A védelmi és a pénzügyminiszter már megtette, az izraeli közvélemény azonban a miniszterelnöktől is elvárja, hogy beismerje tévedéseit. A várható gázai háború előestéjén ugyanakkor Izraelnek erőt kell felmutatnia.
HIRDETÉSEgy, a Maariv című lap megbízásából végzett friss közvélemény-kutatás szerint az izraeliek túlnyomó többsége úgy véli: Benjamin Netanjahu miniszterelnöknek nyilvánosan vállalnia kell a felelősséget azokért a megdöbbentő hibákért, amelyek a Hamász október 7-i pusztító támadásához vezettek.
A hadsereg (IDF) és a hírszerzés (Shin Bet) vezetői, ha nem is mondtak le, de már vállalták ezt a felelősséget, akárcsak a védelmi miniszter és a pénzügyminiszter. Még Naftali Bennett volt kormányfő is elismerte a felelősségét: "Voltak dolgok, amiket nem tudok részletezni, amire nem volt időm, ami drámaian megváltoztathatta volna a helyzetet, de aztán a kormány megbukott."
Az izraeliek nyolcvan százaléka szerint Netanjahunak követnie kellene a példájukat, és ezt így látja a Likud-szavazók 69 százaléka is - derül ki a felmérésből. A közvélemény mindössze 8 százaléka gondolja úgy, hogy erre nincs szükség.
(Egy néhány nappal korábbi felmérés azt is megállapította, hogy a válaszadók többsége szerint Netanjahunak le is kellene mondania a 'Vaskard" hadművelet lezárása, azaz a gázai csapásmérések után. Ezzel értett egyet a koalícióra szavazók 28%-a is.)
Arra a kérdésre egyébként, hogy ki lenne alkalmasabb a miniszterelnöki posztra, 49 százalék az ellenzéki Nemzeti Egység párt vezetőjét, Benny Gantzot nevezte meg, és csak 28 százalék Netanjahut, a többiek bizonytalanok.
Az izraeli társadalom túlnyomó többsége (65%) támogatja ugyan a várható gázai szárazföldi offenzívát a terroristák ellen, de nagy a feszültség amiatt, hogy a terrortámadás óta sokan úgy érzik, nem kapnak elég segítséget az állami szervektől a problémák sokaságára, maga Netanjahu pedig nem kommunikál a saját lakosságával.
Benjamin Netanjahu miniszterelnök utoljára 2023. április 13-án ült egy izraeli televízió stúdiójában interjúra - emlékeztet szemrehányó hangvételű írásában a The Times of Israel.
"Még ebben a legsötétebb órában is, amikor a Hamász támadása miatt Izrael háborúba sodródott a határon túlról, amely határt politikai és katonai vezetésünk nem tudott megvédeni, Netanjahu nem járult hozzá semmiféle interjúhoz vagy komoly interakcióhoz az izraeli médiával, és ezáltal a nyilvánossággal" - bírálja a kormányfőt a lap.
Izrael politikai vezetőinek dilemmája abból áll, hogy egyszerre kellene megvtatni a társadalom bevonásával az elkövetett katonai, biztonsági, hírszerzési, logisztikai hibákat, és erőt felmutatni a készülő gázai szárazföldi offenzíva előtt.
Kevesen vitatják ugyanis, hogy a társadalom megosztottsága, a hónapok óta zajló belpolitikai viták - elsősorban a kormány igazságügyi reformcsomagjáról - kifelé is meggyengítették Izraelt, ellenségei nyíltan nyilatkoztak is arról, hogy ez hozzájárult a támadás előkészítéséhez.
A legsürgősebb teendők között említi az Israel Hayom c. lap a túszokkal való foglalkozást, ahol szerintük a kormány válasza nem volt következetes, valamint a rakétatámadások miatt kitelepítettek alapvető szükségleteinek kezelését. Ide tartozik a környező terület helyreállítása is, amely nagy költségvetést és a különböző minisztériumok közötti hatékony fellépést igényel.
Netanjahu a gázai válaszcsapásoktól eltekintve egyetlen bizalomerősítő lépést tett a terrortámadás óta: Benny Gantzot, a népszerű volt védelmi minisztert és volt vezérkari főnököt is bevonta a szűk körű háborús kabinetjébe. Itamar Ben-Gvir nemzetbiztonsági miniszter, a radikális jobboldali Ocma párt vezetője, most levélben szólította fel Netanjahut, hogy bővítse ki a kabinetet - vélhetően éppen ővele, bár nincs katonai tapasztalata.
Az Izraelt ért felmérhetetlen megrázkódtatás, majd az országot egységbe kovácsoló, várhatóan hetekig tartó gázai háború után tehát nem kizárt, hogy Izrael újabb belpolitikai válság elé néz.