Oroszország legnagyobb ismert haditechnikai raktárából eltávolították a szovjet korszakból származó harckocsik és páncélozott járművek közel felét, melyeket az Ukrajna ellen indított moszkvai támadás előtt még ott tároltak.
HIRDETÉSSokkal kevesebb tank látszik az egyik kelet-szibériai katonai felszerelések tárolására használt területről készült későbbi műholdfelvételeken, mint a háború kitörése előtti képeken. A The Moscow Times elemzése szerint a 10 négyzetkilométeres Vagzanovai katonai területen 2021 végén még 3840 régi harckocsit és páncélozott járművet tároltak, 2022 novemberében azonban a járművek közül csak 2600 maradt a helyszínen.
Míg a katonai raktárak szellőző- és fűtési rendszerrel ellátott épületekben, fűtetlen hangárokban vagy napellenző alatt tárolhatják a felszerelést, a Vagzanovában megfigyelt páncélozott felszerelések nagy részét a szabadban tárolták. A területen azonban van 10 hangár, melyekben a lap szerint akár 400 páncélozott jármű is elfér.
Ugyanakkor a létesítményben lévő harckocsik mintegy feléből hiányoztak a lövegtornyok, ami arra utal, hogy azokat, amelyeket az elmúlt évben eltávolítottak, új alkatrészekkel és felszereléssel felújításra küldhették, mivel Moszkva egyre inkább arra kényszerül, hogy elöregedett harckocsikat küldjön a harctérre, hogy kompenzálja harctéri veszteségeit.
Becslések szerint Oroszország május 31-ig több mint 2000 harckocsit veszített el Ukrajnában az eredeti tartalék 3000 harckocsiból.
Eközben egyes hírek szerint Oroszország a korábban Indiának és Mianmarnak eladott harckocsik és rakéták alkatrészeit újraimportálja, hogy ezzel javítsa az ukrajnai felhasználásra szánt fegyverarzenált. Az újraimportált felszerelések között több ezer, harckocsikba szerelhető céltávcső és kamera is szerepel, melyeket elemzők szerint a jelenleg raktáron lévő régi orosz T-72-es harckocsik modernizálására lehetne felhasználni.
Szergej Sojgu orosz védelmi miniszter júliusban további harckocsik gyártására szólított fel, miután Kijev nyugati fegyverekkel ellentámadást indított.
A kétségbeesés jele lehet
Korábban már írtunk arról, hogy tavasszal már a T-55-ös harckocsik is előkerültek Oroszországban, melyek akkor szakértők kétségbeesett lépésnek neveztek.
A T-55-ösöket a Vörös Hadsereg 1948-ban állította hadrendbe, az első éles bevetésük Budapesten volt, a szovjetek ugyanis ezzel a típussal vonultak be hazánkba, hogy leverjék az 1956. október 23-át követő szabadságharcot. Akkor kiderült: Molotov-koktéllal súlyos károkat lehet okozni bennük.
„A hidegháború idején a T-55-ös volt a Szovjetunió legsűrűbben használt harckocsija” – közölte a CNN-nel John Delaney, az Egyesült Királyságban található duxfordi háborús múzeum kurátora. A szakértő szerint a típus a különböző változataival együtt hamar lett a világ legnagyobb mennyiségben gyártott tankja, az adatok szerint több mint 100 ezer darab gördült le belőle a futószalagról.
A típus olcsó volt és megbízható, kezelése és karbantartása könnyűnek bizonyult. Népszerűségét jól írja le, hogy Egyiptomtól Kínán keresztül Szudánig a világ számos pontján vetették és vetik be, noha a hatvanas éveket követően a nyugati gyártású harckocsik ellen már nem sok esélyük maradt a harctéren. „Az 1991-es öbölháborúban az amerikai és brit tankok 23 kilométerről ütötték ki az iraki T-55-ösöket" – közölte Delaney.
Oroszország az 1980-as években kezdte leszerelni a saját T-55-öseit (melyekből Delaney szerint akkor még több mint 28 ezer darab volt), de a leszerelés nem azt jelentette, hogy leselejtezik őket. A szakértő úgy véli, hogy a T-55-ösökből jelentős mennyiség állhat raktárakban, melyek csak arra várnak, hogy átkonfigurálják őket.
Robert Lee, egykori tengerészgyalogos, a Foreign Policy Research Institute munkatársa szerint Oroszország ugyan rendre gyártja a T-90-es tankokat, de Ilyen ütemben képtelenség pótolni a páncélosokat. Az orosz haderőnek rengeteg más hadi felszerelésre is szüksége van, és éppen a gyártás lassúsága miatt vetik be a régi állományt.
Trevor Taylor, brit védelmi szakértő ehhez hozzáteszi, hogy számos bizonyítékuk van arra, hogy az Oroszországra kivetett nyugati szankciók is lassították az orosz fegyvergyártás ütemét, és hogy nincs elég alkatrészük. „Chipeket vesznek ki a mosógépekből, márpedig ez azt jelenti, hogy bajban vannak” – summázta a szakember, aki szerint az oroszok részéről kétségbeesett lépésnek tekinthető, hogy elavult fegyverekhez nyúlnak.