A Nyugatnak újra kellene gondolnia az Ukrajnának szánt fegyverekre vonatkozó korlátozásokat, ezt mondta Jens Stoltenberg a NATO parlamenti közgyűlésének hétfői ülésén.
HIRDETÉSJens Stoltenberg arra kérte a védelmi szövetség tagállamait, hogy gondolják újra a meghatározott limiteket egyes fegyvernemek esetében. Ezt a NATO parlamenti közgyűlésének bulgáriai ülésén fejtette ki hozzátéve, hogy Ukrajnának joga van megvédenie magát.
A bolgár államfővel közösen tartott sajtótájékoztatón azt mondta, hogy szerinte eljött az ideje felülvizsgálniuk néhány korlátozást. Pár tagállam már feloldotta ezeket, mások nem. Az üzenete tehát az, hogy most mindnyájuknak át kell gondolniuk ezeket a limiteket, mert ha nem, megkötik az ukrán védelem kezét, rontják az esélyét annak, hogy meg tudja védeni magát.
Az ukrán hadsereg katonai támogatása kényes kérdés, mert ha Moszkva bármilyen vonatkozásban beavatkozásnak minősíti, akkor hadüzenetként veheti. Éppen ezért egyes államok nem szállítanak nagy hatótávolságú rakétákat és olyan nagy hatásfokú fegyvereket, amelyekkel akár az ukrán határtól távol eső orosz területekre is csapást lehet mérni. Mások viszont azt mondják, hogy minden segítséget meg kell adni Ukrajnának, mert saját haderejénél sokkal jobban felszerelt hadsereg ellen kell védekeznie.
Ráadásul az orosz lőszergyárak gyártókapacitása háromszorosa annak, amire a nyugatiak képesek, miközben negyed annyi pénzből termelnek. És ez azzal együtt is jelentős előnyhöz juttatja az orosz hadsereget, hogy a lőszerutánpótlás silányabb, mint az, ami a lassan csordogáló nyugati szállítmányokban érkezik Ukrajnába.
Stoltenberg a hétfői ülésen a harkivi harcokra hivatkozva kérte a szövetségeseket, hogy ne korlátozzák az Ukrajnának szánt fegyverszállítmányokat.
"De ismétlem, ezek nemzeti döntések, nem NATO-döntések" - tette hozzá.
A harkivi helyzet miatt nő a nyomást Kijev szövetségesein
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök a hétvégén arra figyelmeztetett, hogy az orosz csapatok fokozott offenzívára készülnek Harkivban.
A moszkvai hadsereg május óta több falut és települést foglalt el az észak-ukrajnai régióban, és ez volt az egyik legjelentősebb szárazföldi hadművelet az Ukrajna elleni orosz invázió kezdete óta.
Az orosz előrenyomulás arra szorítja Ukrajna nyugati szövetségeseit, hogy még több támogatást nyújtsanak. Az Egyesült Államok, az Egyesült Királyság és Franciaország már nagy hatótávolságú rakétákkal is ellátta Ukrajnát, miközben Olaf Scholz német kancellár kizárta, hogy Tauras rakétákat küldjenek, habár ezt Kijev többször is kérte. A kancellár azzal indokolta a visszautasítást, hogy ezeket a rakétákat, amelyek a kilövés után önállóan képesek bemérni és megsemmisíteni egy célpontot, német katonák tudnák csak bevetni, vagyis német katonákat kellene küldeniük az ukrán frontra, ami ki van zárva. Ez számára a vörös vonal, amit nem lép át.