Volker Türk, az ENSZ emberi jogi főbiztosa éves beszédében olyan demokratikus és társadalmi problémára hívta fel a figyelmet, amelyek számos európai országban jelen vannak, de a leghangsúlyosabban Magyarországot említette.
HIRDETÉSAz ENSZ legfőbb emberi jogi tisztviselője figyelmeztetést adott ki a magyarországi választásokkal kapcsolatban, mondván, hogy az ország az autokráciába és a tekintélyelvűségbe süllyedés jeleit mutatja.
Volker Türk az Emberi Jogi Tanácsban tartott beszédében Magyarországot olyan állam példájaként említette, amely elfordult a liberális demokráciától egy keményebb, korlátozóbb politikai modell javára.
"Az autokrácia és a katonai puccsok a demokrácia tagadását jelentik. Minden választás - még a tökéletlen is - erőfeszítést jelent arra, hogy legalább formálisan elismerjük a demokráciára való egyetemes törekvést" - mondta az ENSZ emberi jogi főbiztosa.
Elmondta, hogy bár a "választások formális struktúrája" még mindig létezik Magyarországon, a polgári szabadságjogok csökkentek, mivel a hatalom a kormány kezében összpontosult, miközben az igazságszolgáltatás gyengült, a média szabadsága pedig "erodálódott", ezért aggodalmát fejezte ki a június 9-i önkormányzati és EP-választással kapcsolatban.
Magyarországon Orbán Viktor miniszterelnök 2010-es hatalomra kerülése óta folyamatosan szigorította hatalmát az ország felett. A belső ellenzék korlátozására irányuló különböző lépések mellett Orbán Viktor az EU-tól és a NATO-tól távolabbra, a tekintélyelvű rezsimekkel, köztük Oroszországgal és Kínával való együttműködés irányába terelte Magyarországot.
Különböző összeesküvés-elméletekre és megcáfolt állításokra is hivatkozott a nyugati vezetésű internacionalizmus és különösen a migráció elleni programja szolgálatában - fogalmazott a tisztviselő.
A paranoid tendencia
Az ilyen elméleteket az ENSZ emberi jogi főbiztosa is célkeresztbe vette, megjegyezve, hogy Európa-szerte felemelkedőben vannak.
"Sok országban, köztük Európában és Észak-Amerikában is, aggodalommal tölt el (...) az összeesküvés-elméletek nyilvánvalóan növekvő befolyása, amelyek azon a hamis elképzelésen alapulnak, hogy a zsidók, muszlimok, nem fehér bőrű emberek és migránsok arra törekszenek, hogy "leváltsák" vagy elnyomják az országok kultúráját és népeit" - mondta. Türk szerint valójában egy befogadás elleni harc zajlik ezekben az országokban, amelynek ugyanúgy elszenvedői a nők és a LMBTQ+ közösség tagjai.
"A multikulturalizmus nem fenyegetés: ez az emberiség történelme, és mélyen hasznos mindannyiunk számára," fogalmazott.
Volker Türk pozitívabb hangot ütött meg, amikor Lengyelországot említette, ahol a tavalyi parlamenti választásokon végül kiszorították hivatalából a hosszú ideje regnáló populista jobboldali kormányt.
"A következő koalíciós kormány bejelentette, hogy szándékában áll helyreállítani a polgári szabadságjogokat és az intézmények függetlenségét, amelyeket korábban meggyengítettek, valamint a reproduktív jogokat - megszüntetve az országban az abortusz majdnem teljes tilalmát. Üdvözlöm ezeket a lépéseket, és hangsúlyozom, hogy mindezt egy inkluzív és részvételi folyamat keretében kell megtenni, amely tükrözi az ország emberi jogi kötelezettségvállalásait," mondta az ENSZ emberi jogi főbiztosa.
Emellett több európai országot is megemlített a rendfenntartásban tapasztalható faji egyenlőtlenségek miatt.
"Az EU Alapjogi Ügynökségének tavalyi " Feketének lenni az EU-ban" című felmérése szerint az előző évben a rendőrség által megállított emberek 58%-a érzékelte az intézkedést faji indíttatásúnak, a legmagasabb aránnyal Németországban, Spanyolországban és Svédországban. 2016 óta ez a megítélés Dániában, Finnországban, Franciaországban, Németországban és Írországban is nőtt."
"Fontos elemezni és kezelni azokat a tényezőket, amelyek e megítélés hátterében állnak," tette hozzá.