A hely, ahol mindennapossá vált a pusztítás. Az Euronews stábja a kelet-ukrajnai Szelidovében járt, ahol két éve egy lélegzetvételnyi szünetet sem adott a háború a lakosoknak.
HIRDETÉSMiközben a Donyecki területen az oroszok elfoglalták a keleti Avdijivka városát, a térség más településein, amelyek lakói állandó fenyegetettségben érzik magukat, egyre intenzívebbé váltak a bombázások.
Szelidove városát a héten súlyos csapás érte, 4 rakéta lerombolt egy kórházat és egy lakónegyedet, legalább 3 ember meghalt és legalább 12 megsebesült. Másnap reggel egy segélyosztáson találkoztunk a helyi lakosokkal, akiket még mindig sokkoltak a veszteségek.
Humanitárius segélyért sorban álló emberek: egy túlságosan is hétköznapi kép Kelet-Ukrajnában, Donyeck régióban. Az önkéntesek szerdán érkeztek, hogy fa paneleket, takarókat és alapvető élelmiszert hozzanak a Selidove városában élőknek. A frontvonaltól 25 kilométerre eső települést előző éjjel négy orosz rakéta találta el.
„Milliószor bombáznak minden nap. Isten majd megfizet nekik érte egyszer,” mondta egy helyi asszony az Euronewsnak.
Egy fiatal nő pedig arról beszélt, hogy az utcájukat két rakéta eltalálta, és teljesen megsemmisült. „ A házunk megrongálódott. A bombázás egyre erősödött, így egész éjjel nem aludtunk. Hajnal négyig folyamatosan bombáztak. Régebben számoltuk, de most már 30-nál is több van egy éjjel, már senki sem tudja számolni,” fogalmazott.
A bombázások a helyi kórházban és egy lakótelep épületeiben tettek kárt, hárman meghaltak, köztük egy gyerek, és legalább 12-en megsérültek. A mentésben részt vevők éjjel-nappal kutatnak a romok között, hátha találnak még valakit.
Inna Serikova a lakóház legkevésbé sérült részében él, de a lánya így is kis híján belehalt a támadásba. „Az ablakokat már befedtük. A lányom itt aludt. Az összes ablak betört, az ajtó pedig rázuhant az ágyra, egyenesen a lányomra,” magyarázta Inna.
„El kell mennünk innen. Egyáltalán nincs hová mennünk. Egy időre bérelünk majd egy lakást, reméljük, hogy az nyugodtabb lesz, és majd visszatérhetünk ide. Minden nap abban bízunk, hogy hamarosan véget ér. Nem tudom. Vagy mindent lerombolnak,” tette hozzá.
„A mentésben résztvevők hivatalosan nem nyilatkozhatnak, de kamerán kívül azt mondták nekem, hogy ezek a jelenetek több mint gyakoriak. Havonta többször járnak ilyen helyszíneken, és biztosan nem ez a legrosszabb, amit láttak. Ami pedig a lakókat illeti, függetlenül attól, hogy mennének vagy maradnának, minden esetben azt mondták nekem, nem látják ennek a háborúnak a végét, amely egy lélegzetvételnyi szünetet sem adott nekik az elmúlt két évben,” fogalmazott Valérie Gauriat, az Euronews tudósítója.