy, a Kreml belső munkájára rálátó tisztviselő a Kozlovnak azt mondta, hogy "tekintettel arra, hogy az orosz hatóságok legitimnek kezelik a Donyeckben, Luhanszkban, Zaporizzsjában és Herszonban rendezett választásokat, Kurszk nem jelenthet problémát."
A Kreml, a biztonsági szolgálatok és a hadsereg is többször elmondta, hogy az orosz katonai stratégia eredményes, a csapatok a donyecki térségben tovább nyomják az ukránokat, a kurszki offenzívát pedig időszakos válsághelyzetnek tekintik.
Minden jóra fordul
Egy orosz biztonsági forrás korábban azt mondta a Kozlovnak, hogy a hatóságok azért sem lépik meg a kurszki kormányzóválasztás elhalasztását, mert nem hajlandóan gyengeséget mutatni az ellenségnek. Az illető eközben elismerte, hogy a helyzet válságos, de a lényeg nem az, hogy ő, vagy mások mit mondanak, hanem az, hogy állami televízió azt harsogja, hogy a háború (mármint ahogy az oroszok hívják: a különleges katonai művelet) tervszerűen halad előre.
HIRDETÉSSokakban persze felmerült a kérdés, hogy vajon a kurszki offenzíva változtathat-e az oroszok háborús céljain, de erre a kérdésre egyelőre nem jött válasz. Az oroszok folyamatosan küldik a hadi- és az emberanyagot a frontra, céljuk pedig még mindig a szerintük náci ukrán kormány felszámolása, és miként azt Dmitrij Medvegyev korábbi orosz elnök és miniszterelnök júliusban megfogalmazta: szó sem lehet tűszünetről, a cél Ukrajna elfoglalása.
Egy független szakértő szerint a Kreml büszke arra, hogy a háború árnyékában elnökválasztást tartottak, és hogy Putyint egy újabb ciklusra megválasztották, ennek árnyékában pedig esélytelen, hogy eltoljanak egy regionális választást. Megrendezik, és a saját szájízükre befolyásolják a végeredményt, miközben (ahogy az borítóképünkön is látszik) elmesélik a világnak, hogy Oroszországban minden a legnagyobb rendben van.