EventsEseményekPodcasts
Loader
Find Us
HIRDETÉS

Ellentétes álláspont: az olasz bíróságok a kormánnyal szemben védik a menekülteket segítő civileket

Menekültek. Háttérben a Sea Watch civil szervezet mentőhajója
Menekültek. Háttérben a Sea Watch civil szervezet mentőhajója Szerzői jogok Fotó: AP
Szerzői jogok Fotó: AP
Írta: FT
Közzétéve:
A cikk megosztásaKommentek
A cikk megosztásaClose Button

Az olasz kormány rendre próbálja ellehetetleníteni a menekülteket segítő civil szervezetek munkáját, a bíróságok viszont a migráció kezelésével kapcsolatos törvényeket szem előtt tartva ítélkeznek az NGO-k javára. Olaszország ezzel együtt elkezdett kiesni a menedékkérők fókuszából.

HIRDETÉS

Giorgia Meloni kormánya 2023-ban rendeletekkel korlátozta azoknak a civil jótékonysági szervezeteknek (NGO-k) a munkáját, melyek a Földközi-tengeren az afrikai és az olasz partok között sodródó, menekültekkel teli hajók mentésére esküdtek fel. Előfordult, hogy az NGO-k munkatársait egyes esetekben őrizetbe vették, de az olasz bíróságok számos őrizetbe vételt elrendelő határozatot hatályon kívül helyeztek.

A hatálytalanítás ellenére a bírók még nevezték meg azokat a törvényi hibákat, melyek korrigálásával az NGO-k munkáját segíthetik, így egyelőre csak akkor támogatják a civileket, ha egy konkrét ügy eléjük kerül. Ilyen például egy múlt heti eset, mikor is a dél-olaszországi Reggio Calabria bírósága kimondta, hogy jogellenes volt, amikor a német Sea Eye szervezethez tartozó Sea-Eye 4 nevű német mentőhajót 60 napra ki akarták tiltani a tengerről. A határozat március 11-én született, azaz éppen négy nappal azután, hogy a hajó legénysége 84 menekültet, köztük 36 gyereket mentett ki Líbia partjainál.

Líbiai menedékkérők a Földközi-tengeren
Líbiai menedékkérők a Földközi-tengerenFotó: AP

A hatóságok azért döntöttek a büntetés mellett, mert szerintük a Sea-Eye 4-t a líbiai parti őrség engedélye és utasításai betartása nélkül avatkozott be egy menekültekkel teli hajó mentésébe, és szerintük potenciálisan veszélyes helyzetet idéztek elő a tengeren. A kormány érveit alátámasztó bizonyítékot a bíróság nem talált, viszont szemlézte a Sea-Eye 4 és a líbiai partiőrség beszélgetését, melyről megállapították, hogy szívélyesek voltak. Idézünk is belőlük:

„Itt a Sea-Eye 4. Jelentjük, hogy a mentési művelet befejeződött. Az utasításaiknak megfelelően elhagyjuk a területet” – közölte a mentőhajó legénysége a bírósási iratok szerint, amire a parti őrség pusztán annyit mondott, hogy "ez itt a líbiai parti őrség, és köszönjük az együttműködést."

A bíróság kötelezte az olasz hatóságokat, hogy az eljárás jogi költségeit a Sea-Eye számára megfizesse, a szervezet pedig ezt „jelentős győzelemnek” titulálta. Gorden Isler, a Sea-Eye elnöke közölte, hogy az „ítélet világosan rámutat, hogy a polgári mentőhajók feltartóztatása nem más, mint az államhatalommal való visszaélés.”

Nem kell ide civil!

Az olasz belügyminisztérium a Sea-Eye-hoz képest másképpen látja a helyzetet. Közölték, hogy a Reggio Calabriában született bírósági döntésnek „nincsen hatása a már többször alkalmazott hatályos törvényre”, és hozzátették, hogy a kormány fellebbez az ítélet ellen. A fellebbezés nem meglepő, hiszen a 2022 októbere óta regnáló miniszterelnök, Giorgia Meloni politikájának egyik fontos pillére az az ígéret, hogy a kormány megakadályozza az Észak-Afrikából érkező migránshajók érkezését.

A civil mentőhajókat Meloni kormánya többször visszatartó erőnek titulálta, és közölték, hogy az Olaszországba érkező menedékkérők túlnyomó többségét így is az olasz parti őrség veszi fel.

A Matteo Piantedosi belügyminiszter által benyújtott, egyben róla elnevezett Piantedosi törvény előírja a civil szervezeteknek, hogy a mentés befejezése után haladéktalanul induljanak el a legközelebbi kikötőbe, ami egyet jelent azzal, hogy maximum egy hajóról menthetik ki a rajta tartózkodókat, többről nem. A civil szervezetek ezzel szemben azt állítják, hogy a Piantedosi-féle rendelet sérti a tenger egyik elsődleges törvényét, mely szerint

minden hajónak kötelessége segíteni egy másik, bajba jutott hajón.

Ennek elmulasztása ráadásul pénzbírsággal jár, ami minimum 2, maximum 10 ezer euró, illetve a hajót is lefoglalhatják. És ha már bírság: a civilek hajóira idén 21-szer szabtak ki bírságot, márciusban például a Sea-Eye egy másik hajójára, a Sea-Watch 5-re. A hajót dokkoláskor vették őrizetbe, de húsz nappal később ezt a bíróság feloldotta. A húsz nap viszont nem volt tragédiáktól mentes, a szervezet közlése szerint ebben az időszakban az olasz és az afrikai partok között „legalább 145 ember fulladt meg a Földközi-tenger középső részén."

Oliver Kulikowski, az NGO szóvivője akkor hozzátette, hogy a "polgári mentőhajók visszatartása színtiszta politikai manőver."

A hajók mellett a repülők is problémásak

Május elején az Euronews is megírta, hogy Olaszország kitiltotta a civilek gépeit a migrációs útvonalakhoz közeli repülőterekről. A Sea-Watch az X-en közölte, hogy ez gyávaság és cinizmus azok részéről, akik politikai propaganda céljából kriminalizálják a civil szervezeteket. Hozzátették, hogy repülőgépeikkel továbbra is segíteni akarnak a bajba jutott menekülteknek.

Az olasz polgári légiközlekedési hatóság (ENAC) által bejelentett döntés jelentősen megnehezíti a Sea-Eye és a hozzá hasonló szervezetek számára, hogy kisgépeikkel a Földközi-tenger középső részén kutassák fel a mentésre szoruló hajókat, az ENAC rendelete viszont azt írja, hogy a repülőgépek "indokolatlan terhet" jelentenek a hivatalos mentőcsapatok számára, és veszélyeztetik a dokumentumok nélkül érkező menekültek biztonságát.

Az NGO-k olyan felderítő repülőgépei, mint a Seabird, rendszeresen megtalálják a Földközi-tengeren bajba jutott hajókat, és a mentőket a helyszínre irányítják, sőt: egyes esetekben dokumentálják az európaiak által finanszírozott líbiai parti őrség agresszív fellépését is, mellyel igyekeznek megakadályozni a migránsok átkelését a tengeren.

A civil szervezetek által a bajban lévő migránshajók nyomon követésére használt repülőgépek az ENAC rendelete értelmében nem használhatják a menekülési útvonalakhoz közeli Szicília, Pantelleria és Lampedusa repülőtereit.

Újabb útvonalak, nagyobb veszély

Az olasz belügyminisztérium szerint január 1. és június 11. között a tavalyi év hasonló időszakához képest jelentősen csökkent a menedékkérők száma. Giorgia Meloni miniszterelnök üdvözölte a változást, de a csökkenés aligha az ő érdeme, sokkal inkább arról van szó, hogy a migránsok alkalmazkodtak a helyzethez, és inkább Spanyolország vagy Görögország felé veszik az irányt. Daniel Auerbacher, az SOS Mediterranee szervezet munkatársa közölte, hogy a menedékkérők a (jogi értelemben vett) könnyebb utat keresik, fizikai értelemben viszont egyik út sem könnyű: az időjárás a Földközi-tenger közepén változatos, a tenger háborog, a menekültek eszközei pedig inkább nevezhetők ócska ladiknak, mint igazi hajónak. (Lásd: fentebbi videó)

Az ENSZ ernyője alatt működő Nemzetközi Migrációs Szervezet (IOM) adatai szerint 2023-ban 3155 migráns halt meg vagy tűnt el a Földközi-tengeren. Flavio Di Giacomo, az IOM szóvivője szerint az európai tengeri járőrözés „nem elegendő” ahhoz, hogy csökkenjen a tragédiák sora, és szerinte azzal együtt, hogy kevesebben indulnak útnak Afrikából, az átkelni vágyók nagyobb mértékben kockáztatják az életüket, mint tavaly.

Giorgia Meloni olasz miniszterelnök 2022-ben azzal az ígérettel nyerte meg az olaszországi választásokat, hogy visszaszorítja az Afrikából érkező menedékkérők számát. A kormány úgy véli: intézkedései működnek, és csökkentik a vízbe fulladások számát a veszélyes átkelések során.

Idén eddig 17 609 menekült érte el Olaszország partjait, szemben a 2023-as év azonos időszakában regisztrált 44 684-gyel. Csak az adatok felől nézve: Meloni politikája sikeresnek mondható.

A cikk megosztásaKommentek

kapcsolódó cikkek

Meglátogatta Giorgia Meloni az albániai táborokat, ahová Olaszországba érkező menekülteket visznek

Feszültség a bevándorlók miatt egy olasz kisvárosban

Az EU döntött a migrációs szabályok reformjáról, Lengyelország és Magyarország ellene szavazott