A központi kezdeményezés célja az orosz elnök történeti és világszemléletének ismertetése a diákokkal. A döntés kockázatmentes, mert a sztárriporter egyetlen kemény kérdést sem szegezett az elnöknek.
HIRDETÉSAz interjúnak álcázott propagandabeszélgetésben Vlagyimir Putyin közel két órán át zavartalanul ismertette az orosz uralommal kapcsolatos történeti nézeteit és világpolitikai látásmódját. A találkozó részleteiről az adást követően beszámoltunk.
A beszélgetést február 9-én reggel mutatták be az orosz televízió nézőinek, de az nem váltott ki széleskörű érdeklődést. Az interjú 2,9%-os elérésével a 19. helyet szerezte meg a február 4-től 11-ig tartó hét legnépszerűbb tévéműsorainak listáján, lemaradva a sorozatoktól, és a zenei vagy szórakoztató műsoroktól.
A nemzetközi téren óriási érdeklődéssel várt interjú a média-szaksajtóban szinte kizárólag negatív kritikákat kapott, elsősorban a riporter passzivitása, de a témákban mutatott járatlansága és felkészületlensége miatt is. Viszont az adás üzletileg sikeres volt jelenlegi 156 milliós megtekintésével, és ha figyelembe vesszük, hogy Carlson 9 dollárért árusította a hozzáférést, akkor bevétele bőven meghaladja az egymilliárd dollárt.
Maga Putyin nem volt túl elégedett a beszélgetéssel, mert mint mondta, keményebb kérdéseket várt a sztárriportertől, hogy ő is keményebben válaszolhasson.
Ugyanakkor megköszönte Carlsonnak, hogy globális szinten ismertethette nézeteit és hitvallását. A találkozó az X (Twitter) platform tulajdonosának, Elon Musknak a közvetítésével jött létre.
„Jelentős oktatási forrás”
Az Állami Kezdeményezések Ügynöksége (ANO) feljegyzésében az áll, hogy az interjú olyan jelentős oktatási tartalom, amit a történelemórákon, a társadalomtudományi és a hazafias nevelés keretében lehet hasznosítani A videót és a hozzá kapcsolt különféle anyagokat az orosz oktatási és tudományos minisztérium portálján teszik közzé.
A tanárokat arra hívják fel, hogy „tanórái vitákat rendezzenek”, amelyek során a diákok megvitatják az interjút, és bevonják őket a beszélgetésben elhangzott témák „kutatási projektjeibe”. Ezeket a körlevél melléklete fel is sorolja.
A beszélgetést „médiaszövegként is boncolgatják”, hogy megtanítsák a hallgatókat a megbízható információforrások azonosítására.
Putyin előadását elsősorban a történelemórákon ajánlott felhasználni, hogy elemezzék Oroszország modern nemzetközi kapcsolatait és azok történelmi gyökereit. A szöveg a társadalomismereti órákon hasznos lehet „az állampolgári felelősség megvitatásához és a modern politikai folyamatok kritikus szemléletének kialakításához” – áll a feljegyzésben.
Ugyancsak előnyös lehet az szöveg tanulmányozása az irodalomórákon (az „elemző készségek fejlesztése”), a földrajzban (az „országok geopolitikai helyzetének tanulmányozása”), sőt az idegen nyelvi és számítástechnikai órákon (a „szókincs gazdagítása” és a „médiaműveltség fejlesztése”).
„Fontos, hogy a tanárok elolvassák az interjút, mert ez alapul szolgálhat az állampolgári felelősségvállalás és a történelmi tudatosság fontosságáról szóló osztálytermi megbeszélésekhez” – írják a tájékoztató szerzői. Rámutatnak az „interjúkban rejlő oktatási potenciálra” is, amely „az állampolgárság és a nemzeti identitás kialakításához való hozzájárulás képességében rejlik a diákok körében”.
Figyelni kell a „háborús gyerekekre” is
A háborúban résztvevők gyermekeivel folytatott beszélgetésekben a tanároknak azt tanácsolják, hogy fordítsanak „különös figyelmet” a gyermekek érzelmi állapotára, ne korlátozzák őket érzéseik kifejezésében, és hangsúlyozzák „a nemzeti támogatást és az orosz társadalom egységét ebben a kérdésben. ”
Putyin az interjúban – a nyugati sajtó számára elsőként a háború kezdete óta – újra kijelentette, hogy Ukrajna Oroszország „történelmi földjeihez” tartozik. Ezt a nézetét már az ukrajnai háború előtt fél évvel ismertette a Kreml honlapján megjelent terjedelmes esszéjében. Kifogásolta, hogy Kijev megtagadta a minszki egyezmények végrehajtását, és azzal vádolta Kijevet, hogy a NATO struktúrájához való közeledéssel akarja beindítani az ukrán területek fejlesztését.
Putyin megismételte, hogy becsapta és „az orránál fogva vezette” őt a Nyugat, aki megígérte, hogy nem terjeszti ki keletre a NATO-t. (Ez tényszeűen alaptalan állítás, mert az állítólagos ígéret az atlanti szövetség bukaresti közgyűlésén hangzott el G.W.Bush amerikai elnöktől, amikor a NATO keleti bővítése már évek óta megtörtént.)
Putyin legfőbb aktuális követelése továbbra is az, hogy állítsák le az amerikai (nyugati) fegyverek szállítását Ukrajnába, mielőtt a béketárgyalások megkezdéséről egyáltalán tárgyalnának.