Az ecuadori alkotmánybíróság 7:2 szavazati aránnyal elfogadta, hogy orvosi segítséggel a halálba segíthessék a gyógyíthatatlan betegeket, a döntéssel pedig Kolumbia után Ecuador lett a második dél-amerikai ország melyben legálissá válik az eutanázia.
HIRDETÉSA BBC azt írja, hogy a törvénymódosítást Paola Roldán, egy ALS betegségben szenvedő nő kezdeményezte. Az asszony még 2023 augusztusában indított pert, mert azt szerette volna elérni, hogy maga hozhasson döntést arról, hogy miként fejezi be az életét. Keresetében az ecuadori büntető törvénykönyvnek azt a paragrafusát támadta, melyben az eutanáziát emberölésnek minősítették, és amiért tíztől tizenhárom évig terjedő börtönbüntetést szabhatott ki a bíróság. Novemberi meghallgatásán Roldán azt mondta, hogy kegyetlen fájdalmai vannak, magányosnak érzi magát, és szeretne békében nyugodni.
Az alkotmánybíróság megvizsgálta az ügyet, a vizsgálatot követően pedig azt mondták, hogy észszerűtlen életre kötelezni gyógyíthatatlan betegeket, és hogy minden ember szabadon dönthet arról, hogy véget vessen a betegsége miatti szenvedésének, vagy nem.
Az ítéletet követően Roldán újságíróknak azt mondta, hogy Ecuador szerinte „kicsit barátságosabb, szabadabb és méltóságteljesebb ország lett”, és hozzátette, hogy az emberi jogokért folytatott küzdelem sosem ér véget. A nő apja, Francisco Roldán azt nyilatkozta, hogy vegyes érzelmei vannak, mert míg lánya történelmet ír, egyben „örökséget hagy az ecuadori társadalom számára”, a családjának összetört a szíve, hiszen a kereset eredménye éppen az ő halála. Ezzel együtt kihangsúlyozta, hogy támogatják Paolát a döntésében.
Az eutanáziáról szóló konkrét törvényjavaslatot az ecuadori kongresszusnak kell kidolgoznia és jóváhagynia, a folyamat több hónapig is eltarthat, de Roldán ügyvédje közölte: az "ítélet azonnal végrehajtható".
A betegség és a cél is ugyanaz
Karsai Dániel alkotmányjogásznál 2022 augusztusában diagnosztizáltak ALS betegséget. Az ALS egy hosszú lefolyású betegség, idővel teljes bénuláshoz vezet, ellenben a mentális képességekre nem hat, így a beteg tudatában van állapotának. Karsai Dániel a strasbourgi Emberi Jogok Európai Bíróságán indított pert azért, hogy méltósággal fejezhesse be az életét a hazájában. Azért ment Strasbourgig, mert a magyarországi jogszabályok tiltják az eutanáziát. Öccse, Karsai Péter 2023. december 11-én két népszavazási kérdést is benyújtott az eutanáziáról, de a Nemzeti Választási Bizottság ezeket elutasította.
Korábbi cikkünkben írtuk, hogy Karsai a diagnózist követően rövid időn belül kerekesszékbe került, lefogyott, állapota napról napra romlik. Jelenleg élni akar, de azt mondja, eljön majd a pillanat, amikor már csak pislogással tud majd kommunikálni, miközben az elméje végig tiszta marad. Közölte: ezt az állapotot már nem szeretné megvárni, ugyanis emberhez méltatlannak tartja.
Magyarországon kizárólag az életmentő, életfenntartó kezelés elutasítására van mód –erről egy 1997-es jogszabály rendelkezik –, egy ALS-es beteg esetében ez az út nem jön szóba, hiszen ők nem szorulnak ilyen kezelésre.