India legyűrte a Nyugatot: Modi elnök elérte, hogy a zárónyilatkozat ne nevezze meg Oroszországot agresszorként, a szöveg csak az ENSZ határozataira utal az ügyben.
HIRDETÉSUtolsó pillanatig kétséges volt, hogy elfogadnak-e egyáltalán zárónyilatkozatot, végül megszületett a - nem kevésbé kétséges - döntés: a dokumentum, amelyért kemény küzdelem folyt az előkészítés során, Oroszország több követelésének is eleget tesz.
A dpa hírügynökség szerint Moszkvának egyebek között sikerült elkerülnie, hogy ne ítéljék el nyíltan Oroszország Ukrajna elleni agressziós háborúját, ahogyan az tavaly történt. Ehelyett csak az ENSZ-határozatokra hivatkoznak a konfliktus kapcsán.
A szankciók enyhítésére vonatkozó orosz követeléseket is elfogadja a záródokumentum, amelyet India Dél-Afrikával, Brazíliával és Indonéziával együtt terjesztett elő. A szövegben például az áll, hogy "az Orosz Föderáció és Ukrajna között a gabona, az élelmiszer és a műtrágya/adalékanyagok azonnali és akadálytalan szállítására" szólítanak fel.
A Nyugat a maga részéről egy olyan megfogalmazást tudott kiharcolni, amely szerint "minden államnak" tartózkodnia kell a más államok területi integritása vagy politikai függetlensége elleni támadásoktól. Konkrétan bírálják az "erő alkalmazását" a területi nyereségek elérése érdekében Ukrajnában - de az orosz agressziót név szerint nem említik.
Közvetve bírálja csak a zárónyilatkozat Oroszország atomfegyverrel való fenyegetését is. "A nukleáris fegyverek használata vagy azzal való fenyegetés elfogadhatatlan" - áll a szövegben.
A küldöttségek korábban arról számoltak be, hogy a tárgyaló felek keményen küzdöttek a szöveg megfogalmazásáért, a nyugati államok állítólag Kína és Oroszország szövetségével álltak szemben. Pekinget Moszkva legfontosabb nemzetközi partnerének tartják, és mindeddig nem ítélte el az Ukrajnával szembeni agressziós háborút.
A nyugati hatalmak vezetői korábban azt ígérték, megpróbálják arra ösztönözni Indiát, hogy határozottabb diplomáciai fellépést alkalmazzon Oroszországgal szemben.
A tanácskozáson a kínai és orosz elnök nem vett részt, helyettük a kínai miniszterelnök és Szergej Lavrov orosz külügyminiszter képviselték országaikat. Egyes szakértők úgy vélték, Vlagyimir Putyin megpróbálja elkerülni, hogy a Nemzetközi Büntetőbíróság ellene kiadott elfogatóparancsának értelmében előállítsák, ezért nem utazik külföldre. Hszi Csin-ping kínai államfő pedig feltehetőleg azért maradt távol, mert nem tudnak megegyezni Indiával a Himalája térségében mintegy 3400 km-es határszakaszról.