Pokoli a helyzet a Gázai övezetben - napok óta ezt hangsúlyozzák tudósítók, segélyszervezetek képviselői, és már az Izrael-párti politikájáról ismert Egyesült Államok külügyminisztere, Antony Blinken is megszólalt. Közölte: „túl sok” palesztin halt meg az izraeli szárazföldi offenzívában.
HIRDETÉSA 2,2 millió embernek otthont adó Gázai övezet egy 41 kilométer hosszú sáv a Földközi-tenger partján, elzárva szomszédaitól, Izraeltől és Egyiptomtól. Szélessége 6 és 12 kilométer között változik. A világ legsűrűbben lakott területe, mintegy 6500 fő jut itt egy négyzetkilométerre.
Óriási itt a nyomor, amelyet a mostani konfliktus nyilvánvalóan tovább mélyít majd. Az itt élő palesztinok kevés kivételtől eltekintve nem hagyhatják el az övezet területét, a munkanélküliség 60 százalék körüli, az emberek jelentős része alig jutott élelemhez már a háború előtt is, a kilátástalanság, valamint a fiatalokat sújtó mentális betegségek pedig rányomták a bélyegüket az itt élők mindennapjaira.
Az övezetet 2007 óta a Hamász terrorszervezet ellenőrzi, amelynek a célja Izrael elpusztítása. A terület Izraeltől függ a vezetékes víz, az áram, a távközlés és egyéb közművek tekintetében is, mivel a zsidó állam 2007 óta szárazföldi, légi és tengeri blokád alatt tartja.
Miután minden előjel nélkül, az övezet területéről október 7-én, szombaton a Hamász több ezer rakétát lőtt ki Izrael déli és középső részére, majd fegyveres terroristáik átlépték a demarkációs vonalat, és 1400 embert meggyilkoltak, további mintegy háromezret megsebesítettek, és legalább 240 embert elraboltak túsznak, Benjámín Netanjáhú izraeli miniszterelnök még aznap este kijelentette: Izrael háborúban áll. Közölte: támadást indítanak a Hamász gázai erői és rejtekhelyei ellen, valamint a túszok kiszabadításáért.
Először három héten át légicsapásokat követtek el a Gázai övezet ellen, majd október 27-én szárazföldi erők nyomultak be az enklávéba: katonák és harci járművek vonultak fel az övezet északi részén, az izraeli hadügyminiszter pedig előre közölte: "Nem lesz áram, élelem és üzemanyag sem." Ezt a fenyegetést azóta be is váltották. Cikkünk azt vázolja fel, milyen hatása van az offenzívának a területen élőkre.
Nincs áram, kifogyóban az üzemanyag, civil célpontokat is bombáznak
Október 7-e után Izrael három hét alatt naponta több száz légicsapást mért az övezetre, ami az itt készült képek tanúsága szerint csaknem minden épületet romba döntött. Hivatalos adatok alapján a gázai lakások több mint 50 százaléka, mintegy 40 ezer ház megrongálódott, vált lakhatatlanná vagy pusztult el végleg.
Az izraeli hadsereg annak ellenére bombázott déli területeket is, hogy a lakosságot arra szólították fel: húzódjanak ebbe a régióba. Eltaláltak épületeket Bureidzsben, Deir al-Balahban, Hán Júniszban, valamint Rafahban is, közel iskolákhoz, evakuáltak menhelyeihez.
Kórházakat is támadtak, november 10-én pénteken például légicsapás érte az észak-gázai as-Sífa kórházat, ahol mintegy 80 ezer evakuált lelt menedékre. Az izraeli hadsereg, ahogy korábban, ez alkalommal is azzal védekezett: a Hamász milicistái gyógyintézményeket használnak menedékképpen, alagútjaik elrejtésére, az as-Sífa kórházban pedig műveleti központot rendeztek be. Ezt mind a terrorszervezet, mind a kórházai alkalmazottak tagadták.
Egy, a palesztin menekültekért létrehozott ENSZ-ügynökségnél dolgozó fotográfus tette fel az alábbi felvételt Instagram-oldalára egy légicsapást túlélt palesztin kisfiúról. A posztra több mint 100 ezer megjegyzés érkezett:
Korábban is ért légicsapás kórházakat, valamint több menekülttábort is. Az izraeli hadsereg arra hivatkozott minden esetben, hogy a Hamász fegyveresei bújtak a civilek között.
Nagy felháborodást váltott ki a nemzetközi sajtóban és a közösségi média felületein, hogy a szárazföldi offenzíva elindulásakor az egész övezet sötétbe borult, Izrael elvágta az internetet is, így a polgári lakosság tagjai nem tudtak egymással semmilyen módon kommunikálni. Idővel helyreállt az ellátás egy része, de az offenzíva eleje óta az épületek, iskolák és egészségügyi létesítmények 80%-a áram nélkül maradt, egyedül a generátorral is rendelkező épületekben van ellátás, például kórházakban és az ENSZ menedékszállóin. De ezek is hamarosan kifutnak az üzemanyagból, amelyek a generátorokhoz kellenek.
ENSZ: Izrael erőltetett kitelepítést hajt végre, és kollektíven bünteti a palesztin lakosságot
Izrael október 13-án szólította fel az észak-gázaiakat, hogy vonuljanak az övezet déli részére, de az elvándorlás már korábban megkezdődött a légicsapások miatt. Az övezet lakói egyetlen, az izraeli hadsereg által kijelölt vonalon poroszkálhatnak a déli régiók felé: az ismert középkori egyiptomi hadvezérről elnevezett Szaladin úton, az itt készült képek tanúsága szerint nyomorúságosan kevés tulajdonukat hurcolva, gyerekeiket karra véve, az időseket jó esetben kerekesszékben, rosszabb esetben talicskán tolva vonulnak.
November 10-re az övezet lakosságának fele, vagyis több mint egymillió ember kényszerült arra, hogy elhagyja otthonát.
Az ENSZ arra figyelmeztet, hogy a túlzsúfoltság aggasztó a Gáza középső és déli részén található sürgősségi menedékhelyein. Van, ahol négyszer annyian húzzák meg magukat, mint ahányan elférnének. A Khan Younis Képzési Központ a legzsúfoltabb menhely, körülbelül 22 100 emberrel – ami tízszer annyi, mint a befogadóképesség.
Több iskolát is megnyitottak, ahol egyes osztálytermekben akár 240 ember is él egyszerre. A férfiaknak és az idősebb fiúknak kint kell aludniuk éjszaka.
De azok sincsenek sokkal jobb helyzetben, akik még nem vesztették el otthonukat: a Norvég Tanács becslése szerint több mint 120 ezer ember él olyan lakásokban, amelyeknek nincsenek ablakai, biztonságos teteje vagy ajtajai.
A palesztin menekültekért létrehozott ENSZ-ügynökség feje, Philippe Lazzarini közölte a párizsi humanitárius konferencián: "Gyermekek ezreinek megölése nem lehet járulékos veszteség. Egymillió ember eltávolítása otthonaikból, és olyan területre zsúfolása, ahol nincs megfelelő infrastruktúra, erőltetett kitelepítésnek tekinthető. Az élelem-, víz- és gyógyszerellátás szigorú korlátozása pedig kollektív büntetés."
Nem engednek elég segélyt az övezetbe
Bár Izrael egy ideje engedélyezi a humanitárius segélyek bejutását Gázába, a segélyszervezetek szerint közel sem elégséges mennyiségben. Az ENSZ becslései szerint naponta körülbelül 100 segélyszállító teherautóra lenne szükség ahhoz, hogy a gázaiak alapvető szükségleteit kielégítsék. Október 21-e óta, amióta a szállítások újraindultak, az izraeli hatóságok azonban összesen 756 teherautó átlépését engedélyezték a határon – az ENSZ szerint ez kevesebb mint egyharmada annak, ami szükséges a lakosság alapvető ellátásához.
HIRDETÉS
A népesség mintegy 80%-a már a jelenlegi konfliktus előtt is humanitárius segítségre szorult, és a segélyszervezetek arra számítottak, hogy minden munkanapon körülbelül 500 teherautó érkezik majd Gázába.
Összesen kilenc pékség működik kétmillió ember számára
Az olyan alapvető élelmiszerek, mint a kenyér, a tojás és a tejtermékek ma már a legtöbb üzletben nem kaphatók az övezetben. A rizs és a lencse főzése nehézkes az üzemanyag- és vízhiány miatt, de a Világélelmezési Program (WFP) becslései szerint a héten ezek is elfogyhatnak Gázában.
Az ENSZ közölte, hogy kilenc pékség működik összesen az övezetben, ezek kenyeret szállítanak a menhelyek számára. Az üzemanyaghiány azonban megakadályozza, hogy az üzletek ki tudják elégíteni a helyi keresletet - ami gyakorlatilag egy Budapestnyi embert jelent. A világszervezet arra figyelmeztet, hogy számos pékség néhány napon belül bezárhat, ha nem kapnak utánpótlást – Gáza északi részén pedig már nincs nyitva egy ilyen üzlet sem.
Naponta 100 liter víz kéne, a gázaiaknak napi 3 liter jut
Izrael a Hamász október 7-i támadásai után megszakította Gáza tiszta vízellátásának nagy részét. Így egyre nagyobb aggodalomra ad okot a vízkészlet fogyása, valamint a szennyezett forrásokból származó víz használata, az alapvető higiénia hiánya.
Az ENSZ palesztin menekültügyi szervezete, az UNRWA arra figyelmeztetett, hogy "az emberek szomjan fognak halni".
HIRDETÉS
A WHO a minimális napi vízszükségletet személyenként 100 literben határozza meg – ez fedezi az ivást, mosást, főzést és fürdést. A konfliktus előtt Gázában az átlagos fogyasztás körülbelül napi 84 liter volt, ehhez képest jelenleg az átlagos vízfogyasztás Gázában mindössze három liter/fő naponta.
Kórházakból halottasházak
A Vöröskereszt Nemzetközi Bizottsága (ICRC) arra figyelmeztetett, hogy a gázai kórházak halottasházakká válhatnak azáltal, hogy lassan a generátorokat sem lehet mivel üzemeltetni. Az övezetben legalább két kórház átállt arra, hogy már csak az intenzív osztályon és néhány műtőben zajlik ellátás.
Nem beszélve arról, hogy több kórházat is légicsapás ért.
Azok a gyógyintézmények, amelyek nyitva maradtak az övezet északi részén, folyamatos felszólításokat kapnak az izraeli hadsereg részéről az evakuálásra, annak ellenére, hogy az orvosok többször közölték: lehetetlen egyes betegeket biztonságosan útnak indítani, főleg azokat, akik lélegeztetőgépen vannak vagy koraszülöttként inkubátorban a helyük.
Szabadtéri börtön a háború előtt, most pedig földi pokol
A Human Rights Watch emberi jogvédő szervezet "szabadtéri börtönnek" nevezte a Gázai övezetet, amelyet a zsidó állam 2007 óta tart szárazföldi, légi és tengeri blokád alatt. A Vöröskereszt Nemzetközi Bizottsága illegálisnak nevezi a blokádot, mint olyat, ami megsérti a Genfi Egyezményt.
HIRDETÉSA terület legtöbb problémája a blokádból származtathatóak: a gázai gazdaság gyakorlatilag összeomlott, a munkanélküliség 60% körüli volt már a háború előtt is. Izrael tiltja a palesztinok szabad mozgását az övezetből ki vagy be, az olyan kivételes esetektől eltekintve, amikor valakinek az élete forog veszélyben, és sürgős orvosi ellátásra szorul, valamint nagyon kevés számú kereskedő mozoghat az övezet és Izrael között- állítja a B'tselem szervezet, egy izraeli emberi jogvédő csoport.
Az ENSZ és nemzetközi segélyszervezetek évek óta kérik a blokád felfüggesztését.
A lakosság több mint 65 százaléka él szegénységi küszöb alatt, és már a háború előtt is bizonytalan volt az emberek mintegy 63 százalékának az élelemiszerellátása az ENSZ Világélelmezési Programja szerint.
Míg a palesztin állampolgárok nem mozoghatnak szabadon az övezetből ki vagy be, addig az izraeliekre, zsidó telepesekre és külföldiekre nem vonatkozik a korlátozás - bár kétséges, hogy izraeliek bemerészkednének erre a földsávra.
Az övezetnek hét határátkelő helye van, melyek közül a két legjelentősebb az északkeleti erezi és a délnyugati rafahi. Izrael 1994-ben határoló falakat és „vasfüggönyt” kezdett építeni az övezet köré, hogy kontrollálni tudja az ellenőrizhetetlen palesztin bevándorlókat, illetve hogy később nyomást tudjon gyakorolni az övezetben élőkre.
HIRDETÉS
Egyiptom időről-időre megnyitja a délnyugati rafahi határátkelőt, például olyan válsághelyzetekben, mint a mostani. A lakosságának több mint 99 százalékát a szunnita muszlimok teszik ki, míg a csekély maradékot az arab keresztények adják.
A gázai korfa rendkívül fiatal, az egyik legfiatalabb a világon. A népesség csaknem 60%-a 25 év alatti. A 14 év alattiak a lakosság csaknem 40 százalékát (39,75%) teszik ki, a 15 és 64 év közöttiek csaknem 58 százalékát (57, 34%), a 65 év feletti kort pedig csak nagyon kevesen, a népesség csaknem 3 százaléka (2,91%) éli meg.
Egy ENSZ-jelentés szerint a gyerekek, akik állandóan erőszakos cselekményeknek szemtanúi, nagyon kevés pszichológiai támogatást kapnak, az adatok szerint közülük rengetegen mentális egészségügyi problémákkal, például depresszióval küzdenek.
Az izraeli blokád előtt és alatt több tucat földalatti alagutat ástak a palesztinok Egyiptomba, amelyek a különböző fegyveres klánok ellenőrzése alatt állnak. Az alagutakon keresztül elsősorban hadianyagot, élelmet, vizet és üzemanyagot juttatnak be az övezetbe.
A területen az október 7-i terrortámadások előtt is folyamatosak voltak a katonai összecsapások Izrael és a Hamász között: a Hamász a Gázai övezet területéről rakétákkal támadja Izraelt, amire válaszul hadserege 2008-ban, 2009-ben, 2012-ben és 2014-ben is katonai akciót indított.
HIRDETÉSRövid humanitárius tűzszünetek
Izrael csütörtökön jelentette be, hogy rövid, négyórás humanitárius tűzszüneteket fog minden nap tartani, annak érdekében, hogy a polgári lakosság távozhasson otthonaiból, és a segélyeket szét tudják osztani. Egy hosszabb tűzszünet lehetőségét egyelőre Izrael elvetette.