EventsEseményekPodcasts
Loader
Find Us
HIRDETÉS

Működnek a szankciók az uniós különmegbízott szerint

Működnek a szankciók az uniós különmegbízott szerint
Szerzői jogok euronews
Szerzői jogok euronews
Írta: Shona Murray
Közzétéve:
A cikk megosztásaKommentek
A cikk megosztásaClose Button
Másolja a cikk videójának embed-kódjátCopy to clipboardCopied

Mindig lesz, aki kijátssza a szankciókat, de azok alapvetően működnek – véli a szankciókért felelős uniós különmegbízott, David O'Sullivan, aki most a szankciókhoz nem csatlakozó országokat járta körbe.

Miközben az Nyugat továbbra is szankcionálja Oroszországot Ukrajna megszállása miatt, néhány külföldi vállalat beszállt a küzdelembe, és tiltott technológiákkal látja el az orosz hadsereget. David O'Sullivan, az EU szankciókért felelős különmegbízottja harmadik országokba utazott azzal a céllal, hogy korlátozza a szankciók kijátszását. David O'Sullivannel az Euronews riportere, Shona Murray beszélgetett Global Conversationben.

Shona Murray: Az Ön titulusa a szankciókért felelős megbízott, de azt hiszem, valójában azt próbálja biztosítani, hogy a világ más országai vagy magánszervezetek ne játsszák ki az USA, az EU és az Egyesült Királyság által bevezetett szankciókat. Meséljen egy kicsit a szerepéről.

David O'Sullivan: Pontosan ezt próbáljuk elérni. Példátlanul sokféle szankciót alkalmazunk Oroszországgal szemben, többet, mint amennyit valaha bármely más országgal szemben alkalmaztunk. Az Oroszországból származó korábbi behozatalunk 60%-a, és az exportunk 55%-a áll szankciók alatt. És nyilvánvalóan nagyon fontos a hatékony végrehajtás. Ennek egyik része, hogy elérjem azokat az országokat, amelyek nem csatlakoztak a szankcióinkhoz.

Shona Murray: És mit mondana, milyen sikert szeretne elérni jövő ilyenkorra? Reméli, hogy ez a kritikus infrastruktúra nem a harcmezőn köt ki Ukrajnában?

David O'Sullivan: Már most azt látjuk, hogy Oroszország számára egyre nehezebb ezeket a dolgokat beszerezni. Azt hiszem, reálisnak kell lennünk. Mindig lesz egy bizonyos fokú kijátszás. Sok ilyen terméket korábban már eladtak más országoknak, és ott vannak a szabad piacon. Tehát ha valaki megpróbálja megvenni őket, még mindig kaphatóak. De úgy gondolom, hogy a fő célunk az, hogy megnehezítsük, lassítsuk és megdrágítsuk Oroszország számára a termékekhez való hozzáférést, és ebben szerintem sikerrel járunk.

Shona Murray: Aggódik amiatt, hogy Oroszország teljesen átállítja a gazdaságát, és képes lesz átvenni az összes exportot az olyan hatalmas országoktól, mint Kína?

David O'Sullivan: Magyarázzunk el néhány dolgot ezekről a termékekről a nézők kedvéért. Ezek jellemzően félvezetők, integrált áramkörök, száloptikai olvasók, flash memóriakártyák. Vagyis olyan dolgok, amelyeknek teljesen ártatlan civil alkalmazása ismert normál körülmények között. De ezek is nagyrészt amerikai vagy uniós technológiával készülnek. Ezeket nem könnyű más országokban lemásolni. Így Oroszországnak nehéz hozzájutni ezekhez, mivel mi már nem exportáljuk őket, és meggyőzzük a közvetítő országokat, hogy ők se exportálják ezeket Oroszországba. És igen, látjuk a bizonyítékát annak, hogy ez egyre nehezebbé válik. És néha kínai eredetű, de rosszabb minőségű helyettesítő termékeket használnak, hogy őszinte legyek. Tehát ez bizonyos technológiai előnyt biztosít az ukrán hadseregnek a harctéren.

Shona Murray és vendége, David O'Sullivan
Shona Murray és vendége, David O'SullivanEuronews

Shona Murray: Változtak a dolgok az Ön számára, esetleg nehezebbé váltak a Hamász október 7-i szörnyű terrortámadása óta? Mert például Abdullah jordániai király aggódott amiatt, hogy az EU álláspontja a palesztinai civileket védő nemzetközi humanitárius joggal kapcsolatban nem ugyanaz, mint amikor ukrajnai civilekről van szó.

David O'Sullivan: Azt hiszem, megértik, hogy az európaiak számára ez egy más helyzet. Oroszország mindenféle provokáció nélkül támadta meg Ukrajnát. Ukrajna egyáltalán nem jelentett fenyegetést Oroszország számára. Tehát ez egy provokáció nélküli, teljes körű invázió egy szuverén ország ellen. És azt hiszem, az emberek megértik, hogy nekünk, európaiaknak miért kell nagyon határozottan visszavágnunk. Putyin azon törekvését, hogy visszaállítsa az orosz hegemóniát Oroszország közvetlen szomszédságában, nem fogadhatjuk el. Úgyhogy azt hiszem, az emberek megértik, hogy ez más. És ezért van az, hogy európaiként különleges kötelességünk van ebben a helyzetben. Természetesen a Közel-Keleten zajló eseményekkel kapcsolatban is határozott álláspontot foglaltunk el. De nem érzem, hogy az emberek ezt egyfajta bináris választásnak tekintenék. Gyakran elmagyarázom, hogy egyszerre több válságot is tudunk kezelni.

Shona Murray: Néhány tagállam azonban azt mondja, hogy ezek [a szankciók] értelmetlenek, és csak az európai gazdaságra vannak hatással. A polgárok szenvednek, amikor a megélhetésük amúgy is válságban van. Az orosz gazdaság mégis növekszik, bár sokkal lassabban. Mit válaszol arra, hogy ez értelmetlen, és az európaiak csak szenvednek tőle.

David O'Sullivan: Legyünk őszinték, ez némi költséggel jár számunkra, mert hagyományosan sokat kereskedtünk Oroszországgal. De ez még mindig nem jelentős része a kereskedelmünknek. És úgy gondolom, hogy a vállalatok képesek voltak alternatív piacokat találni. Ami a hatékonyságot illeti, három célunk volt. Az egyik, hogy megfosszuk Oroszországot, az orosz hadsereget a technológiától. A második, hogy megfosszuk az orosz kormányt a bevételektől. A harmadik pedig az volt, hogy magas költségeket rójunk a hadiipari komplexumra. Úgy gondolom, hogy sok sikert értünk el mindhárom célt tekintve. Azt látjuk, hogy Oroszország nehezen jut hozzá a szükséges technológiához, és most Irán vagy Észak-Korea felé fordul. És azt is látjuk, hogy az oroszok régebbi fegyvereket, harckocsikat kénytelenek használni, hogy hadseregük felszereltségét fenntartsák. A bevételi oldalon becsléseink szerint az oroszoknak valószínűleg 400 milliárd euróval kevesebb pénzük van. Az orosz kormánynak hagyományosan többlete volt az állami kiadások terén. Most 2-3%-os hiányt mutatnak. És igen, az orosz gazdaság növekszik egy kicsit. De alaposan meg kell vizsgálni, hogy miért van ez így. Azért, mert masszívan beruháznak a hadseregükbe. Az orosz közkiadások 30%-át a hadseregre fordítják, ami a GDP közel 10%-át teszi ki. Ha a gazdaságot háborús alapokra helyezzük, akkor természetesen mindent a katonai érdekeknek megfelelően alakíthatunk, de ezzel kannibalizáljuk a gazdaságot. Nincs befektetés a szociális jólétbe, az oktatásba, az egészségügybe, a kutatásba. Tehát az orosz gazdaság előrejelzése nem jó.

Shona Murray: India rengeteg orosz olajat vásárol, finomítja és visszaküldi nyugatra. Ez eléggé kontraproduktívnak tűnik. Mi a véleménye erről, mennyire tűnik ez kiskapunak?

David O'Sullivan: Már a legelején eldöntöttük, hogy nem fogunk embargót bevezetni az orosz kőolaj exportjára. Ennek az volt az oka, hogy a világ számos része függött attól, hogy továbbra is engedjük-e az orosz olajat áramlani. Mi pedig azt az álláspontot képviseltük, hogy hagyjuk. Tehát ez teljesen legális más országok számára. Mi már nem vásárolunk orosz olajat, de más országok számára ez teljesen legális.

Shona Murray: És ők eladják a Nyugatnak.

David O'Sullivan: Megtartottuk azt az árat is, amelyen általában megvásárolható, oly módon, hogy az még mindig aláássa Oroszország bevételét. Becsléseink szerint az idei év első felében az olajból származó bevételek 50%-kal csökkentek Oroszországban. De igen, még mindig képesek exportálni. És igen, néhány esetben, például Indiában, finomítják és visszaküldik nekünk. Az indiaiak azzal érvelnek, hogy a profitot ők termelik, nem az oroszok. A fő célunk az, hogy az orosz bevételeket súlyosan befolyásolja az olajárplafon. És azt hiszem, sok bizonyítékot látunk arra, hogy ez így is van.

A cikk megosztásaKommentek

kapcsolódó cikkek

IMF-vezérigazgató: 20 százalékos GDP-növekedést hozna a nemek közötti egyenlőség megteremtése

Mi van, ha támadnak az oroszok? Stratégiát dolgozott ki a NATO az európai védelem megerősítésére

Amerika hitelezni fog az Uniónak Ukrajna megsegítésére, amire az orosz vagyon szolgál fedezetként