A szövegre még a szenátusnak is rá kell bólintania, ott kevésbé tűnik egyértelműnek a javaslat támogatottsága.
HIRDETÉSMegszavazta a hajviselet alapján történő megkülönböztetést tiltó jogszabály-tervezetet a francia nemzetgyűlés csütörtökön. A hajviselet hosszát, stílusát és színét is védő javaslatot a képviselők elsöprő többsége támogatta.
Az ülésteremben a tervezet beterjesztője, Oliviver Serva köszönetet mondott képviselőtársainak, amiért figyelembe vették az emberek szenvedését, és azt mondta, hogy Franciaország büszke lehet magára, mert nagy lépést tett előre.
A Guadeloupe szigeti Serva a hátrányt szenvedő csoportok közül példaként említette azokat a színesbőrű nőket, akik kénytelenek kisimítani a hajukat egy-egy állásinterjúra, valamint a számos negatív előítélettel sújtott vörös hajúakat és a kopasz férfiakat.
Franciaországban a külső megjelenés alapján történő megkülönböztetés eleve büntetendő - jegyezte meg Olivier Serva. Az elmélet és a gyakorlat között azonban szakadék tátong a képviselő szerint.
Nem mindenki elégedett a törvénytervezettel
A javaslat most a jobboldali többségű szenátus elé kerül, ahol már nem olyan egyértelmű a támogatottsága. A szöveget az Egyesült Államok bizonyos államaiban érvényben lévő hasonló jogszabályok ihlették, mint például a 2019-ben Kaliforniában a hajviselet szerinti megkülönböztetés ellen elfogadott Crown Act.
A kormány „jóindulattal fogadta" az indítványt, és a képviselők "bölcsességére" bízta a sorsát. Aurore Bergé, a nők és férfiak közötti egyenlőségért és a diszkrimináció elleni fellépésért felelős miniszter szerint „érdemes rávilágítani az ilyen típusú megkülönböztetések létezésére is, még úgy is, hogy egyébként a hatályos törvény értelmében jelenleg is fel lehet lépni ellene".
A parlamenti vitában felszólalók felidézték a semmítőszék 2022. évi döntését, amely úgy ítélte meg, hogy az Air France légitársaság megkülönböztetően járt el, amikor megtiltotta egy férfi utaskísérőnek afro hajfonatok viselését, holott a légikisasszonyok számára ez engedélyezett.
A baloldal „reális, komoly és politikai" problémának nevezte a kérdést, Daniele Obono radikális baloldali képviselő a „szisztematikus rasszizmust" ostorozta. A radikális jobboldali Philippe Schreck viszont azt a kérdést tette fel, hogy a „csőd szélén" álló országban valóban ez-e a legnagyobb gond.
Az elnök pártjában is többek fenntartásaikat hangoztatták, Lise Magnier képviselő szerint csak bonyolítja majd a bíró munkáját, hogy egyes esetekben a haji vagy az általánosabb, külső megjelenés miatti megkülönböztetés tilalmára hivatkozva hozzon ítéletet.