Eldurvult médiaháború, pozícióban a régi hatalom emberei - hozhat-e tényleges változást Donald Tusk?

Andrzej Duda lengyel elnök és Donald Tusk miniszterelnök a varsói elnöki palotában 2023. december 13-án
Andrzej Duda lengyel elnök és Donald Tusk miniszterelnök a varsói elnöki palotában 2023. december 13-án Szerzői jogok Czarek Sokolowski/Copyright 2023 The AP. All rights reserved
Írta: Attila Magyar
A cikk megosztásaKommentek
A cikk megosztásaClose Button

Kulcsfontosságú hetek elé néz Donald Tusk új kormánya Lengyelországban. December végén a lengyel közmédia körüli átalakítások nem úgy sikerültek, ahogy azt a miniszterelnök tervezte.

HIRDETÉS

Eleinte minden a tervek szerint alakult, hiszen leállították az állami hírcsatornát, majd elbocsátották a részrehajlónak tartott média vezetőségét. Az előző kormánnyal szövetséges Andrzej Duda elnök azonban emiatt megvétózta a kormány törvényjavaslatát, amely hárommilliárd zlotyt, vagyis csaknem 700 millió euró támogatást biztosított volna 2024-ben a közmédiának. Az államfő azzal indokolta a döntését, hogy az új kormány sajtóval kapcsolatos intézkedései sértik a lengyel alkotmányt, így egyelőre felfüggesztették az állami média finanszírozását.

A Jog és Igazságosság 2015 és 2023 közötti kormányzása alatt a közmédia a hatalom propagandaeszköze volt. Ahogy Magyarországon, úgy Lengyelországban sem kaptak szinte semmilyen meghívást az akkori ellenzék képviselői. A választási kampányban az EBESZ szerint a kormány pártját fogták a közmédiában, az ellenzéki összefogást pedig folyamatosan kritizálták, vezetőjüket, az azóta miniszterelnöknek választott Donald Tuskot pedig Brüsszel és Berlin ügynökének nevezték. 

Miután Tusk hatalomra került, az egyik első dolga volt a közmédia átalakításának megkezdése. Ezt a Jog és Igazságosság vezetői nem nézték tétlenül, és a "demokrácia védelmében" a köztévé varsói székháza elé vonultak. Jaroslaw Kaczynski pártelnök a média függetlensége miatt kezdett aggódni, és azt mondta, hogy "Nincs demokrácia médiapluralizmus nélkül, erős kormányellenes média nélkül, és Lengyelországban ez jelenleg a közszolgálati média". 

Tüntetők a lengyel közmédia épületénél Varsóban, 2023. december 20-án
Tüntetők a lengyel közmédia épületénél Varsóban, 2023. december 20-ánCzarek Sokolowski/Copyright 2023 The AP. All rights reserved

A jelenlegi kormánypárt támogatói szerint a PiS aláásta a lengyel demokráciát. A Jog és Igazságosság szerint viszont a mostani kormány intézkedései - egyebek mellett a lengyel közmédia vezetőinek elbocsátása - tekintélyelvűek - magyarázta az Euronewsnak Aleks Szczerbiak, a Sussexi Egyetem politológus professzora.

Andrzej Duda elnök és az előző kormánypárt azt szeretné, hogy az állami televíziót a Nemzeti Médiatanács irányítsa a jövőben, ahol többségben vannak a Jog és Igazságosság által kinevezett tagok. A testület feloszlatásához Tusknak háromötödös többségre lenne szüksége. Szczerbiak szerint a miniszterelnök alternatív megoldásban gondolkodik, amit még a kormánypártiak közül is sokan jogilag és etikailag kérdésesnek tartanak.

A lengyel Res Publica Alapítvány elnöke, Wojciech Przybylski szerint bár nem rendszerszinten, de az autokratikus korrupció részben beivódott a lengyel politikai rendszerbe, miután a PiS átvette a hatalmat az igazságügyi rendszer és a közmédia fölött. Erre azért volt lehetőségük, mert a 2015-ös választásokon egyszerű többséget szereztek, így könnyen átalakíthatták az addigi működési mechanizmust.

Przybylski úgy véli, hogy a több koalíciós pártból álló jelenlegi kormány alatt változhat a felállás, és emiatt visszaállhat a demokratikus működés mind a közmédiában, mind az igazságügyi rendszerben.

Mindenhol saját emberek

Az előző kormány számos magas pozícióra a saját embereit nevezte ki. Sokan közülük alkotmányos védelem alatt állnak, vagy törvénymódosításra lenne szükség a leváltásukhoz.

Lengyelországban 2025 májusában tartanak elnökválasztást. Addig Andrzej Duda államfő ott próbál majd keresztbe tenni a kormánynak, ahol csak tud. A mostani koalíciónak addig is számos feladattal kell megküzdenie. A tervek között szerepel egyebek mellett az is, hogy az előző kormányzat alatti állítólagos hatalmi visszaélések kivizsgálására speciális parlamenti bizottságokat akarnak felállítani.

Sok kérdésben azonban nincs egyetértés a kormányon lévő pártok között. Az egyik legfőbb vitapont az abortusz, mely kapcsán nincs egységes álláspont.

A Tusk-kormány kritikusai szerint a választási kampány során számos olyan ígéretet tettek, melyeket nem tudnak majd betartani.

A cikk megosztásaKommentek

kapcsolódó cikkek

A lengyel parlament bizalmat szavazott Donald Tusk 26 tagú kormányának

137 milliárd euró, eddig blokkolt uniós forráshoz jut hozzá Lengyelország

Az EU keleti határai dezinformációs szempontból is az orosz tevékenység célpontjai lesznek