A Nemzeti Cirkuszművészeti Központ már két éve, az orosz-ukrán háború kitörése óta folyamatosan gondoskodik a térségből érkező fiatalokról: oktatási lehetőséget, próbalehetőséget, szállást és étkeztetést biztosítanak számukra.
A 18 éves, kijevi Alisa Astapova cirkusztáncot tanul. "Ez a műfaj sokféle stílusra épül: vannak benne levegőben végzett elemek, afro-, hiphop, moderntánc, balett. A lényege, hogy ezeknek a keverékét a levegőben is bemutassuk úgy, hogy a látványos trükkök mellé minél több érzelmet vigyünk" - magyarázta.
A diákoknak egészen különleges a kapcsolatuk tanáraikkal, hiszen a helyzet is különleges, amibe a háború miatt kerültek.
"Mivel mindig együtt vagyunk, aktív kapcsolat van köztem és a növendékek között, de fontos hangsúlyozni, hogy ezt itt nem egy normális család, inkább egy szakmai közösség. Én nem lehetek olyan értelemben "anyjuk", hogy állandóan babusgassam őket: napközben a mesterük vagyok, esténként pedig inkább amolyan pótmama" -magyarázta az egyik tanárnő, Szvetlana Momot, a Harkivi Old Circus cirkusziskola igazgatója, aki 12 éves fiával él Budapesten.
"A felnőttek képesek kontrollálni az érzéseiket, átlátni és elemezni azokat, de a gyerekek nem. Ők kívülről ugyan nyugodtan tűnhetnek, de az hogy elveszítették a biztonságérzetüket, egészen biztosan kihatással lesz rájuk a későbbiekben, még ha ez most nem is látszik" - tette hozzá a másik oktató, Gulnara Savenko koreográfus-rendező.
A Budapesten tanuló ukrán artistanövendékek száma folyamatosan változik, de általánosságban elmondható, hogy 50-100 fő között mozog - tudtuk meg Fekete Péter főigazgatótól.
"A cirkuszmanézs olyan hely, ahol bőrszíntől, vallástól, országtól, világnézettől és politikától függetlenül egymás vállára állunk. Ha valaki az egyik oldalon elugrik, akkor a másik oldalon egy elkapó kéz fog felé jönni. És tudja, aki elugrik, hogy az életét rárakhatja a másikra, mert a cirkusz olyan hely, ahol a feltétlen bizalommal segítjük egymást" - fogalmazott a Nemzeti Cirkuszművészeti Központ vezetője.