A katonai jelenlét megnövelése azután lett elengedhetetlen, miután több mélytengeri vezeték is ,,rejtélyes" körülmények között meghibásodott.
HIRDETÉSOroszország nem támadta meg Európát, de közvetetten folyamatosan fenyegeti az ellátását. A Balti-tengeren az utóbbi hónapokban több alkalommal is támadás érte a mélytengeri vezetékeket. Volt, hogy teljesen le kellett állítani a gázszállítást az északi vonalon Németország felé. Ezért döntött a kontinens egyik legnagyobb védelmi szövetsége arról, hogy megnöveli a készültséget a Balti-tengeren és partvidékén.
Az Egyesült Királyság által életre hívott úgynevezett Egyesített Expedíciós Erőkhöz 9 másik ország csatlakozott: Dánia, Észtország, Finnország, Hollandia, Izland, Lettország, Litvánia, Norvégia és Svédország. Ezen államok többsége osztozik hosszabb vagy rövidebb határszakaszon Oroszországgal, így a 2022-ben kezdődött ukrajnai háború kirobbanása óta folyamatosan fenyegetve érzik magukat.
A szövetség kedden döntött úgy, hogy életbe lépteti önvédelmi klauzuláját. Ennek értelmében megnövelik a katonai jelenlétet az EU keleti, tengeri határán, ahol ,,nagyon komoly a biztonsági kockázat".
Az Egyesített Expedíciós Erők nyilatkozata nem tér ki részletesen arra, hogy milyen arzenált fognak a tengerre vezényelni, de egészen valószínű, hogy felderítő repülőkről, gyors reagálású hadihajókról és drónokról van szó. Valamint a emberi és távvezérlésű tengeralattjáró is szóba jöhetnek. Egyedül a svéd védelmi miniszter, Pal Jonson beszélt a tervezett akcióról az SVT állami televízióban.
Jonson azt is egyértelművé tette, hogy az erősítésre komoly szükség volt, miután ,,az egész világ biztonsága veszélybe került, de főleg az Oroszországgal szomszédos államoké".
Az EEE tagok először októberben vetették fel, hogy meg kéne növelni a felügyeletet a térségben. Akkor egy finn gázvezeték rongálódott meg. Kezdetben ezt az incidenst is az oroszok számlájára írták, de később a finn hatóságok kiderítették, hogy egy kínai kereskedőhajó vasmacskája volt felelős a balesetért.
A tagországok védelmi miniszterei először döntöttek a záradék aktiválásáról, ami jól mutatja, hogy Moszkva mekkora fenyegetést jelent Ukrajna szövetségeseire nézve. Az átvezénylés várhatóan december első felében kezdődik.
Nem ülnek egy asztalhoz
A balti államok ott negligálják Moszkvát, ahol csak tudják. Az észt, a lett és a litván külügyminiszter kedden közös nyilatkozatban jelentette be, hogy nem vesznek részt az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet szkopjei csúcstalálkozóján, miután Szergej Lavrovot, az orosz diplomácia vezetőjét is meghívták az eseményre.
Szerintük ez ,,csak egy újabb lehetőség lenne Oroszország számára, hogy terjessze a propagandáját".
Az antipátia érthető, hiszen a volt orosz elnök, Dimitrij Medvegyev a nyáron még arról beszélt, hogy a Baltikum Oroszországhoz tartozik, amit időszakosan foglaltak el idegen erők.