EventsEseményekPodcasts
Loader
Find Us
HIRDETÉS

Már csak órái vannak a sokszoros bajba került amerikai Hold-szondának, a Vándorsólyomnak

A Vándorsólyom felbocsátása
A Vándorsólyom felbocsátása Szerzői jogok X
Szerzői jogok X
Írta: Ferenc SzéF
Közzétéve: A legfrissebb fejlemények
A cikk megosztásaKommentek
A cikk megosztásaClose Button

Mérnökök és technikusok trükkök és improvizációk sorát próbálták ki, hogy pályán tartsák és sima leszállást biztosítsanak az első privát amerikai holdjárműnek, aminek a forgatókönyv szerint február 23-án kellett volna megtörténnie. Hétfő estére viszont be kellett látniuk, hogy ez nem fog sikerülni.

HIRDETÉS

“A Peregrine meglévő erejét arra használjuk, hogy a lehető legtöbb rakomány- és űrhajóműveletet hajtsuk végre, mindent, ami még belefér ebbe a parányi időbe. Nem ülhetünk szomorkodva, ölbe tett kézzel, és várva a véget” - mondta az Astrobotic űrhajózási vállalat.

A közlemény szerint jelenleg az a cél, hogy a Peregrine-t minél közelebb vigyék a Holdhoz, mielőtt teljesen elveszíti a képességét, hogy megőrizze a Nap felé mutató pozícióját, és ebből fakadóan elveszíti energiáját.

A szondát hétfő reggel felbocsátották fel az ULA Vulcan rakétájával a floridai Cape Canaveralből. A jármű fellövése után a rendszerek rendben, nominálisan működtek, és nem volt fennakadás a pályamódosító műveletekkel sem. Amikor kiderült, hogy a szonda napelemeit többszöri próbálkozás után sem képesek a Nap felé fordítani, és így akkumulátorait nem tudják feltölteni, akkor már kezdett kibontakozni kudarc.

Gyűrödések a külső burkolaton
Gyűrödések a külső burkolatonAP/AP

Ezután üzemanyagszivárgást észleltek, és már az is kérdéses volt, hogy a szonda egyáltalán eljut-e a Holdig

Ahhoz, hogy a szondát a megfelelő irányban tartsák, a Vándorsólyom hajtóműveit a tervezettnél jobban meg kellene terhelni, de ez még nagyobb üzemanyagfelvételt követelne, amiből viszont a szivárgás miatt egyre kevesebb van. A cég szimulációs számításai szerint az űrhajónak egy napnál alig több hajtóanyaga maradt, amitől kezdve a Peregrine rohamosan veszít energiájából.

A társaság szóvivője szerint még nem adták fel teljesen a reményt, hogy sor kerülhet egy kemény leszállásra, aminek során a jármű valószínűleg összetörik, de elvileg célt ér. Másik esetben, amit még nem számoltak ki teljesen, a szonda örökre Holdkörüli pályára kényszerül. 

A harmadik, és szintén drámai eshetőség, hogy a Vándorsólyom elsodródik az űr végtelenjében, kitéve az ismeretlen és vad gravitációs erőknek.

A tudományos balsiker mellett az esetnek kulturális és gazdasági hatásai is vannak. A szonda rakományából csak 2 volt a NASA tulajdona, a többit magánszemélyek, befektetők és kormányok helyzeték el, relikviák, kulturális értékek, és kivált a műszerek és berendezések formájában. Ebben a veszteségben mindannyian osztozni kénytelenek.

Az Astrobotic már a második Hold-misszióját finanszírozta, és a cég azt állítja, hogy eddig 450 millió dollár feletti állami és kereskedelmi szerződést kötött. „Hálásak vagyunk a támogatásért, amelyet kapunk – a közösségi médiában küldött üzenetektől a telefonhívásokig és a segítő kezekig. Ez az, ami olyan különlegessé teszi az űripart, hogy egyesülünk a viszontagságokkal szemben” - írja az Astrobotic nyilatkozata. 

Ugyanakkor kétségtelenné tették, hogy ha a kudarc esetén az állami szubveniótól búcsúzniuk kell, akkor a cég gyakorlatilag a tönk szélére kerül, ami kevéssé valószínű, mert vannak további lekötött szerződéseik.

Noha a Peregrine Mission One nem lett volna az első amerikai űrszonda, amely leszáll a Holdra az Apollo 17 óta (1972), a NASA-nak is sorra kerülnek további próbálkozásai 2024-ben. Az Astrobotic bemutatkozó repülése csak első a három különböző amerikai vállalat összesen hat holdraszállójának fellövése közül, amelyeket erre az évre terveznek.

Szomorúság van, de nem gyászhangulat

A keserűséget nem enyhíti, hogy az elmúlt években több ország is kudarcot vallott a Holdraszállással, így Izrael és Oroszország is, de az űrhajózási szakemberek jól ismerik a kudarc fogalmát.

"Minden katasztrófából lehet tanulni, egyre több váratlan hibát tudunk megelőzni, és a berendezések is alkalmazkodnak és egyre jobbak. Ez egy kegyetlen tanulási folyamat, de egyre több az eszközünk és erőforrásunk is hozzá" - mondja James Hewitt a NASA egyik kutatásai igazgatója. 

Nem lehet a Holdat egyetlen ugrással, hanem csak próbálkozások sorozatával "bevenni", hogy segítségével javítsuk a földi életet, és lehetővé tegyük távolabbi expedíciók biztonságos indítását.

A cikk megosztásaKommentek

kapcsolódó cikkek

Kína nem aprózza el – ha egyszer űrverseny, akkor az egész Föld-Hold térséget ellenőrizné

Landolt a Holdon a japán Moon Sniper holdjármű, de a napelemei még nem működnek

A Mars meghódítása: egyelőre túl nagy lépés az embernek és a tudománynak egyaránt