Míg Franciaország városaiban anarchia dúl, a nemzetvédelmi fejlesztések nem szünetelhetnek. Ezer kilométernél távolabbi szárazföldi célpontokat is támadhat, ellenséges tengeralattjárókra vadászhat és kommandósokat juttathat partra Franciaország új nukleáris meghajtású tengeralattjárója.
A Rubis egy hat hajóból álló flotta ötödik egysége, amely Európa önálló katonai képességeit is erősíti. Október 16-án a normandiai Cherbourg-ban megkezdődött a Rubis áthelyezése a Naval Group építőcsarnokából a Cachin-medencében működő vízre bocsátó berendezésre.
HIRDETÉS
HIRDETÉS
A hajó a Barracuda-programban épülő Suffren osztály ötödik egysége. A művelet látványos mérföldkő, de a Rubis előtt még befejező munkák és tengeri próbák állnak, mielőtt végleg átadhatják a francia haditengerészetnek.
Hetven napig a tengeren
A program hat új támadó tengeralattjáróval váltja fel az 1980-as évektől szolgáló Rubis osztályt. Az új Rubis már a Suffren osztályhoz tartozik. Az első négy hajót 2020 novembere és 2026 júniusa között adták át, ezután a negyedik egység, a De Grasse idén június 24-én került a haditengerészethez.
A Barracuda a francia hadiipar egyik legösszetettebb vállalkozása. A nemzeti haditengerészet összesítése 9,1 milliárd euróra tette a program teljes költségeit.
A közel száz méter hosszú, merülésben mintegy 5300 tonnás Suffren osztály nagyjából kétszer akkora vízkiszorítású, mint az előző nemzedék. Az automatizálásnak köszönhetően mégis elegendő hozzá 65 fős alapszemélyzet. A francia haditengerészet 70 napos önálló működési időt ad meg, vagyis a hajó több mint két hónapos küldetést is teljesíthet.
A méret önmagában azonban nem dönti el, melyik tengeralattjáró kerül ki győztesen egy összecsapásból. Legalább ilyen fontos, hogy melyik észleli előbb a másikat, és közben mennyire képes elrejteni saját zaját. A Suffren osztály fejlettebb érzékelőket és csökkentett zajkibocsátást kapott és a hagyományos periszkóp helyett kameraképeket továbbító árbóc lép szolgálatba. Ez a felszíni megfigyelés eredményeinek gyorsabb megosztását is lehetővé teszi a személyzet tagjai között, tehát amit a kapitány lát, azt a legénység is real time látja.
Csapás a tengerből a szárazföld belsejébe
A generációváltás egyik legfontosabb újdonsága a haditengerészeti robotrepülőgép alkalmazása. A gyártó ezer kilométert meghaladó hatótávolságot közöl a fegyverről, amely szárazföldi célpontok elleni precíziós csapásra szolgál. A Suffren osztály az első francia tengeralattjáró-típus, amelyet felruháztak ezzel a képességgel.
Az eszköz jelentősen kiszélesíti egy támadó tengeralattjáró feladatkörét. Egy rejtve megközelített tengeri indítási körzetből a hajó a partvonaltól távolabb fekvő parancsnoki központokat, katonai létesítményeket vagy más fontos célpontokat is fenyegethet. A védekező félnek ezért egy olyan csapásmérő eszközzel is számolnia kell, amelynek helyét az indítás előtt nem feltétlenül ismeri, vagy akár sejtelme sincs a jelenlétéről.
A példa kedvéért, egy Krétától délre, a Földközi-tenger mélyén rejtőző francia tengeralattjáró a mintegy 800 kilométerre fekvő Damaszkusz környékén is eltalálhatna egy katonai parancsnoki központot anélkül, hogy előzőleg a szíriai partok közelébe kellene merészkednie.
A fegyverzethez F21 nehéztorpedók és SM39 Exocet hajó elleni rakéták is tartoznak. A Rubis így egyszerre szolgálhat ellenséges tengeralattjárók és felszíni hadihajók elleni harcra, valamint szárazföldi csapásmérésre. A különböző feladatokhoz szükséges fegyverzet összeállítását az adott küldetés határozza meg.
A típus különleges műveletekre is alkalmas. A felszerelhető, eltávolítható fedélzeti hangár segíti a harci búvárok és víz alatti szállítóeszközeik alkalmazását. Ez lehetővé teszi, hogy a tengeralattjáró rejtett megközelítést biztosítson egy part menti felderítéshez vagy más különleges művelethez. Az ilyen képességek értékét éppen az adja, hogy alkalmazásukról békeidőben is kevés részlet kerül nyilvánosságra.
A hajó francia, de a jelentősége európai
Az új tengeralattjárók egyik alapfeladata a francia haditengerészet legértékesebb egységeinek védelme. Ide tartozik a Charles de Gaulle repülőgép-hordozó köré szerveződő kötelék, valamint a nukleáris elrettentést biztosító, ballisztikus rakétákat hordozó tengeralattjárók működésének támogatása. A támadó tengeralattjárók felderíthetik és követhetik az ellenséges víz alatti egységeket, csökkentve annak veszélyét, hogy azok észrevétlenül megközelítsék a legértékesebb védett erőket.
A NATO a független francia és brit nukleáris erőket a szövetség egészének biztonságát erősítő tényezőként tartja számon. A szövetség számára a korszerű támadó tengeralattjárók jelentősége túlmutat egy-egy nemzeti flotta védelmén. Egy európai háborúban létfontosságú lenne az Észak-Amerikából érkező katonai erősítés és utánpótlás atlanti útvonalainak biztosítása. Az ellenséges tengeralattjárók felderítése ezért közös feladat, amelyhez felszíni hadihajók, tengeralattjárók, helikopterek és tengeri járőrrepülőgépek összehangolt munkája szükséges.
Ezt gyakorolja a szövetség a Dynamic Mongoose hadgyakorlatokon is. A 2026-os, Norvégia partjai előtt rendezett gyakorlaton több szövetséges ország hajói, tengeralattjárói és repülőgépei dolgoztak együtt a víz alatti fenyegetések felderítésén és leküzdésén.
Európai szempontból az ipari háttér is fontos. A Barracuda-program azt a képességet tartja fenn, hogy Franciaország saját ipari rendszerére támaszkodva tervezzen, építsen és tartson üzemben atomenergia-meghajtású támadó tengeralattjárókat. A hajókon a Naval Group, a reaktortechnológián a TechnicAtome, mellettük pedig beszállítók százai dolgoznak. Ez olyan tudás és gyártókapacitás, amelyet válság idején nem lehet hirtelenjében felépíteni.
A hat új hajó kedvéért a franciák Toulon kikötői és javító infrastruktúráját is átépítik, mivel a korszerű hajók katonai értéke csak akkor használható ki, ha megfelelő dokkok, műhelyek és felkészült szakemberek állnak mögöttük.
A hajó egy fekete hattyú is lehet
Ez a kifejezés az előre nehezen vagy egyáltalán nem látható jelenségek metaforája, amikor váratlanul érkezik a csapás. A Rubis igazi ereje abban lehet, hogy az ellenfélnek akkor is számolnia kell vele, amikor nem tudja, hogy éppen hol tartózkodik.
Egy ilyen tengeralattjáró puszta lehetséges jelenléte is óvatosságra kényszeríthet egy haditengerészetet, erőket köthet le a keresésére, és megnehezítheti a szárazföldi célpontok védelmét. A cherbourg-i csarnokból tehát egy olyan fegyverrendszer került elő, amelynek majd az lesz az egyik legfontosabb feladata, hogy ismét eltűnjön a szemek elől.