A múlt hétvégi iráni támadás elhárításában Izraelnek nyújtott közreműködés, és a Vörös-tengeri védekezés soron kívüli kongresszusi segélyezést követel.
HIRDETÉSAz Egyesült Államok haditengerészete közel egymilliárd dolláros „lyukba” került, miután segített megvédeni Izraelt a példátlan iráni rakétaözöntől, és október óta sikerrel küzdte le a Vörös-tengeren a jemeni hútik támadásait – mondta kedden a Kongresszus előtt a haditengerészet államtitkára. Kérése az volt, hogy a képviselők hagyjanak jóvá egy rendkívüli, 95 milliárd dolláros kiegészítő finanszírozást a honvédelem számára.
„Az elnök költségvetési tartalékát a hétvégén kimerítettük. Közel járunk az 1 milliárd dolláros hadianyag-többletköltséghez” – mondta Carlos Del Toro a szenátusi meghatalmazások bizottsági ülésén.
Új elfogó fegyvereket is kipróbáltak - irdatlanul drágák
„Kilőttünk SM-2-eseket (Standard Missile), SM-6-osokat és – éppen a hétvégén – SM-3-asokat, hogy hézagmentesen leküzdjük az Iránból érkező ballisztikus rakétafenyegetést. Tehát szükségünk van erre a kiegészítő támogatásra, hogy átmenjen még ezen a héten” – mondta az államtitkár. Bár a szenátus februárban elfogadta a kiegészítést, a republikánus többségű Ház még nem bocsátotta szavazásra.
Az elfogó rakéták nagyjából kétszer drágábbak, mint a hajóellenes társaik, amelyeket földi vagy tengeri célok rombolására használnak, mert ezeket magasan fejlett navigációs eszközökkel kell felszerelni, hogy követni tudják a befogott célt. Ilyen igény a földi célpontok esetében nem áll fenn.
A Standard Missile-3 változatai például - darabonként - 9,7 millió dollártól 27,9 millió dollárig terjednek. (Ez a rakéta a hétvégén debütált harci körülmények között.) A haditengerészet 2025-ös költségvetési kérelme további 6,6 milliárd tartalmaz a kritikus lőszerek többéves és stabil beszerzésére.
Be kell fektetni a technológiai fejlesztésekbe is
„A haditengerészet az iparba és annak ipari bázisába is befektet, annak érdekében, hogy a közeljövőben fel tudjuk gyorsítani a hadianyag-termelést” – mondta a bizottságnak Lisa Franchetti, a Pentagon pénzügyi adminisztrátora. A folyó pénzügyi periódusban a fejlesztések fő iránya a Trident II tengeralattjáróról indítható ballisztikus rakéta és az újtípusú torpedók. Ezeket a forrásokat privát kutatóintézeteknek és gyártóknak szánja a Pentagon.
A pótszavazás hónapokig tartó akadozása után Mike Johnson képviselőházi elnök hétfőn bejelentette, hogy a a Ház külön-külön törvényjavaslatokról fog szavazni Izrael, Ukrajna és az USA indo-csendes-óceáni törekvéseinek támogatására.
A Pentagon viszont nem ért egyet a kiegészítő csomag felosztásával, mondván, hogy Ukrajna támogatásának elmulasztása később drágább és nagyobb terhet jelentene az Egyesült Államok számára. Joe Biden elnök viszont - ha vonakodva is - de beleegyezett a csomag feldarabolásába, amit még mindig jobbnak tart, mint a további toporgást.
A politikai síkon számolni kell azzal, hogy egy elnökválasztási év kellős közepén nagyon nehéz lesz hosszútávú kötelezettségeket megszavaztatni, mert Donald Trump győzelme esetén a teljes katonai koncepció átalakításával kell számolni.
A védelmi tárca azzal érvel, hogy ha Oroszország most teret nyer Kelet-Európában, akkor az közvetlen fenyegetést idéz elő az európai szövetségesekkel szemben, és annak elhárításában Amerikának is részt kell vállalnia.
„Ha nem segítjük Ukrajnát hatékonyan, akkor veszélyt idézünk elő az Egyesült Államok kárára is” – mondta a törvényhozóknak a védelmi titkár. A támogatás sürgősségét már a republikánus oldalon is felismerték, amit igazol Donald Trump azon javaslata, hogy áthidaló hitellel segítsék ki Ukrajnát mindaddig, amíg a Kongresszus határozata meg nem születik.
Ez hasonlatos lenne ahhoz a kölcsönbérleti szerződéshez, melyet F.D. Roosevelt amerikai elnök és Joszif Sztálin szovjet vezető kötött a 2. világháborúban, és ami stabilan biztosította a Szovjetunió hadianyagellátását a háború végéig.
„Ha Ukrajna támogatása elmarad, akkor a jövőben még nagyobb beruházásokat kell eszközölnünk Európa védelmére” – mondta a Del Toro. „Ha nem teszünk eleget kötelezettségeinknek, és Ukrajna elbukik, akkor nem is kérdés, hogy Hszi Csin-ping kínai elnököt is felbátorítjuk Tajvannal kapcsolatos törekvéseiben."