EventsEseményekPodcasts
Loader

Find Us

HIRDETÉS

Megszűnt létezni Gáza gazdasága – feketepiac, infláció és munkanélküliség az úr. Mi a kiút?

Rafah egyik piaca
Rafah egyik piaca Szerzői jogok AP
Szerzői jogok AP
Írta: Ferenc SzéF
A cikk megosztásaKommentek
A cikk megosztásaClose Button

A gázai övezet gazdasági és piaci létfeltételei gyakorlatilag elpusztultak vagy leálltak. A napi megélhetés a feketézők és a csempészek kénye-kedvétől függ. A banki szolgáltatások szünetelnek vagy megsemmisültek. Február végére kimerülnek az ENSZ segélyszervezetének forrásai is.

Elmosódik a határvonal az éhezők és a nélkülözők között

Az infláció és a pénzhiány a jómódúakat is kifosztja, az alsóbb osztályok megtakarításait pedig már el is égette. Az ingatlanpiac értéke nullára íródott, az áruellátási láncok pedig  megszakadtak, szétzilálódtak.

HIRDETÉS

Ahogy egy háborús feketegazdaságban történni szokott, az árak kiszámíthatatlanok. Néhány termék esetében, amikor a farmernek sikerül elkerülnie vagy lefizetnie a fegyveres feketéző hálózatokat (ez nem a Hamász, hanem a szervezett alvilágot jelenti), az árak az izraeli szint körül tudnak maradni, vagy csak kissé fölötte. Ezeknek a köre viszont rendkívül szűk, és például az étolajra, cukorra, sóra vagy a csirkehúsra már nem vonatkozik.

A Budapestnél kisebb területű övezet egyetlen működőképesnek megmaradt szektora a mezőgazdasági kistermelőké, akik a legszükségesebb termékeket még képesek szállítani, főként zöldségféléket, csicseriborsót, néhány gyümölcsfajtát és sajtot, de gabonát már nem. A jövő évi terméshez szükséges műtrágyáról és növényvédő szerekről a blokád miatt már szó sem lehet.

Csak az ellátási minimum
Csak az ellátási minimumal-Jazeera

A széleskörű éhezés elkerülésére ez nem lesz elég, tehát nagyobb hús- és gabonaszállítmányokra, valamint sokkal több konzervre is szükség lenne.

Nehéz meghatározni, hogy a hiperinfláció vagy az áruhiány-e a fő ellenség - végveszélyben a cukorbetegek is

A Palesztin Központi Statisztikai Hivatal szerint a szegénységi ráta az övezetben elérte az 53 százalékot, és a gázai lakosok egyharmada (33,7 százalék) él rendkívüli szegénységben. A munkanélküliségi mutató már a háború előtt is rosszabb volt, mint a negatív listavezető Dél-Afrikáé (27%), most pedig már jóval 50% fölött lehet, bár erről nem lehet pontos adatokat szerezni.

Egyes szakmák, mint például a szerelők (gáz, víz, villany), takarítók, taxisofőrök, kertészek, magántanárok, zenészek, vagy akár a bébiszitterek - gyakorlatilag megszűntek, növelve a munkanélküliek tömegeit. 

Súlyos csapás a munkaerőpiacra az is, hogy megszűnt a korábbi átjárás lehetősége Izraelbe, pedig békeidőkben naponta akár 40 ezer gázai munkás is igénybe vette. Ez stabil és jó jövedelem volt sok családnak, de most egycsapásra eltűnt.

A rafahi árak példátlan emelkedése mellett a szűkösség ugyanolyan teher, mint az ár maga, hiszen a hiány és az infláció édestestvérek. A létfontosságú gyógyszertárak nyitva tartanak, de a polcaik szinte üresek, és inkább csak a korábbról megmaradt táplálékkiegészítőket kínálják. 

Különlegesen nagy veszély fenyeget többezer gázai cukorbeteget, akik azért menekültek az exklávé déli részére, mert ott még volt elérhető inzulin. Azóta viszont a szállítmányok mindenhol minimálisra csökkentek. Ám ha érkezne is, a WHO szerint hűtésük megoldhatatlan, és végzetes rosszullét esetén (DKA), a megmaradt intenzív osztályok sem tudnak segíteni.

Gyógyszertár Deir al-Balah kisvárosban, Gáza középső részén
Gyógyszertár Deir al-Balah kisvárosban, Gáza középső részénAP Photo

Az aggodalmakat növeli, hogy a WHO jelentése szerint a rossz ivóvíz és az orvosi higiénia hiánya hepatitisz (májgyulladás) járványt idézhet elő. Már 24 esetet diagnosztizáltak a déli zónában, ezért égető szükség lenne védőoltások beszerzésére és kiosztására, de  nem tudni, hogy ez mikor fog megtörténni. 

Nem jobb a helyzet a szupermarketekben sem

Az övezet első nagyobb többfunkciós áruházai a 2010-es évek elején épültek, amikor egy rövid békeidőszak kissé fellendítette a körzet gazdaságát. 

A patikákhoz hasonló a helyzet a középső és a déli körzet nagyobb szupermarketjeiben is, ahová naponta 1-2 rakományt szállítanak – de csak egyetlen árucikkből.

Az egyik nap nagyobb mennyiségű salsa konzervet pakolnak ki, de mást nem. A következő napon egy másik termék van soron, de az áruház más polcai üresek. A családfőknek vagy az asszonyoknak ezért minden reggel készen kell állniuk a hajtóvadászatra, hogy időben elérjenek egy új szállítmányt. Az összezsúfolt családok gyerekeiből üzenőhálózatokat szerveznek, akik futva vagy füttyszóval jelzik, ha valahová szállítmány érkezett. 

A gyerekek a legkiszolgáltatottabbak a háborús helyzetben

Az ENSZ szakosított szervezetének jelentése szerint mintegy 17,00 a száma azoknak a kiskorúaknak, akik kísérő nélkül kószálnak a menekültek tömegében, vagy akik elsodródtak a szüleiktől. A gyermekvédelmi rendszer, minként a közigazgatás más intézményei, gyakorlatilag megszűnt, bár ekkora gyermektömeget békeidőben sem lett volna képes befogadni.  

Január végi jelentések szerint a szokásos tömegcikkek ára a korábbihoz képest így hét-tízszeres növekedést mutat. Ez igaz a cukorra, a kávéra, a chipsekre és sok más keresett termékre. Kissé normalizálódott a helyzet a búzaliszt piacán, mivel januárban a korábbinál több érkezett a rafahi átkelőn keresztül, viszont ebből az északon ragadt lakosok nem részesülnek, mert a szállítmányok elakadnak az övezet közepén. 

Halat, marhát vagy bárányt szinte sehol sem kapni, és a családok legtöbbje három hónapja nem látott semmilyen húsfélét. Az alapételnek számító lepényt is olykor állati takarmányból kell elkészíteni. 

A sütés-főzés az utcákon kényszerből felvert sátrakban vagy a nyílt utcán zajlik, amihez hulladékot, szemetet vagy műanyagokat égetnek el kényszerűségből, egészségtelen füstfelhőket keltve, mert rendes tüzelőanyag nincs.

Főzés a szabadban
Főzés a szabadbanME Monitor

A pénzügyi rendszer összeomlott

Gáza hivatalos fizetőeszköze az izraeli sékel (NIS), ami a vásárlások és a megtakarítások alapvető csereeszköze továbbra is. Közös valuta viszont csak akkor működhet sikeresen, ha a partnerek között erős, békés és biztonságos pénzügyi-kereskedelmi kapcsolatok léteznek (lásd eurózóna), ami Izrael és Gáza esetében jelenleg kizárt.

Ezért a kapcsolatok újjáépítésének egyik alapfeltétele a majdani gázai vezetés garanciális megbízhatósága és gazdasági szakértelme. Általános vélekedés, hogy a Hamász nem gazdálkodott jól, mert az ideológiai és katonai célokat tekintette elsődlegesnek. (Az IMF adatai szerint a 2010/11-es átmeneti növekedést jórészt a külföldi segélyek generálták.) 

HIRDETÉS

Ezért a háború utáni helyi adminisztráció vezetőjének egy nemzetközileg elismert közgazdászt jósolnak, akinek nincsenek politikai kötelékei a Hamász felé.

A gázai kereskedelmi bankok legtöbbje leállt, mert fizikailag képtelenek ellátni feladatukat, és tisztviselőik is elmenekültek. A nagyobb településeken az ATM-automaták tönkrementek, kifosztották vagy nincs mivel feltölteni őket. Néhány helyen fegyveresek őrzik az automatákat, és kígyózó sorok várakoznak hosszasan, de a privát számlákhoz gyakorlatilag képtelenség hozzáférni.

A lakossági betétek befagyásába a legtöbben már lemondóan beletörődtek, de azt megkövetelik a fantombankoktól, hogy legalább a kamatokat és hozamokat fizessék ki valahogy, amiből vásárolhatnak valamit. Erre viszont éppoly kevés az esély, mint a készpénzfelvételre. 

Emiatt a betétesek belátható időn belül kifogynak az izraeli valutából. A korábban legálisan működő pénzváltó butikok is eltűntek, mert a sékel lassacskán „kiszárad” a gazdaságból, azaz nincs mit mire átváltani.

A feketepiacon az amerikai dollár vagy az euró számít erős fizetőeszköznek, ám a növekvő árak ezeket is tépázzák. Optimális esetben, ha egy családfő hozzájut a fizetéséhez, illetve az ENSZ vagy Katar pénzbeli segélyéhez, egy gyermek-dzseki elviszi havi jövedelme harmadát-felét. (70-100 USD)

HIRDETÉS
Gyermekruha árus Deir el-Balahban
Gyermekruha árus Deir el-Balahbanal-Jazeera

Egy újszülöttnek kiscipőt találni vagy képtelenség, vagy kifizethetetlen. A tisztálkodószerek és a női higiéniai termékek is eltűntek, noha a korábbi évszázadokban a gázai szappan volt az arab világ egyik legbecsesebb terméke.

Nem lehet tovább menekülni – Egyiptom nem enged be senkit

Kitelepülni Gázából ma csak úgy lehet, ha megvesztegetik a hírszerző apparátushoz kötődő egyiptomi „ügyintézőket”, akik fejenként akár 10,000 dollárt is felszámítanak „koordinációs díjként”. Egyre több palesztin – köztük amerikai állampolgársággal is rendelkező – a GoFundMe-hez fordul, hogy pénzt gyűjtsenek a határátlépés költségeinek fedezésére, azaz a megvesztegetésekre. Ez nyilvánvalóan csak keveseknek sikerül.

A fizetős menekülőlistán szereplők szinte csak a gazdagok, akiknek volt dollártartaléka, vagy képesek a megfelelő külföldi pénzforrást megtalálni. A hétköznapi palesztinok számára ez megvalósíthatatlan – és attól félnek, hogy ha izraeli tankok megérkeznek Rafahba, akkor végképp nem lesz kihez fordulni.

Az övezetben létrejött feketepiaci hálózatok a háborúval járó humanitárius szükségleteket erőszakolják meg. Az árdrágító bandák rendre térítik el a korlátozott külföldi szállítmányokat, és horribilis árakon értékesítik.

Az évtizedek óta létező, és most új erőre kapott bandák megfékezésére Ehud Olmert izraeli miniszterelnök már 2006 -ban többszáz amerikai kézifegyverrel látta el a Palesztin Hatóságot (Fatah), mert közös érdekük volt a bandák és a Hamász leállítása, de ez nem járt eredménnyel. A feketéző kartellek vezetői nem ismertek, de vélhetően a korábban is működő drog- és fegyverkereskedő csoportokból kerülnek ki.

HIRDETÉS
Dél felé menekülő család 2023 decemberében
Dél felé menekülő család 2023 decemberébenAbed Rahim Khatib/Anadol

A Hamászról azóta véres harcok során levált alvilági csoportok természetesen nem fizetnek adót vagy illetéket, és ezzel a gázai hatóság korábbi bevételeit is megkaparintják. Ez az egyik oka annak, hogy a Hamász gyakorlatilag képtelen kifizetni a közalkalmazotti béreket, ami főként a középosztályt sújtja, beleértve a közigazgatást, tanárokat, egészségügyi alkalmazottakat, a közbiztonságért felelős rendőri tisztviselőket és adminisztrátorokat is.

Januárban azok a szerencsésebb közalkalmazottak, akik fizetéshez jutottak, 40%-os csökkentésbe voltak kénytelenek beletörődni.

A helyzet ideális állapot az alvilág számára

A hatóság a kezéből fokozatosan csúszik ki az erő a folyamatok ellenőrzésére, így a piacokon az elvadult viszonyok lettek úrrá. Egy gázai férfi például döbbenten számol be arról, hogy ötnapos keresgélés után bukkant bébipelenkára, amiért a háború előtti ár hétszeresét kérték tőle, miközben egy emirátusi segélyszállítmányból származott.

Emiatt a használt vagy korábban kiselejtezett termékek kereskedése erősödik. A házi kisiparosok (cipészek, szabók, lakatosok) nem győzik a munkát, de mivel nekik is meg kell élniük, az ő szolgáltatásaik egyre drágábbak.

Ruházati kisiparos Gázavárosban
Ruházati kisiparos GázavárosbanArab News

A legtöbb szállító jármű megsemmisült a harcok során, sokat pedig a Hamász rekvirált el katonai célokra. Emiatt szinte aranyáron mérnek autóalkatrészeket, amiket kénytelenek lerobbant gépkocsikból kannibalizálni, növelve ezzel az inflációs spirált, mivel így a szállítás is egyre többe kerül.

HIRDETÉS

Hasonló a helyzet a gépjármű üzemanyagok zsugorodó piacán, ahol az árak nem emelkedtek drasztikusan, viszont szinte lehetetlen a termékekhez hozzájutni. A gázolaj és a 95-ös benzin ára nagyjából azonos az izraeli árszinttel, a 12 kg-os propán gázpalack pedig még enyhén olcsóbb is – lehetne. A probléma viszont az, hogy csak mutatóba akad.

Gáza nem olajtermelő körzet, ezért az üzemanyag jórészt az izraeli Asdód és Haifa kikötőjéből várható. A szárazföldi átkelő pontokon érkező, többnyire rendszertelen üzemanyag-szállítmányokat nem lehet piacra dobni, mert szükség van rájuk a kórházak, közintézmények és a közvilágítás számára, nem beszélve arról, hogy a töltőállomások java is elpusztult vagy leállt.

Sorállás egy benzinkútnál Hán Júniszban
Sorállás egy benzinkútnál Hán JúniszbanMiddle East Monitor

A háború első heteiben a fűtés problémája még nem volt nagyon súlyos, mert a napi középhőmérséklet tél elején elviselhető, de január-február táján már nagyon komoly további kihívást jelent a sátorlakóknak. Ezért a plédek, pokrócok, bélelt kabátok olyan kurrens árucikkek lettek, amire korábban senki nem számított.

Azok a családok, amelyek már a háború előtt sem rendelkeztek stabil bevételi forrásokkal, ezért a Világélelmezési Program segélyeire támaszkodtak, a háború óta még rosszabbul jártak. Nekik semmilyen megtakarításuk, tartalékuk vagy cserére felkínálható vagyontárgyuk nincs, és ezek a családok alkotják a menekült gázaiak szinte teljességét.

Legtöbbjük most az egyiptomi határkörzetben, Rafah közelében koncentrálódik.

HIRDETÉS

A jómódúaknak is nehéz lett az élet - vészesen szegényednek el ők is

Gázában eleve kevés volt a gazdag család, de a felső középosztály viszonylagos jólétet élvezett. A 41 éves Alaa Suboh, egy négygyermekes apa, Gázából menekült Rafah tengerparti szektorába, ahol kis nyaralójuk van Al Qarya as Suwaydiya-ban. A szép mediterrán kilátást a békeidőkben sok gázai irigyelhette, de most több tizezer összezsúfolt sátor jellemzi inkább.

Az itteni létet a megélénkült hideg tengeri szelek is rontják, de még mindig ez a legbiztonságosabb hely az egész övezetben. Megélni viszont itt is kegyetlenül nehéz, és a visszautak lezáródtak.

Alaa korábban kényelmes életet élt, mivel stabil fizetést kapott tanárként az Azhari College-ban, amely a Palesztin Hatósághoz (vagyis nem a Hamászhoz) tartozó al-Azhar Egyetem része. „Az élet akkor jó volt, mert még úgy is túléltük, ha az árak valamelyest emelkedtek. Ám ezúttal még a gazdagabbak számára is pusztító lett az infláció” – mondja.

Dühösen teszi hozzá, hogy a háború során Gáza nem importált semmit, ezért sem érti az áremelkedéseket, és egyértelműen a feketézők számlájára írja. „Elfogadtuk volna az árak megduplázását. De nem fogadhatjuk el a tízszeres emelést. Még ásványvízhez is nehéz hozzájutni. Az az összeg, amit most fizetek, hogy napi ivóvizet vásároljak, megegyezik azzal, amit korábban havonta fizettem. Ezt soha nem gondoltam volna”

Sürgősen pénzt kell injekciózni Gázába, mégpedig sokat. Ennek lehetőségét viszont nehezíti a pénzügyi infrastruktúra eltűnése és a politikai bizonytalanság, mert a háború még tart

A folyamat emlékeztet a 2. világháborúban látott utóhatásokhoz, amikor az ipari termelés és a kereskedelem gyors újjáélesztése kizárólag gigantikus pénztömeg bepumpálásával volt lehetséges Nyugat-Európában. Ez volt a Marshall-segély (1948), amelynek keretében az Egyesült Államok – mai értéken számolva – 173 milliárd dollárt juttatott, főként Nyugat-Németországnak, Franciaországnak és az Egyesült Királyságnak, lakosságarányosan elosztva.

HIRDETÉS

Jelen pillanatban azonban ilyen kezdeményezés Gáza felé nem is látszik. A szükséges juttatás mértékéről is teljesen eltérőek a számítások, minimum 3 milliárd dollártól egészen 30 milliárdig terjedően. Több befektető azt a vonakodását fogalmazza meg, hogy nagyon erős politikai garanciák nélkül miért áldozna beruházásokra, ha fennmarad az esélye újabb bombázásoknak a jövőben is.

A nagyságrendek érzékeltetésére felidézik, hogy Izrael 2021-es gázai offenzívája során körülbelül 1000 lakó- és kereskedelmi egységet semmisítettek meg, további 16 ezer pedig megsérült, köztük 60 iskola. Az újjáépítés költségét akkor körülbelül 8 milliárd dollárra becsülték.

A jövőben várható tételek ennek sokszorosát fogják kitenni

Az elemzők nem kételkednek abban, hogy Izrael megnyeri az újabb gázai háborút is, de a továbbiakról még vázlatos elképzelések sem léteznek. Ami nagyjából biztosra vehető, az is negatív tartalmú, mert az ENSZ palesztinokat segélyező szervezete, az UNRWA saját közlése szerint február végére kifogy összes pénzeszközéből.

Ennek ismert oka, hogy több nyugati ország, melyek a szervezet pénzügyi alapjait nagyrészt biztosítják, felfüggesztették a támogatásokat, miután kiderült, hogy az UNRWA több helyi alkalmazottja részt vett az Izrael ellen elkövetett tavaly októberi terrortámadásban.

A bojkottáló kormányok a szervezet teljes átvilágítását, személycseréket és szervezeti átalakításokat követelnek, melyek egyelőre nem történtek meg, és hosszú időt fognak igénybe venni. Az egyes országok jelenleg maguk dönthetik el, hogy milyen mértékben, formákban és garanciákkal hajlandók támogatni a gázai lakosság segélyezését.

HIRDETÉS

Szinte biztosra vehető, hogy márciustól a korábbi juttatások töredéke fog csak megérkezni az érintettekhez. Márpedig a szervezet infrastruktúrája, helyi kapcsolatrendszere aligha nélkülözhető a további segélyezésben, mert a direkt adományozások technikája nem létezik. Korábban a Katarból érkezett készpénz-juttatások is csak kezdetleges módon, azaz bőröndökben, és izraeli ellenőrzéssel juthattak el Gázába.

A megelőző években a mintegy 1,6 milliárd dolláros nemzetközi segélyeket az ENSZ kezelte, viszonylag rendben, noha az UNRWA vezetőinek és szakértőinek javadalmazása példátlanul magas volt.

Ez korábban nem keltett feltűnést, de a terrortámadás után felmerült a kérdés, hogy a palesztin alkalmazottak hogyan kereshették meg az amerikai átlagbér háromszorosát, a szervezet főigazgatója pedig az amerikai elnök fizetésének felét.

Az X-en az amerikai kommentelők mindezt úgy értékelik, hogy végső soron az USA is finanszírozta a Hamász támadását, amely amerikai életeket is követelt. Az ügy tehát politikai szempontból különösen kényes, és áthidalása kizárólag az ENSZ főtitkárának kezében van. Amíg ezek a kérdések nem tisztázódnak, a gázai lakosság szenvedései nőni fognak. A hadműveletek alakulásától szinte függetlenül döntő kérdés, hogy az ENSZ és a finanszírozó államok közti ellentéteket mielőbb tisztázzák és felszámolják.

Külső hivatkozások

HIRDETÉS

Világbank: aszimmetrikus háborús és gazdasági károk
A rafahi előrejelzések
A GoFoundMe szerveződés
A gázai újjáépítés negatív kilátásai
A Fox News a csempészhálózatról
A Palesztin Hatóság üzemanyag állapotfelmérése
Az UNRWA botrány következményei

A cikk megosztásaKommentek

kapcsolódó cikkek

Továbbra is fagyasztja az Egyesült Államok az UNRWA támogatását az új kiadási szupercsomagban

Kik tölthetik be a Hamász helyét? Családi klánok, törzsek és kis maffiák bújnak elő

Újabb négy túszt mentett ki az izraeli hadsereg a Hamász fogságából