Baljós figyelmeztetést adott az orosz külügyminiszter-helyettes egy Moszkva és a NATO-tagállamok közötti lehetséges fegyveres konfliktusról. Oroszország tovább rakétázta a keleti Donyeck és a déli Herszon régióit.
HIRDETÉSEgy ember meghalt, tíz megsebesült, négyen pedig a jelek szerint a romok alatt rekedtek az éjszakai orosz rakétatámadások következtében Ukrajna keleti részén, Donyeck régióban - közölte Ihor Klimenko ukrán belügyminiszter és helyi tisztviselők csütörtökön.
Az orosz erők az éjszaka folyamán nyolc S-300-as rakétát lőttek ki Ukrajnára, ezek közül hatot Novohrodivka, Pokrovsk és Mirnohrad ellen irányoztak. A támadás következtében tíz ember, köztük négy gyermek megsebesült. Öt embert kerestek a romok alatt, közülük egyet azóta megtaláltak.
Orosz támadás érte Dnyipropetrovszk, Harkov, Hmelnickij, Szumi és Mikolajiv megyéket is, de itt nem voltak áldozatok. Az orosz erők Donyeck nagy részét megszállás alatt tartják, és Oroszország közölte, hogy az egész régiót meg akarja szállni.
Herszon megyében egy ember meghalt, öten pedig megsebesültek abban az orosz támadásban, amelyben tankokat, tüzérséget, aknavetőket, többszörös kilövésű rakétarendszereket, drónokat és repülőgépeket is használtak - mondta Olekszandr Prokudin, a déli régió kormányzója. Az ukrán hadsereg közölte, hogy légvédelme 20 Shahed típusú drónból 14-et lelőtt egy éjszakai orosz csapás során.
Moszkva megint a NATO-t fenyegeti
Közben az orosz külügyminiszter-helyettes az Izvesztyija című orosz napilapnak adott interjújában baljós figyelmeztetést adott egy lehetséges fegyveres konfliktusról Moszkva és a NATO-tagállamok között. Mint mondta, "veszélyes út" lenne "folyamatosan beavatkozni" Oroszország érdekeibe.
Szergej Rjabkovot arról kérdezték, hogy számít-e fegyveres konfliktusra Oroszország és a NATO között a jövőben, ha a kapcsolatok továbbra is olyan feszült maradnak, mint most. "Ez az Észak-atlanti Szövetségtől függ. A NATO-nak van választása. Mint már bizonyítottuk, készek vagyunk minden eszközzel megvédeni nemzeti érdekeinket" - mondta Rjabkov.
Orosz vezetők már korábban is célozgattak arra, hogy Oroszország megtámadhatja a NATO-tagállamokat, amiért azok segítséget nyújtanak Ukrajnának a folyamatban lévő háborúban. Dmitrij Medvegyev volt orosz elnök 2022 decemberében azt mondta, hogy ezek az országok "legitim katonai célpontok" lehetnek.
Kijev szerint a NATO nem unt rá a háborúra
Dmitro Kuleba ukrán külügyminiszter szerdán megerősítette, hogy szerinte a NATO-szövetségesek nem mutatják a "háborús fáradtság" jeleit, és továbbra is elkötelezettek abban, hogy segítsenek Ukrajnának megvédeni magát Oroszországgal szemben és visszavenni a megszállt területeket.
"Egyértelmű nemet hallottam a fáradtságra, és egyértelmű igent hallottam az Ukrajnának nyújtott fokozott támogatásra" - nyilatkozta Kuleba az Associated Pressnek, miután Brüsszelben találkozott NATO-partnerekkel. Elmondta, hogy egyes szövetségesek újabb támogatási ajánlatokat tettek, de erről nem kívánt részleteket közölni.
"Megértik, hogy ahhoz, hogy biztonságban érezzék magukat, ahhoz, hogy ne kerüljenek olyan helyzetbe, hogy a NATO katonáinak kelljen harcolniuk, Ukrajnának győznie kell ebben a háborúban" - hangoztatta Kuleba.
Növekvő EU-s katonai kiadások
Az Európai Unió katonai kiadásai 2022-ben elérték a 240 milliárd eurós rekordot, ami 6%-os növekedést jelent az előző évhez képest - közölte csütörtökön az Európai Védelmi Ügynökség (EDA).
Ez már a nyolcadik egymást követő év, amikor az EU-ban növekedés tapasztalható. Számos állam az orosz fenyegetéssel és az ukrajnai háborúval indokolja, miért van szükség a katonai kiadások jelentős emelésére. A 27 uniós országból hat több mint 10%-kal növelte katonai kiadásait tavaly. A NATO-tagságra váró Svédországban több mint 30%-os volt a növekedés.
A megnövekedett kiadások ellenére az európai védelmi ipar nem tudja kielégíteni az orosz invázióval küzdő Ukrajna igényeit. Az európaiak vállalták, hogy márciusig egymillió lövedéket szállítanak Kijevnek, de ez a célkitűzés már most elérhetetlennek tűnik.
"Fegyveres erőinknek készen kell állniuk a sokkal nehezebb időkre" - idézte Josep Borrellt, az EU vezető diplomatáját az EDA sajtóközleménye. Borrell elismerte: "jelentős hiányosságok" vannak az EU védelmi képességében.