A Witness stábja újságírókkal, kutatókkal, factchekinggel foglalkozó szakemberekkel és médiatanárokkal beszélgetett Pozsonyban: olyanokkal, akik mind a hamis narratívák, illetve azok társadalmi kohézióra és politikai stabilitásra gyakorolt pusztító következményei ellen küzdenek.
A Robert Fico szlovák miniszterelnök ellen május 15-én elkövetett merényletet követő órákban álhírek és összeesküvés-elméletek kezdtek keringeni az interneten. A találgatások egy része az állítólagos merénylőt, a 71 éves, magát írónak valló Juraj Cintulát a legfőbb szlovák ellenzéki párttal próbálta kapcsolatba hozni.
Az effajta dezinformáció aligha meglepő. Áprilisban az Euronews Pozsonyba utazott, hogy beszámoljon a szlovákiai félretájékoztatás mértékéről. A stáb újságírókkal, kutatókkal, factchekinggel (tényellenőrzés) foglalkozó szakemberekkel és médiatanárokkal készített interjút. Olyan szakemberekkel, akik az ilyen hamis narratívák, illetve azok társadalmi kohézióra és politikai stabilitásra gyakorolt pusztító következményei ellen küzdenek.
A dezinformáció - amely a közvélemény befolyásolása vagy az igazság elhomályosítása érdekében szándékosan és gyakran burkoltan terjesztett hamis információként definiálható - mértéke a Krím elcsatolása és a kelet-ukrajnai konfliktus óta megugrott Szlovákiában. Az országban zajló félretájékoztatást főként a közvélemény befolyásolására törekvő, Szlovákián belüli és kívüli orosz ügynökök táplálják.
Ukrajna 2022-es lerohanása és a politikai szereplők által elfogadott hamis narratívák tovább fokozták a dezinformáció terjedését az országban, olyannyira, hogy ma már több ezer olyan médium, Facebook-oldal és Telegram-csatorna van, amelyek Moszkva propagandáját sulykolják, vagy egyszerűen "csak" hazugságokat terjesztenek.
Ahogy Veronika Frankovská szlovák tényellenőrző rámutatott, nem az a lényeg, hogy el akarnak hitetni az emberekkel egy bizonyos történetet. "A dolog arról szól, hogy aláássák a bizalmukat abban, hogy amit olvasnak és látnak maguk körül, az igaz-e. El akarják érni, hogy senkiben se bízzanak" - magyarázta.
Miközben Európa a júniusi európai parlamenti választásokra készül, Szlovákia tapasztalatai erős figyelmeztetésként szolgálnak a dezinformáció veszélyeire. Giovanni Zagni, az Európai Digitális Médiafigyelő Intézet (EDMO) uniós választásokkal foglalkozó munkacsoportjának vezetője szerint a választások előtt néhány jelentős dezinformációs tendencia és narratíva tapasztalható. "Az egyik a választási folyamathoz kapcsolódik. Aztán ott van például az éghajlat kérdése. A másik pedig a bevándorlás" - sorolta.
A szakértők szerint a dezinformációs trendek előzetes megértése és a nyilvánosság tájékoztatása a média ökoszisztémájáról elengedhetetlen ahhoz, hogy megakadályozzuk, hogy a politikai diskurzust hamis narratívák eltérítsék. Kiváltképp egy olyan időszakban, amikor a mesterséges intelligencia és a közösségi média-vállalatok egyre inkább jelen vannak mindennapi információs terünkben.