Jared Kushner, Donald Trump veje 99 évre birtokba kapná azt a területet, amelyen a szerb katonai parancsnokság romjai állnak. Az épületet az USA-vezette NATO-koalíció bombázta le, hogy leállítsa a koszovói vérontást. A terv összeegyeztethetetlen az amerikai külpolitikával – állítják jogászok.
HIRDETÉS„Meghaltam a röhögéstől” – élcelődött a szerb államfő egy nagygyűlésen. Aleksandar Vučić gunyorosan arra a hírre reagált, miszerint rövidesen tető alá hozzák azt a megállapodást, amelynek alapján Jared Kushner félmilliárd dollárt invesztál egy nagy jelentőségű ingatlan újjáépítésébe Belgrád belvárosában.
Jared Kushner nem csak amerikai befektető és ingatlanmágnás, aki korábban Donald Trump elnöki főtanácsadója volt, hanem mind a mai napig a veje is. A felesége ugyanis Ivanka Trump, a volt elnök lánya. A belgrádi telken pedig a jugoszláv/szerb védelmi minisztérium épülete állt, amely egyben a katonai vezérkar központja volt. A NATO 1999 májusában bombázta le – nem öncélúan.
Sokan csupán a bombázás tényére emlékeznek, az előzményekre már nem. Az észak-atlanti szövetség csak így tudta megakadályozni a vérontás folytatását Koszovóban. Négy évvel korábban, 1995-ben ugyanezzel a módszerrel állította le a háborút Bosznia-Hercegovinában.
A lebombázott belgrádi épület romjai a mai napig mementóként emlékeztetnek a történtekre.
A Kushnerrel tervezett üzletet „arra használtam, hogy befolyást gyakoroljak Trumpra” – folytatta az idézett történetet ironizálva Vučić. „Hihetetlen, hogy mire vagyok képes.”
Jared Kushner egyébként Trump egy másik tanácsadójával, Richard Grenellel szövetkezett a belgrádi (és albániai) terjeszkedésben – írta a New York Times.
A szerb elnök minden olyan felvetést elutasított, miszerint szándékosan játszaná Kushner kezére az értékes ingatlant azzal a szándékkal, hogy befolyást szerezzen Trump felett, ha netán visszatérne a Fehér Házba.
A lopakodó
A szerb-amerikai kapcsolatok már a balkáni háborúk idején dermesztően hűvösek voltak, a feszültség pedig csak fokozódott a koszovói atrocitások után. Richard Holbrooke-ot, a Clinton-kormány gyakorlatilag ultimátummal érkező különmegbízottját újságírók hada várta Belgrádban a Slobodan Milošević elnökkel folytatott hosszú, jóval éjfél után befejeződött megbeszélését követően, 1999. március 22-én. Az arcán látszott, hogy erőfeszítései kudarcot vallottak. Holbrooke távozott Belgrádból és két nappal később megkezdődtek az egészen június 10-ig tartó légicsapások, amelyek térdre kényszerítették a jugoszláv/szerb vezetést.
A szerb légvédelem azonban a NATO-bombázások negyedik napján – mint akkoriban írták – gyakorlatilag „parittyával”, egy elavult orosz rakétával lelőtte az amerikai légierő egyik vadonatúj lopakodó vadászgépét, amelyről mindaddig azt feltételezték, hogy láthatatlan, mert elnyeli a radarnyalábokat.
A szerb légvédelem ügyeletes magyar nemzetiségű tisztjét, Dani Zoltán alezredest hősként ünnepelték azok után, hogy leterítette a Nighthawkot, az Éjszakai csavargónak becézett Lockheed F-117-est. A katapultáló pilóta, Dale Zelko ezredes kimenekítésére hollywoodi filmekbe illő módszerrel, hat harci gép támogatásával három helikoptert indított az amerikai parancsnokság.
Zelko megmenekült, Danit pedig előléptették ugyan, de később mégis pékként dolgozott szülőfalujában, Székelykevén, Belgrád közelében. Évekkel később az amerikai pilóta és az őt levadászó szerbiai tiszt életre szóló barátságot kötöttek.
Belgrád és Washington azonban még sokáig nem békült. A lopakodó lelövése nem javított a két ország kapcsolatán – évekig.
Az ingyenes belgrádi telek
_Több mint két évtizeddel később Aleksandar Vučić már nem volt persona non grata, nemkívánatos személy az Egyesült Államokban. Éppen négy éve, 2020 márciusában Donald Trump is fogadta egy újabb koszovói békeegyezmény aláírásakor, majd Richard Grenell kezdeményezésére Jared Kushnerrel is találkozott.
Jó hangulatú megbeszélést folytattak – írta a belgrádi Blic, amely arra is emlékeztetett, hogy nem ez volt az első tárgyalás a szerb elnök és Donald Trump veje között. Előző évben a davosi Világgazdasági Fórumon futottak össze, hónapokkal később pedig megszületett az előzetes megállapodás Kushner cége és a szerb kormány között. Ezzel összhangban Jared Kushner befektetési vállalata 99 évre ingyenesen bérelhetné azt a telket, amelyen az 1999-ben lebombázott védelmi minisztérium romjai állnak. Az értékes belvárosi parcellán luxusszálloda és apartmankomplexum épülne, továbbá egy múzeum, amely a sötét múltnak állítana emléket.
A befolyt bevétel 22 százaléka a szerb kormányt illeti meg.
Az amerikai profit
Az elképzelés az ellenzék heves tiltakozását váltotta ki. Felrótták, hogy nem kaptak átfogó tájékoztatást a tervekről, és helytelenítették, hogy egy Trump családtag tulajdonában levő cég profitálhasson olyan helyszínen megvalósuló üzletből, amelyet épp az Egyesült Államok vezette koalíció bombázott le 25 évvel korábban.
„Ez is igazolja, mennyire hiányzik a méltóság és a hazafiasság” – kesergett egy ellenzéki képviselő, Aleksandar Pavić, aki szégyenteljesnek nevezte a telek átjátszását.
Maga az államfő, Aleksandar Vučić ugyan elismerte, hogy „nagy vonalakban” ismeri Jared Kushner tervét, az üzlet részleteivel azonban Siniša Mali pénzügyminiszter foglalkozik.
HIRDETÉS„Tudom, hogy gondosan, hozzáértően, kellő alapossággal és felelősségteljesen végzi a munkáját” – dicsérte az elnök a pénzügyminisztert, akit Richard Grenell személyes barátjaként jellemzett. Ezt alátámasztja egy jó hangulatban, egy belgrádi klubban készült fénykép a szerb pénzügyminiszterről és az amerikai különmegbízottról.
„Mindig jól érezzük magunkat” Siniša Malival – fűzte hozzá kommentként az Instagramon közzétett fotóhoz Richard Grenell. A fényképre most egy szerb parlamenti képviselő hívta fel a figyelmet, aki a szerb és az amerikai barátságán gúnyolódott.
„Arra kérem képviselőtársaimat, hogy aki támogatja a vezérkar romjainak adományozását egy amerikai offshore cégnek, emelje fel a kezét” – provokált Aleksandar Jovanović. Egyetlen törvényhozó keze sem lendült a magasba a törvényhozásban.
„Megkíséreljük megállítani” – ezt mondta a projektről az ellenzék egyik vezéregyénisége, volt belgrádi polgármester. „Hogyan adható egy értékes telek bárkinek teljesen ingyen?” – tette fel a kérdést Dragan Đilas.
Az ingatlanfejlesztés az egyik módja annak, hogy az Egyesült Államok segítsen a NATO-bombázás okozta sebek begyógyításában – ezzel érvelt viszont Kushner és Grenell, aki arra is emlékeztettek, hogy az újjáépítésből származó nyereséget megosztják Szerbiával. „A projekt a korábbi konfliktusok jelképét a barátság és a megújhodás összekapcsoló kötelekévé módosítja” – mondta például Grenell.
HIRDETÉSA befektetői párosnak a szerbiai csak az egyik projektje a három közül a térségben. A másik kettőben, Albániában luxusszállodákat terveznek építeni. A térség felvirágoztatására nagyjából egymilliárd dollárt szántak.
A külügyminiszteri tisztségre pályázik
A Donald Trump által balkáni különmegbízottnak kinevezett Richard Grenell viszonylag gyorsan átvedlett üzletemberré. Már 2020-ban, diplomataként szorgalmazta, hogy amerikai befektetéssel építsék újjá azt a belgrádi telket, amelyen a lebombázott védelmi minisztérium maradványai tornyosulnak.
Ezzel párhuzamosan a Szerbia-Koszovó-Albánia háromszög kapcsolatait egyengette, aminek során remek együttműködést épített ki Edi Rama albán miniszterelnökkel, mindenekelőtt azonban Aleksandar Vučić szerb államfővel. Európában többen úgy látják, mintha már inkább a szerb érdekeket képviselné.
A terv – amelybe a később háborús bűnökkel megvádolt Hashim Thaçi koszovói elnököt is bevonták – eredetileg Koszovó felosztása volt. Kisebb, északi részét Szerbia kebelezte volna be, a déli, túlnyomóan albán lakta része pedig a szomszédhoz csatlakozva létrehozta volna Nagy-Albániát.
A határmódosítás azonban egy újabb balkáni háború góca lehetett volna. A terv végül meghiúsult, és nem csak Németország, illetve kancellárjának, Angela Merkelnek az ellenállása miatt – írta a Frankfurter Allgemeine Zeitung.
HIRDETÉSMiután távozott a politikából, Grenell nem titkolta, hogy pénzre váltaná kapcsolati tőkéjét. „Soha senkinek nem kell bocsánatot kérnie azért, mert pénzt akar keresni” – nyilatkozta egy albán lapnak.
Steven Mnuchin korábbi pénzügyminiszterhez hasonlóan ő is befektetési céget alapított, miután távozott a Trump-kormányból. Mindketten – kiterjedt közel-keleti kapcsolataik révén – szaúdi, és a térség egyéb országainak dollármilliárdjai felett rendelkeztek, amelyek egy részét Grenell most – Kushnerrel együtt – a Balkánon fialtatná.
A lebombázott katonai parancsnokság újjáépítésének ötlete közvetlenül azután merült fel, hogy Trump 2020-ban vendégül látta Vučićot a Fehér Házban. Grenell szerint a felkészülés során maga az amerikai elnök vetette fel, hogy „adjunk nekik egy kis ízelítőt Trump gazdaságából”, azaz mutassák meg a szerbeknek, hogyan fejlesszék sajátjukat.
Grenell balkáni közvetítői szerepe előtt egyébként az Egyesült Államok berlini nagykövete volt, ahol maró diplomáciai stílusával elidegenítette a német kormány vezető tisztségviselőit.
Donald Trump második ciklusában külügyminiszter szándékozik lenni – árulta el bizalmasainak Richard Grenell.
HIRDETÉSAz úttörő
Két évvel azelőtt, hogy elindult első elnökválasztásán, 2013-ban Donald Trump kinyilvánította szándékát, hogy egy luxusszállodát építene Belgrádban – jelentette ki Ivica Dačić, akkori szerb miniszterelnök azok után, hogy New Yorkban személyesen találkozott az ingatlanmágnással. A Trump Szervezet szakemberei Belgrádba utaztak, hogy megfelelő helyszínt találjanak az ingatlanfejlesztésnek. A projekt azonban nem jött össze, megválasztása után pedig, 2016-tól Trumpot az esküje kötelezte arra, hogy mellőzze a külföldi üzleteket.
Jared Kushner, Donald Trump veje egy minapi interjúban azt állította: sosem tárgyalt apósával a belgrádi projektről, sőt nem is tudott arról, hogy feleségének apja korábban érdeklődést tanúsított a szerb főváros iránt.
„Kétlem, hogy tudomása van arról az üzletről, amelyen most dolgozunk” – tette hozzá saját terveiről.
Grenell azt állítja: ő sem tudott Trump korábbi érdeklődéséről Szerbia iránt, most azonban ez a fő hajtóerő, amely arra készteti, hogy társával, Kushnerrel belgrádi beruházásba fogjanak.
Az összeférhetetlenség
Jared Kushner nem vitatta a New York Times által megszerzett szerződéstervezet hitelességét, és azt is elismerte, hogy ezzel összhangban 99 évre ingyen kapná a telket.
HIRDETÉSA belgrádi helyszínen „világszínvonalú luxusszálloda” épül, továbbá egy szerb építészek által tervezett múzeum és emlékmű, amely az újkori szerb történelem előtt tisztelegne – tudatta közleményében az Affinity Partners, Kushner cége. Maga Kushner, a tulajdonos egy látványtervet is közzétett.
A NATO-támadás során többen meghaltak, negyvenen pedig megsebesültek a védelmi minisztériumban – emlékeztettek az ellenzéki képviselők a szerb törvényhozásban. Az építkezés „mély és rejtett érzelmeket vált ki” az áldozatok hozzátartozóiból, ezért a helyszínen egy szálloda építése kegyeletsértő, és a szerbek „megcsúfolása” lenne – mondta például Danijela Nestorović.
Ha mégis valóra válik a terv, akkor nyilvánvaló, hogy a szerb elnök, Aleksandar Vučić akár talán a Mar-a-Lagóba látogató magyar miniszterelnöknél is több jópontot szerezhet Trumpnál. Arról nem is beszélve, hogy amerikai támogatáshoz juthat a Koszovóval és Albániával folytatott párbeszédben – kivált akkor, ha tényleg Richard Grennel lesz az Egyesült Államok külügyminisztere; persze csak akkor, ha Donald Trumpot netán újraválasztják elnöknek.
A Kushner-projekt azonban ebben az esetben összeférhetetlenséget szül – hívta fel a figyelmet a St. Louis-i Washington Egyetem kormányzati etikára szakosodott jogászprofesszora, aki szerint aggodalomra adhat okot, hogy a szerb vezetés a család gazdagabbá tételével megkísérelheti befolyásolni az elnököt.
„A Szerbiával szembeni külpolitikát az amerikai érdekeknek kell befolyásolnia, nem pedig a szerb kormány pénzügyi szívességének” – hangoztatta Kathleen Clark.
HIRDETÉS