Egy hidrológus már 17 éve jelezte, hogy a kelet-líbiai Derna kikötővárost védő gátrendszer gyönge, és hogy milyen veszély fenyegeti a lakosságot.
HIRDETÉS„Tudták, tudták...”
Abdul Wanis Ashour kutató majdnem két évtizeden át hasztalan kongatta a vészharangot, nem hallgatott rá senki. Moammar Kadhafi idején még történt némi intézkedés, de az utána kövertkező káosz és terror robaja elfojtott minden hangot, és mellékessé tette az emberi életet.
Amikor összegyűjtöttem az adatokat, számos problémát találtam a Derna-völgyben: a gátak repedéseiben, a csapadék mennyiségében és az ismétlődő áradásokban" - mondta Ashour a Reutersnek. „Számos olyan jelet láttam, amelyek katasztrófára figyelmeztettek, ha a gátak nem kerülnek karbantartásra.” A líbiai kormány pontosan tudta vagy tudhatta, hogy milyen veszély fenyeget.
De melyik kormány a sok közül? Kit lehet számon kérni?
Kadhafi halála óta az országot több rezsim, terrorcsoport, szakadár vezető bitorolta, és ezek közül egyik sem foglalkozott ilyen kérdésekkel. A Derna-völgy térségben megjelent az ISIS és az al-Kaida, és egymással éppúgy harcot vívtak, mint a szub-szaharai övezet Északra szivárgó milíciáival.
Pedig Líbia, relatíve nem szegény ország. Elvileg lett volna pénz és tudományos kapacitás a megelőzésre. A ritkán lakott ország olajbevételei egy főre 6,000 dollár feletti nemzeti jövedelmet jelentenek.
Az országban több évtizedes múltja van a hatalmas mérnöki projekteknek, főként a sivatagi vízgazdálkodás terén. Kadhafi Nagy Mesterséges Folyója például 1600 km-ről hoz vizet a Szahara alatti víztartó rétegekből a partokhoz.
Ám a Vezető bukása óta az olajvagyont a versengő csoportok között osztották szét, és lehetetlen a bevételek sorsát nyomon követni.
„Sokan felelősek ezért. Emberi és hatalmi hibák, és senki sem fogja az árát megfizetni” – mondja Alwad Alshawly angoltanár, aki önkéntesként három napot töltött a holttestek elásásával. De sem a tripoli kormány, sem a Dernát felügyelő keleti kormány nem reagál a számonkérésekre.
Kadhafi idején, 2007-ben megpróbálták helyrehozni a Derna feletti gátakat, amire egy török cég kapott megbízást. A vállalkozó 2012-ben azt jelentette, hogy befejezte a munkálatokat. A most felállított vizsgálóbizottság szerint ez nem igaz. Az elfajult biztonsági és hadihelyzet miatt a megbízott nem végzett a feladattal, és később sem tért vissza.
A költségvetést zsebre vágták, és a vállalkozó eltűnt. A jelentés szerint 2,3 millió eurót (2,45 millió dollárt) különítettek el a gátak karbantartására, ami nem túlzott összeg, de a fontosabb javításokra elég lett volna. Senki nem tudja, hogy a pénz hova lett, és mire költötték el.
Ez nem is meglepő annyiban, hogy a Kadhafi bukása előtt elvégzett munkát lehetetlen volt folytatni, mert a várost az Iszlám Állam megszállta, és több évig bitorolta.
Dernában a lakosok nemzedékek óta tudnak a gátak jelentette veszélyről – mondja Yousef Alfkakhri 63 éves történelemtanár, aki átélte a 1940-es években pusztító kisebb árvizeket. De a vasárnap esti rettegés összehasonlíthatatlan volt bármely korábbihoz képest. "Az elmúlt tíz év összes háborújában ezreket veszítettünk el, de Dernában egy nap alatt vesztettünk annyit" - mondja.
A holttesteket még mindig keresik és gyűjtik a leomlott épületek alól, és sok líbiai dühös amiatt, hogy tömegek hagyták figyelmen kívül a figyelmeztetéseket, amelyek megakadályozhatták volna az ország történelmének legrosszabb katasztrófáját.
De erre sincs felelős. A megkérdezett önkormányzati vezetők a vállukat rángatják, és azt mondják, hogy ők szóltak időben, csak senki nem vette őket komolyan.
A pánarab al-Hadath csatornán megszólaló dernai polgármester, Abdulmenam al-Ghaithi pénteken azt mondta, hogy személyesen rendelte el a város evakuálását, már három-négy nappal a katasztrófa előtt.
Ha azonban ilyen parancsot kiadtak is, azt nem hajtották végre. Néhány lakos arról számol be, hogy hallotta a rendőröktől, hogy hagyják el a területet, de ennek csak kevesen tettek eleget.