Ahogy egyre többet tudnak róluk, úgy lesz egyre több kérdés is a tornádókkal kapcsolatban. Az Egyesült Államokat évente ezernél is több forgószél sújtja, közülük egy-egy pedig hatalmas pusztítást hagy maga mögött.
HIRDETÉS
"A tornádó pusztító erejű forgószélben megnyilvánuló meteorológiai jelenség. Jellemzője, hogy a hevesen örvénylő légoszlop a viharfelhőből indul ki, és a földfelszínnel érintkezik. A földet el nem érő felhőtölcsért tubának hívják" - írja a tornádóról a Wikipedia, amelyhez képest az Akadémiai Kiadó 1968-as kiadású Kislexikonja jóval rövidebben fogalmaz: tornádó: trópusi ciklon az Atlanti-óceánon.
Utóbbi meghatározás pontatlan, mert tornádó nem csak az Atlanti-óceánon fordul elő. Tovább is lépünk 1978-ra, mikor is a szintén az Akadémiai Kiadó gondozásában megjelent Magyar Értelmező Kéziszótár szócikke azt írja a tornádóról, hogy "az Atlanti-óceánon és Észak-Amerikában pusztító forgószél, ciklon". Ezzel a meghatározással már egész közel járunk a valósághoz.
Az úgynevezett tornádószezon már itt van, az év közepe táján szoktak bekerülni a híradásokba a Karib-tenger szigeteit és az Egyesült Államok déli és középnyugati államait felkavaró forgószelek, legutóbb éppen Iowából jelentettek tornádót. Ez volt az:
A tornádó, mint jelenség azzal együtt rejtélyes, hogy rengeteg dolgot tudni a kialakulásukhoz szükséges időjárási körülményekről. A tudományos részletekben nem merülünk el, annyit viszont mindenképpen ideírunk, hogy
- egy tornádó átlagosan 20-30 percig létezik, és hogy ebben az időben benne van
- az örvénylő fázis, és amikor
- kialakul a tuba (vagy tölcsér),
- ami nagy valószínűséggel el is éri a földet.
- Ezt követi a leginkább látványos, egyben leginkább pusztító fázis, amikor a földről felszippantott törmelék sötétre színezi a tölcsér alsó részét.
- A végjáték innentől kezdve gyors, a tornádó gyengül és összeesik, majd eltűnik, felszívódik.
Amit fentebb írtunk, tehát a tornádó születése és halála ezen a timelapse videón remekül végignézhető:
Amit még fontos megjegyezni: az eddigi észlelések és kutatások szerint a legintenzívebb tornádókban a szélsebesség túllépheti a 600 km/órát, az eddigi leggyorsabb tornádó pedig 686 km/órával tekergett. A szélességét tekintve: egy tornádó átlagosan 400-500 méter széles lehet, élete során pedig 60–80 kilométeren keresztül érintkezhet a földfelszínnel.
Egy pillanatra ismét elővesszük a Wikipediát: a leghosszabb ismert tornádónyom 352,4 km-es, noha ez a forgószél több órán keresztül kavargott, tehát nem az átlagos élethosszt produkálta.
Viharvadászok terepen
A cikk elején idéztük a régi lexikonokat, melyek a maguk idejében azért is adhattak rövid magyarázatot, mert a tornádókról akkoriban még keveset lehetett tudni. Tudósok, meteorológusok régóta kutatják a jelenséget, sőt az Egyesült Államokban számos "viharvadász" dolgozik, akik a nyomukba eredve követik a forgószeleket.
"Elég valószínű, hogy miközben adatgyűjtést végeztem, egy-egy tornádó embereket ölt meg, ami egyrészt komoly súlyt ad a helyzetnek, másrészt azt is megmutatja, hogy mennyire fontos munka, amit végzünk" - mondta a BBC-nek Robin Tanamachi kutató meteorológus, az Indiana állambeli Purdue Egyetem docense.
Tanamachi élénken emlékszik az első pusztító erejű tornádóra, amit látott: a dátum 2013. május 31., a helyszín Oklahoma állam központi része, El Reno környéke, a tornádó sebessége pedig 475 km/óra volt. A forgószél nyolc embert ölt meg, köztük három viharvadászt. A kutató elmondta, hogy
Tanamachi munkája éppen az, mint ami az 1990-es évek egyik kasszasikerében, a Twisterben is látható: viharvadászok és kutatók Oklahomában próbálják megfejteni a forgószél jelenségét. A filmnek egyébként másfél hete mutatták be a folytatását, de távolról sem teljesít olyan jól a pénztáraknál, mint az 1996-os rész, noha ennek aligha az az oka, hogy az embereket kevésbé érdekelnék a tornádók, vagy mert egyre kevesebb lenne belőlük.
Adatok, tények
A National Oceanic and Atmospheric Administration (NOAA) adatai szerint éves szinten átlagosan 1200 vihar sújtja az Egyesült Államokat, az elmúlt tíz évben pedig évente 908-1818 tornádót tapasztaltak. 2023-ban a szám 1423-ra rúgott, ezek a forgószelek összesen 83 ember halálát okozták, 2024-ben pedig 1397 vihar eddig 39 ember életét követelte.
A tornádó erejét az általa okozott anyagi kárban szokás mérni, a szám pedig igen magas. A tornádók évente néha több milliárd dollár értékű kárt okoznak, és számtalan halálos áldozatot követelnek.
A viharvadászok azért (is) végzik a munkájukat, hogy amennyire lehet, minimalizálják a károkat, hiszen minél jobban ismerik a tornádók létrejöttéhez szükséges kritériumokat, annál hamarabb tudják megjósolni, ha lecsaphatnak. A forgószél által okozott károk mellett meg kell említenünk azt is, hogy a tornádók előzményei lehetnek eleve károkozó viharok és heves zivatarok, adott esetben jégesők.
Még akkor is képlékeny, hogy mi lesz belőle, amikor formálódik
A NOAA közölte: rejtély, hogy mely zivatarokból alakul ki heves tornádó, épp ezért nehéz a jóslás. Tanamachi ezt azzal egészíti ki, hogy néha akár a tökéletesnek nevezhető szupercellák sem "indulnak be", csak forognak egy helyben, a viharvadászok pedig kivárnak.
A kutató hozzáteszi, hogy ez a legfőbb kérdés a tornádókkal: pontosan megérteni azt a folyamatot, ahogy kialakul, ezzel együtt hangsúlyozza, hogy minden egyes terepmunka során rengeteg új felfedezést tesznek, ami sajnos folyton új kérdéseket vet fel. "A tornádó elbűvölő jelenség, egyben a kíváncsiság és a megválaszolandó kérdések forrása" - zárta le mondandóját a kutató.