Netanjahu igazságügyi törvénycsomagja érintette volna a bírák kinevezését és szűkítette volna a legfelsőbb bíróság jogköreit is.
Százezres tüntetéseket váltott ki a Netanjahu-kormány ellen az az igazságügyi reformtervezet, amelyet júliusban fogadott el az izraeli parlament. A törvény elvette volna az izraeli legfelsőbb bíróság azon hatáskörét, hogy felülbírálja az általa észszerűtlennek tartott kormányzati intézkedéseket.
Emellett nagyobb beleszólást adott volna a kormánynak a bírók kinevezésébe. A törvénycsomag ellenzői szerint ezzel letérítették volna az országot a demokratikus útról. A kormány szerint az módosításokra azért lett volna szükség, hogy korrigálják a hatalmi ágak közti egyensúlyt.
Az izraeli legfelsőbb bíróság hétfőn elutasította azt az igazságügyi reformcsomagot. 15 bíróból 8 a reform megsemmisítésére szavazott.
Benjamin Netanjahu pártja, a Likud szerint sajnálatos, hogy a legfelsőbb bíróság akkor hoz ilyen megosztó döntést, amikor a katonáik az életüket kockáztatják a harcokban.
A döntés után Jariv Levin igazságügyi miniszter, a reform kitalálója azzal vádolta a bírákat, hogy a saját kezükbe veszik az összes olyan hatalmat, ami egy demokráciában a három hatalmi ág között oszlana meg.
Jair Lapid ellenzéki vezető azonban üdvözölte az ítéletet, mondván, hogy az ország legfelsőbb bírósága "hűségesen teljesítette feladatát Izrael polgárainak védelmében".