EventsEseményekPodcasts
Loader
Find Us
HIRDETÉS

Hogy kerültek a Parthenón kincsei brit múzeumba? – elfajult Athén és London két évszázados vitája

A Parthenón teliholdkor, 2018 novemberében
A Parthenón teliholdkor, 2018 novemberében Szerzői jogok AP Photo/Petros Giannakouris
Szerzői jogok AP Photo/Petros Giannakouris
Írta: Németh Árpád
Közzétéve: A legfrissebb fejlemények
A cikk megosztásaKommentek
A cikk megosztásaClose Button

Történelmi gyökerű vita okozott súlyos diplomáciai konfliktust az Egyesült Királyság és Görögország között. A 2500 évvel ezelőtt keletkezett szobrokkal csaknem 250 évvel ezelőtt történtek miatt Sunak brit kormányfő lemondta találkozóját a már Londonban tartózkodó görög kollégájával.

HIRDETÉS

A Parthenón szobrainak elszállítására egy megszálló ország adott engedélyt egy harmadik ország, Nagy-Britannia nagykövetének - Görögország megkérdezése nélkül. A költő Lord Byron értelmezésében ez a szobrok eltulajdonítása volt, a honfitársa által és az Akropolisz megszentségtelenítésével ért fel.

„F@CK YOU BASTARD!” – üzente címlapján angolul a görög Ελεύθερη ώρα (Szabad Óra) című lap óriási, csupa nagybetűvel szedett címében. A címzett egyértelműsítése érdekében odaszúrták a brit miniszterelnök fényképét. Rishi Sunakot gunyorosan egérarcúnak nevezték.

„B@szd meg, te rohadék” – üzente címoldalán a görög Elora portál Rishi Sunak brit miniszterelnöknek
„B@szd meg, te rohadék” – üzente címoldalán a görög Elora portál Rishi Sunak brit miniszterelnöknekForrás: elora.gr

A jellegzetes angol szitkozódás, legalábbis az eleje napjainkban már minden nyelven érthető, a bastard jelentése pedig fattyú, rohadék, zsivány, gazember vagy valami hasonló egyaránt lehet.

A Szabad Óra nem tartozik a görög média fősodrába, dühös kirohanásával azonban vélhetően sokan egyetértenek Görögországban azok után, hogy kormányfőjüket, Kiriákosz Micotákiszt nem volt hajlandó hivatalában fogadni brit vendéglátója. Rishi Sunak lemondta a találkát, miután kiderült Micotákiszt elsősorban az érdekelte: mikor fogják végre visszakapni Parthenón márványszobrait. Az Akropoliszról eltulajdonított műkincsek Nagy-Britanniában elsősorban Elgin-márványokként ismertek. Az elnevezés nem utal a származási helyre.

„Más lehetőséget nem látunk arra, hogy reagáljunk Anglia egérarcú miniszterelnökének és a »Goldman Sachs« szócsövének az ókori görög kultúra értékét becsmérlő sértésére” – írta magyarázatként a görög portál, amely a brit miniszterelnök tisztségét az Egyesült Királyság egyik részére zsugorította, és a befektetési bankárok képviselőjének nevezte.

A kettéhasított Mona Lisa

Kénytelen vagyok „hangot adni bosszúságomnak” – tudatta közleményében Kiriákosz Micotákisz görög miniszterelnök, aki már Londonba érkezett, amikor csupán órákkal az előre egyeztetett Downing Street-i találkozó előtt arról értesítették, hogy Sunak mégsem hajlandó fogadni. Helyette felkínáltak egy másik megbeszélést Oliver Dowdennel, Sunak helyettesével, amit viszont Micotákisz tartott rangon alulinak, és kerek perec elutasította.

Rishi Sunaknak a diplomáciában szokatlan döntését két ok vezérelte.

Sir Keir Starmer és Kiriákosz Micotákisz találkozója Londonban, 2023. november 27-én
Sir Keir Starmer és Kiriákosz Micotákisz találkozója Londonban, 2023. november 27-énForrás: Görög Miniszterelnöki Hivatal

Egyrészt a görög vendég londoni nagykövetsége rezidenciáján kezet rázott Sir Keir Starmerrel, az ellenzéki Munkáspárt vezérével, aki Sunak tisztségére pályázik – a közvélemény-kutatási adatok szerint nem kis eséllyel.

Kiriákosz Micotákisz másfelől a tervezett kormányfői csúcs előtt a BBC vendégeként a görög műkincsek visszaszolgáltatását kérte, és arra emlékeztetett: a szobrok egy része Londonban, a többi Athénben van. A márványszobrok felét ugyanis a British Museumban, a másik részét a Parthenón Múzeumban állították ki.

„Olyan, mintha kettéhasították volna a Mona Lisát” – érzékeltette a körülményeket a görög miniszterelnök. A brit ezt nyomásgyakorlásnak vélte, és lemondta a megbeszélést.

A British Museumnak nincs mozgástere

A diplomáciai adok-kapokba végül beszállt George Osborne, Sunak párttársa, volt konzervatív pénzügyminiszter, a British Museum elnöke is, aki szerint Sunak magatartása inkább a toryk választási kilátásaival magyarázható, mintsem azzal, hol állítják ki az Elgin-márványokat. „Vajon az váltotta ki Sunak duzzogását , hogy a görög kormányfő az ellenzéki vezetővel találkozott először?” – tette fel a kérdést Osborne.

A British Museum látogatói az Elgin-szobrok előtt (a középső vélhetően a bor és mámor istenét, Dionüszoszt ábrázolja), 2015 januárjában
A British Museum látogatói az Elgin-szobrok előtt (a középső vélhetően a bor és mámor istenét, Dionüszoszt ábrázolja), 2015 januárjábanAP Photo/Matt Dunham

A diplomáciai perpatvar azonban nem akadályozhatja meg a Parthenón-szobrok jövőjéről folyó tárgyalásokat – véli a British Museum elnöke, aki egy korábban felvetett, sajátos megoldás híve. Osborne szerint nem kizárt egy megosztott felügyeleti jog a görög és brit állam között, amely alapján a kincsek „az idő egy részét Athénban, egy részét Londonban töltik”. És amíg a felbecsülhetetlen márványszobrokat Görögországban állítják ki, addig cserébe más, onnan érkezett görög műkincseket állítanának ki a British Museumban. „Érdemes ezen elgondolkozni” – erősítette meg a korábbi felvetést Osborne, aki indokoltnak tartja a tárgyalások folytatását és a végső megegyezést „a görögökkel”.

Magának a múzeumnak nincs nagy mozgástere, a British Museumról szóló, még 1963-ban elfogadott törvény ugyanis tiltja a gyűjtemény egyes darabjainak elidegenítését.

Nem áll szándékunkban a törvény módosításának indítványozása – idézte a Guardian George Osborne-t.

Az Elgin-szobrok története

A British Museumban kiállított, Görögországból származó műkincseket a ma érvényes értékrend alapján talán nem is jogos Elgin-szobroknak nevezni.

Thomas Bruce, Elgin 7. és Kincardine 11. grófja a 18. század végén rendkívüli és meghatalmazott nagykövetként Ausztriában, Brüsszelben, majd Poroszországban szolgálta hazáját. Tapasztalt diplomatának számított, így őt nevezték ki brit nagykövetnek az Oszmán Birodalomba. A konstantinápolyi Fényes-portán, a kormányzati negyedben 1799 novemberében foglalta el állomáshelyét azzal a feladattal, hogy kiterjessze a brit befolyást a török-francia konfliktus idején.

Anton Graff portréja Lord Elginről
Anton Graff portréja Lord ElginrőlForrás: Broomhall House

Ő azonban abban bízott, hogy a követséget „hasznossá teheti a brit képzőművészet fejlődése szempontjából” is, ezért saját költségén művészeket és építészeket alkalmazott az ókori görög épületek, szobrok és műtárgyak gipszöntvényeinek és részletes rajzainak elkészítésére.

A hozzáértő társaság 1800 nyarán érkezett Athénba, egy évvel később pedig Lord Elgin azt állította: a török Porta írásban, fermánban engedélyezte, hogy alkalmazottai ne csak „állványokat erősítsenek a bálványok ősi temploma [a Parthenón] körül”, hanem arra is, hogy „levegyenek minden olyan kődarabot, amelyen régi feliratok vagy ábrák láthatók”. A dokumentum eredeti példánya azóta sem került elő. Olasz fordítását a British Museumban állították ki, másolatát azonban török levéltárakban soha nem találták meg. A műkincsek elszállításának jogszerűségét azóta is vitatják.

HIRDETÉS

De még ha meg is lenne az eredeti példány, a műkincsek elszállítása igencsak megkérdőjelezhető. A „fosztogatásra” ugyanis egy megszálló hatalom - az Oszmán Birodalom - adott engedélyt egy idegen hatalom képviselőjének, miközben a műkincsek alkotóinak leszármazottait, a tényleges tulajdonosnak tekinthető görögöket meg sem kérdezték.

Lord Elgin eredeti elképzelése egyébként a történészek szerint nem a műkincsek hazaszállítása volt. Erről a helyszínen Philip Hunt, a gróf lelkésze és egyik athéni megbízottja döntött. A Parthenón-fríz körülbelül felét: tizenöt metopét és tizenhét szobortöredéket, továbbá egy kariatidát, az Erechtheion templom egyik oszlopát, a győzelem istennőjének, Nikének a templomából származó faragott táblákat és más régiségeket csomagoltak el. Lord Elgin hajója, a Mentor azonban elsüllyedt Kíthira-sziget partjainál. Rakományát – nagy ráfordítással – csak három év elteltével sikerült kimenteniük a búvároknak.

Nagyköveti megbízatása lejártával, 1803-ban Elgin minden megbízottját kivonta Athénből – a tehetséges nápolyi festő, Lusieri kivételével, aki még évekig gyarapította az Elgin-gyűjteményt: 1812-ben például újabb nyolcvan, régiségeket tartalmazó láda érkezett a gróf címére.

Az Elgin-márványok a British Museumban, Archibald Archer olajfestmény, 1819
Az Elgin-márványok a British Museumban, Archibald Archer olajfestmény, 1819Forrás: British Museum

Egy brit parlamenti bizottság javaslatára a brit kormány 1816-ban 35 ezer fontot ajánlott volt, műgyűjtő diplomatájának a teljes gyűjteményért. Lord Elginnek a becslések szerint több mint a kétszeresébe, 75 ezer fontjába kerültek a munkálatok és a szállítás. Ennek ellenére rábólintott az üzletre, és bizalmasan átadta gyűjteményét a British Museumnak, ahol 1817 óta állnak kiállítva a felbecsülhetetlen értékű műtárgyak.

Lord Byron átka

A Parthenón szobrainak zöme i. e. az ötödik században készült a kor nagy művészének, Pheidiasznak a vezetésével. A szakértők a klasszikus szobrászat legszebb alkotásai közt tartják számon. Kivételes szépségükön és finom megmunkálásukon túl a görög kulturális örökség kulcsfontosságú elemei. Szimbolikus jelentőségüket fokozza, hogy az ókori Athén városállamának maradványai, amit a felvilágosodás után a nyugati civilizáció szülőhelyének tekintettek.

HIRDETÉS

Lord Elgin utólag azzal védekezett: azért kért engedélyt a műkincsek lemásolására, majd az elszállításukra, hogy megmentse az utókor számára az enyészettel fenyegetett műkincseket a nemtörődöm török megszállók elől.

A Parthenón márványszobrai a British Museumban, 2023. november 28-án
A Parthenón márványszobrai a British Museumban, 2023. november 28-ánAP Photo/Kirsty Wigglesworth

Az Elgin-márványok elszállításának megítélését javította, hogy mások – mindenekelőtt a rivális franciák – jóval korábban elkezdték a rombolást. A klasszikus régészet létrehozásában nagy szerepet játszó Louis Francois Sébastien Fauvel, Choiseul-Gouffier herceg titkára például már 1786-ban ásatási engedélyt kapott az Akropoliszon.

Az ókori kincsek „megmentését” védelmébe vette a nagy német költő, Johann Wolfgang von Goethe, akiről kevésbé köztudott, hogy korának elismert művészetteoretikusa is volt. Keményen támadta viszont saját „földije”, a szintén skót Lord Byron költő.

A költő történetesen pont a műkincsek második rakományát szállító Hydra hajón utazott haza Görögországból 1811 áprilisában, ám egy hónappal az indulás előtt megírta Minerva átka című versét, amelyben Lord Elgint kárhoztatta a műkincsrablásért.

Lord Byron értelmezésében a szobrok eltulajdonítása a görög kegyhely, az Akropolisz megszentségtelenítésével ért fel.

HIRDETÉS

Legfeljebb a gipszmásolatokat állíthatják ki

Azóta, hogy Görögország 1832-ben felszabadult az Oszmán Birodalom megszállása alól, és kikiáltotta függetlenségét, többször kérte vissza a Parthenón kincseit Nagy-Britanniától.

Melína Merkúri görög kultuszminiszterként Leonard Bersteinnel együtt átveszi a Bostoni Egyetem díszdoktori oklevelét, 1983-ban
Melína Merkúri görög kultuszminiszterként Leonard Bersteinnel együtt átveszi a Bostoni Egyetem díszdoktori oklevelét, 1983-banAP Photo/George Whitney

A nyolcvanas években az ügy szószólója Melína Merkúri színésznő volt, aki 1983-ban már kulturális minisztereként látogatott Londonba. Néhány hónappal később a görög kormány hivatalosan is kérelmezte a műkincsek visszaszolgáltatását.

A British Museum ezzel szemben azzal érvel: törvényesen birtokolják a műalkotásokat, amelyek azért sem szállíthatók vissza Görögországba, mert az intézmény „jogi és erkölcsi felelőssége a gondozására bízott gyűjtemények megőrzése és hozzáférhetővé tétele a világ közönsége számára”. Az évente több mint négymillió látogatót vonzó British Museum legfontosabb kiállítási tárgyainak tartja az Elgin-márványokat, amelyeknek visszaszármaztatását ráadásul az 1963-as British Museum Act is tiltja. A törvény módosítását sem a brit kormány, sem az ellenzék nem kezdeményezi.

A görög kormány álláspontja szerint Lord Elgin ellopta a műkincseket, így azokat vissza kell származtatni, majd az Akropolisz Múzeumban kell kiállítani. Athénben úgy vélekednek, hogy a British Museum legfeljebb a gipszmásolatoknak adhat otthont.

A britek többsége visszaadná

A britek többsége támogatja a szobrok visszaszármaztatását Görögországba a „kulturális partnerség keretében” – ez derült ki a Parthenon Project megbízásából idén júliusban készített közvélemény-kutatásból.

HIRDETÉS

Az akkori felmérés szerint a válaszadók 64 százaléka egyetértett a szobrok visszaadásával abban az esetben, ha az Egyesült Királyság cserébe más műtárgyakat kapott volna.

„Lábon lőttük magunkat” – így reagált a felmérés eredményére a megbízó, a Parthenon Project elnöke. Lord Vaizey szerint ugyanis a közvélemény-kutatási eredmények „egyértelműen bizonyítják, hogy a kulturális partnerségen alapuló, mindenki számára előnyös megállapodás a brit közvélemény támogatását élvezi”.

A YouGov a minap újabb felmérést készített a britek körében egyetlen kérdéssel: „Ön szerint Nagy-Britanniának vissza kellene-e adnia az Elgin-márványokat Görögországnak vagy azoknak Nagy-Britanniában kellene maradniuk?”

A válaszadók mindössze 15 százaléka tartaná Nagy-Britanniában a gyűjteményt, 49 százaléka azonban visszaszolgáltatná, 26 százalék mindkét megoldást jónak tartja, 10 százalék pedig tanácstalan a kérdésben.

A cikk megosztásaKommentek

kapcsolódó cikkek

Athén visszakapta a Szentszéktől a Parthenon szobordarabkáit

Átmeneti hazatérés az Akropoliszra

Metróépítést akadályoznak műkincsek Görögországban, elszállítják őket