A tárgyalások folytatásában állapodott meg a magyar kormány és az Európai Bizottság az uniós forrásokhoz való hozzáférés kapcsán. Mindez azt is jelenti, hogy az elmúlt hónapokban nem történt érdemi változás. Bóka János miniszter nem akart konkrét időpontot megjelölni arra vonatkozóan, hogy mikor jut
HIRDETÉSMaros Sevcovic alelnökkel, Johannes Hahn költségvetésért és Elisa Fereira kohéziós forrásokért felelős biztosokkal tárgyalt Navracsics Tibor területfejlesztési és Bóka János uniós ügyekért felelős miniszter. Bár az elmúlt hónapokban a legtöbbet az Erasmus diákcsere-programról lehetett hallani, Navrcsics Tibor még mindig további egyeztetések szükségességéről beszélt.
Úgy fogalmazott, hogy sikerült azonosítani a még fennálló, „jobbára technikai” problémákat. Navracsics szerint november végére kerülhet pont az Erasmus-ügy végére, amely a magyar kormány számára egyfajta belső határidő, ami biztosítja, hogy a programok jövő év szeptemberétől zökkenőmentesen folytatódhassanak. A területfejlesztési miniszter hozzátette, hogy egy alapvető problémáról is vitáznak a Bizottsággal, mégpedig a közérdekű alapítványok kuratóriumaival kapcsolatban arról, hogy
Ami a helyreállítási alapokhoz, illetve a zárolt hétéves költségvetési forrásokhoz való hozzáférést illeti, Bóka János úgy fogalmazott, hogy „a feltételeket időarányosan megfelelően teljesítettük és teljesítjük”. Azonban nem akart „naptározási háborúba bonyolódni”, ezért nem részletezte, hogy ez mit jelent és hogy ennek fényében mikor juthat pénzhez Magyarország. Bóka szerint egyébként
Téma volt még az EU hétéves költségvetésének módosítása, amelynek fontos eleme, hogy az Európai Bizottság a tagállamoktól pótlólagos források befizetését kéri, részben azért, hogy Ukrajna támogatása jövőre is folyamatos legyen. Korábban már elhangzott az a magyar álláspont, hogy addig nem akar erről tárgyalni a kormány, amíg Magyarország meg nem kapja az őt megillető forrásokat.
Bóka János ezt úgy árnyalta, hogy „a magyar kormánynak nem feltételei, hanem szakmai álláspontja van, amit politikai kontextusban alakított ki”. Hozzátette, hogy ennek a kontextusnak az a lényege, hogy jelenleg Magyarország csak névleges uniós forrásokhoz fér hozzá és „ez meghatározza, hogy a magyar kormánynak mi az álláspontja a hétéves keret módosításáról”.