EventsEseményekPodcasts
Loader
Find Us
HIRDETÉS

Kemény orosz-politika várható az új finn elnöktől

Zajlik a voksolás a finnországi Espoo-ban 2024. február 11-én - elnököt választ a skandináv ország
Zajlik a voksolás a finnországi Espoo-ban 2024. február 11-én - elnököt választ a skandináv ország Szerzői jogok Sergei Grits/Copyright 2024 The AP. All rights reserved
Szerzői jogok Sergei Grits/Copyright 2024 The AP. All rights reserved
Írta: euronews
Közzétéve:
A cikk megosztásaKommentek
A cikk megosztásaClose Button
Másolja a cikk videójának embed-kódjátCopy to clipboardCopied

Vasárnap elnökválasztást tartanak Finnországban, a második forduló esélyese a jobboldali Alexander Stubb. A finn államfő felel a kül- és biztonságpolitikáért, ezért a háborús időkben az elnök személye meghatározó lesz.

HIRDETÉS

A finnországi elnökválasztás január 28-án rendezett első fordulóját a konzervatív Nemzeti Koalíció Pártjának elnökjelöltje nyerte, maga után utasítva a másik nyolc indulót, de nem szerezte meg a leadott voksok 50 százalékát (27,2 százalékos támogatottsága volt), így a szabályok szerint a két legtöbb szavazatot kapó jelölt között választhat a négymillió finn polgár a vasárnapi második fordulón.

Alexander Stubb volt miniszterelnök egyetlen talpon maradt kihívója tehát  a zöld baloldal színeiben induló Pekka Haavisto volt külügyminiszter.  Mindketten tapasztalt politikusok: Stubb 2014 és 2015 között volt kormányfő, Haavisto pedig 2019 és 2023 között töltötte be Finnország fődiplomatájának szerepét, ő vezette a NATO-csatlakozási tárgyalásokat is Helsinki részéről.

A győztes a második hatéves ciklusát márciusban befejező államfőt, a népszerű Sauli Niinistö-t váltja az elnöki palotában.

Az államfő jogköre széles, feladatköre konkrét politikai döntések meghozatalról is szól, az elnök felelős az ország kül- és biztonságpolitikai irányának meghatározásáért, képviseletéért és a hadsereg irányításáért.

A két éves tartó ukrajnai háború idején az orosz fenyegetés miatt a skandináv ország feladta hagyományos katonai semlegességét, és tavaly áprilisban NATO-tag lett, a védelmi szövetség biztonsági garanciájára szüksége is volt, hiszen 1340 kilométer hosszú közös határa van Oroszországgal.

A két elnökjelölt külügyi vízió között lényegi különbség nincs: mindketten kemény orosz-politikát ígérnek, mindketten elkötelezettek a Washingtonnal való szoros együttműködés, illetve Ukrajna támogatása mellett, és mindketten EU-barát Európa-politikát folytatnak.

Stubb esélyeit az növeli, hogy a finn társadalom többsége konzervatív nézetű, így politikai programjának nagyobb támogatottsága van, másrészt Haavisto nyíltan meleg politikus, és a mérések szerint ezen magánéleti faktor miatt sok, egyébként tevékenységével szimpatizáló választó nem voksolna rá.

A cikk megosztásaKommentek

kapcsolódó cikkek

Nagy lesz a tét a finnországi elnökválasztás második fordulójában

Ki a szelfielnökként is emlegetett Alexander Stubb? Öt érdekesség az új finn elnökről

Nemzetbiztonság vs. emberi jogok – riport a finn-orosz határról