A magyar Országgyűlés jelentős hatalmi-struktúrális döntéseket hozott meg. A változásokkal jelentős esélye lett annak, hogy a budapesti ellenzék elveszítse a jövő évi önkormányzati választásokat.
Az önkormányzati választások 2024 júniusában lesznek, egybekötve az európai parlamenti választással
HIRDETÉSA Mi Hazánk párt által kezdeményezett rendszer tisztán listás választásra alakítja át a Fővárosi Közgyűlés helyeinek eldöntését. Ebben az esetben kisebb pártok is bejuthatnak a testületbe.
A jelenlegi rendszer szerint a közgyűlés a a főpolgármesterből, a 23 kerület polgármesteréből, és kompenzációs listáról bejutó képviselőkből áll. Az eddigi rend szerint az ellenzék még növelhetné is képviseleti arányát a közgyűlésben, de a változások folytán ez a lehetősége minimálisra zsugorodik, sőt, a fővárosi vezetés elvesztésével is számolnia kell.
A ma elfogadott beadványt 135-40 arányban fogadta el az Országgyűlés. Ezzel szemben elutasították a Mi Hazánk kezdeményzését, ami hasonló változásokat követelt az országos választás rendjében is.
Átment a szuverenitásvédelmi törvény is
Ez a törvény egyben alkotmánymódosítást is igényelt. A jogszabály módosítja a Büntető Törvénykönyvet is, amely kiegészül a „választói akarat tiltott befolyásolása” nevű tényállással.
A választási eljárásról szóló törvény szerinti jelölő szervezet azon tagja, felelős személye vagy vezető tisztségviselője, valamint a választási eljárásról szóló törvény szerinti jelölt, aki tiltott külföldi támogatást, vagy e tilalom kijátszása érdekében a tiltott külföldi támogatás eredetét leplező megállapodásból származó vagyoni előnyt használ fel
bűntett miatt három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
Az új rendelkezés szerint a választói akarat tiltott befolyásolása bűncselekmény elkövetőjét el kell tiltani attól, hogy bármely civil szervezetben felelős személy és pártban vezető tisztségviselő legyen.
Továbbá létrejön a Szuverenitásvédelmi Hivatal és már jövőre, az önkormányzati, valamint az európai parlamenti választások során is büntetni lehet azokat a jelölteket, vagy jelölő szervezetük tisztségviselőit, akik külföldről érkező támogatást használnak fel.
Az új rend szerint a Szuverenitásvédelmi Hivatal az ilyen szervezetekről eseti és éves jelentést tesz közzé, emellett széleskörű vizsgálati jogkörrel is rendelkezik. Amennyiben a hatáskörébe tartozó üggyel kapcsolatos visszaélést észlel, arról tájékoztatja az illetékes nyomozati vagy igazságszolgáltatási szerveket.