Csaknem 38500 kilakoltatást hajtottak végre 2022-ben Franciaországban. A 2023-as adatok még nem állnak rendelkezésre, de nagyon valószínű, hogy a növekvő tendencia folytatódik - csakúgy, mint Magyarországon, ahol a kilakoltatások 2022-es újraindítása óta 21 ezer esetben intézkedtek a hatóságok.
HIRDETÉSElkezdődött a kilakoltatási moratórium Franciaországban: november elsejétől március 31-ig nem lehet utcára tenni a nemfizető albérlőket. 2022-ben rekordszámú kilakoltatást hajtottak végre a francia hatóságok: csaknem 38 ezer esetben intézkedett a hatóság.
Az öt leghidegebb hónap alatt, vagyis november elsejétől március 31-ig tilos kilakoltatni a nemfizető albérlőket Franciaországban. Szintén tilos elzárni a gázt és az elektromosságot is az érintett lakásokban (megj: novembertől március végéig csak csökkentett üzemmódot vezethet be a nemfizető fogyasztókkal szemben a szolgáltató), a vizet pedig egyébként sem lehet a téli és a nyári időszakban sem elzárni.
A Le Monde emlékeztet: a kilakoltatási moratóriumot 1956-ban vezették be, és hatvanhét évvel később még mindig érvényben van. 2020-ban és 2021-ben a koronavírus-járvány alatt a kilakoltatások száma drasztikusan visszaesett, ennek eredményeképp 2022-ben a szokásosnál is több embert lakoltattak ki:
- írja a Fondation Abbé Pierre, amihez Christophe Robert, a szervezet megbízott vezetője hozzáteszi, hogy az emberek "háromból két esetben már azelőtt elhagyják a lakást, hogy a kilakoltatásra sor kerülne." Robert szerint ha a kilakoltatások elméletben nem is lehetségesek a téli periódusban, sokan a tulajdonosok nyomására a moratórium ellenére is inkább elhagyják az ingatlant.
Az egyesület attól tart, hogy - bár pontos adatok még nem állnak rendelkezésükre - a növekedés 2023-ban tovább folytatódott, mivel az infláció nőtt, "a kilakoltatások nagy többségében pedig olyan albérlőkről van szó, akiknek nehézséget jelent a lakbér fizetése".
Mi a helyzet Magyarországon?
Magyarországon is létezik a a téli kilakoltatási moratórium, mely a végrehajtási törvény szerint minden év november 15-től április 30-ig tart. A koronavírus-járvány alatt a kilakoltatások szüneteltek, de több mint két és fél év után a magyar kormány úgy döntött, 2022. június 15-étől feloldja a korábban elrendelt árverezési és kilakoltatási tilalmat.
Az ezt követő öt hónapban – azaz a téli kilakoltatási moratórium november 15-i életbelépéséig - 1584 kilakoltatást hajtottak végre. Még rosszabb az arány, ha a 2022 júniusa és 2023 szeptembere közötti időszakot nézzük: ez idő alatt több mint 21 ezer befejezett végrehajtást rögzítettek.
A legtöbb, 1606 kilakoltatás Budapesten volt, Miskolcon és Pécsett 314, illetve 249 lakást ürítettek ki - míg Szegeden és Debrecenben alig 100 ingatlant árvereztek el. Lakosságarányosan mindenképpen Makó vezeti a rangsort: a 22 ezres kisvárosban 103 kilakoltatást végeztek el a Periféria Központ elemzése szerint.
Az elemzők szerint ennek oka, hogy jelentősen nőtt a nem fizető adósok száma. Hiszen, ahogy Európát, úgy Magyarországot is jelentősen sújtja az infláció, a rezsiköltségek emelkedése, valamit a folyamatosan emelkedő jegybanki alapkamatok emelik a hitelek törlesztőrészletét is.