Kulcsfontosságú hetek elé néz Donald Tusk új kormánya Lengyelországban. December végén a lengyel közmédia körüli átalakítások nem úgy sikerültek, ahogy azt a miniszterelnök tervezte.
HIRDETÉSEleinte minden a tervek szerint alakult, hiszen leállították az állami hírcsatornát, majd elbocsátották a részrehajlónak tartott média vezetőségét. Az előző kormánnyal szövetséges Andrzej Duda elnök azonban emiatt megvétózta a kormány törvényjavaslatát, amely hárommilliárd zlotyt, vagyis csaknem 700 millió euró támogatást biztosított volna 2024-ben a közmédiának. Az államfő azzal indokolta a döntését, hogy az új kormány sajtóval kapcsolatos intézkedései sértik a lengyel alkotmányt, így egyelőre felfüggesztették az állami média finanszírozását.
A Jog és Igazságosság 2015 és 2023 közötti kormányzása alatt a közmédia a hatalom propagandaeszköze volt. Ahogy Magyarországon, úgy Lengyelországban sem kaptak szinte semmilyen meghívást az akkori ellenzék képviselői. A választási kampányban az EBESZ szerint a kormány pártját fogták a közmédiában, az ellenzéki összefogást pedig folyamatosan kritizálták, vezetőjüket, az azóta miniszterelnöknek választott Donald Tuskot pedig Brüsszel és Berlin ügynökének nevezték.
Miután Tusk hatalomra került, az egyik első dolga volt a közmédia átalakításának megkezdése. Ezt a Jog és Igazságosság vezetői nem nézték tétlenül, és a "demokrácia védelmében" a köztévé varsói székháza elé vonultak. Jaroslaw Kaczynski pártelnök a média függetlensége miatt kezdett aggódni, és azt mondta, hogy "Nincs demokrácia médiapluralizmus nélkül, erős kormányellenes média nélkül, és Lengyelországban ez jelenleg a közszolgálati média".
A jelenlegi kormánypárt támogatói szerint a PiS aláásta a lengyel demokráciát. A Jog és Igazságosság szerint viszont a mostani kormány intézkedései - egyebek mellett a lengyel közmédia vezetőinek elbocsátása - tekintélyelvűek - magyarázta az Euronewsnak Aleks Szczerbiak, a Sussexi Egyetem politológus professzora.
Andrzej Duda elnök és az előző kormánypárt azt szeretné, hogy az állami televíziót a Nemzeti Médiatanács irányítsa a jövőben, ahol többségben vannak a Jog és Igazságosság által kinevezett tagok. A testület feloszlatásához Tusknak háromötödös többségre lenne szüksége. Szczerbiak szerint a miniszterelnök alternatív megoldásban gondolkodik, amit még a kormánypártiak közül is sokan jogilag és etikailag kérdésesnek tartanak.
A lengyel Res Publica Alapítvány elnöke, Wojciech Przybylski szerint bár nem rendszerszinten, de az autokratikus korrupció részben beivódott a lengyel politikai rendszerbe, miután a PiS átvette a hatalmat az igazságügyi rendszer és a közmédia fölött. Erre azért volt lehetőségük, mert a 2015-ös választásokon egyszerű többséget szereztek, így könnyen átalakíthatták az addigi működési mechanizmust.
Przybylski úgy véli, hogy a több koalíciós pártból álló jelenlegi kormány alatt változhat a felállás, és emiatt visszaállhat a demokratikus működés mind a közmédiában, mind az igazságügyi rendszerben.
Mindenhol saját emberek
Az előző kormány számos magas pozícióra a saját embereit nevezte ki. Sokan közülük alkotmányos védelem alatt állnak, vagy törvénymódosításra lenne szükség a leváltásukhoz.
Lengyelországban 2025 májusában tartanak elnökválasztást. Addig Andrzej Duda államfő ott próbál majd keresztbe tenni a kormánynak, ahol csak tud. A mostani koalíciónak addig is számos feladattal kell megküzdenie. A tervek között szerepel egyebek mellett az is, hogy az előző kormányzat alatti állítólagos hatalmi visszaélések kivizsgálására speciális parlamenti bizottságokat akarnak felállítani.
Sok kérdésben azonban nincs egyetértés a kormányon lévő pártok között. Az egyik legfőbb vitapont az abortusz, mely kapcsán nincs egységes álláspont.
A Tusk-kormány kritikusai szerint a választási kampány során számos olyan ígéretet tettek, melyeket nem tudnak majd betartani.