A mediterrán vidékeken forróságot, Európa távolabbi tájain szélsőséges időjárást okoz az afrikai eredetű hőhullám.
HIRDETÉSIdén is szállóigévé vált a tavalyi bonmot, miszerint ez hátralévő életünk leghűvösebb nyara. A rettegett szörnyről, Cerberusról elnevezett hőhullámot emlegetik egyik okként nem csak a mediterrán délen, hanem sokkal északabbra is, így például Angliában. Mégis mi ennek az alapja?
Találó a neve az idei szélsőséges időjárási jelenségeket gerjesztő hőhullámnak, Kerberosz ugyanis egy óriás férfi és egy félig kígyó nő fia a görög mitológiában, aki apja hatalmas méretét örökölve született félelmetes háromfejű kutyaként. Csak az alvilág istene, az örök időt jelképező Kronosz és a Zeuszt is szülő titán gyermeke, Hádész tudta megszelidíteni.
A ma embere ugyanígy próbálja megszelidíteni a generációk sora által túlhevített bolygó szélsőségessé vált éghajlatát, egyelőre Hádésznál kevesebb sikerrel. A nagy földi légkörzés egy nagyon egyszerű elven működő, de az egész bolygó időjárását alakító rendszer, amit ha az emberi tevékenység valahol megborít, dominóelven torzul mindenhol. A tapasztalatok szerint kedvezőtlen irányba.
Egyre gyakrabban dőlnek meg időjárási rekordok, illetve érezzük szélsőségesnek a kánikulát vagy okoznak a megszokottnál sokkal nagyobb anyagi és környezeti károkat a viharok és a tüzek.
A folyamat mindenki által könnyen megérthető. Ahol a napsugarak felmelegítik a felszínt, emelkedik a levegő hőmérséklete, vagyis a légnyomás csökken. Ha két terület között különbség alakul ki, szél kezd fújni a magasabb légnyomású vidékről az alacsonyabb felé.
Az emberi tevékenység előtt szinte kizárólag a felszínre érkező napsugarak alakították az éghajlatot, a bolygó tengelyferdeséségől adódóan eltérően melegítve fel a trópusok és a sarkvidékek tájait. A fagyos és a forró levegő keveredése ciklonok keletkezésével tette globálissá a szelek rendszerét a mérsékelt övben, így Európa területén.
Ebbe a rendszerbe nyúlt bele az ember a karbonszennyezéssel és az üvegházhatást fokozó gázok kibocsátásával. Mivel globális szisztémáról van szó, teljesen mindegy, hogy például a szennyező iparágakat Ázsiába telepítette át a nyugati világ, a megboruló nagy földi légkörzés a jóléti országokban is szélsőségessé teszi az időjárást. A felmelegedés üteme a kontinensek közül Európában a leggyorsabb.
Mindezek ismeretében a pénteki hír, miszerint a Cerberus nevű hőhullám extrém forróságot okoz Dél-Európában, és a hőség a hétvégén tovább fokozódik, nem csak néhány ország néhány napos ügye.
Az Európai Űrügynökség (ESA) előrejelzése szerint péntektől kezdve Európa földközi-tengeri országai egyes részein a hőség a 48 fokot is elérheti a forróságot hozó légköri jelenség miatt, ami Észak-Afrika felől érkezett. A Guardian cikke a briteket is figyelmezteti, hogy a Nagy-Britanniában várható erős széllökések gerjesztője szintén a Cerberus.
A hőhullám sújtotta országok vészhelyzeti intézkedéseket készítettek elő. Athénban és más görög városokban az állami munkahelyeken és számos magánvállalkozásban változtattak a munkaidőn, hogy a legmelegebb órákat elkerüljék, a klimatizált helyeket megnyitották a lakosság számára.
A Cerberust nyomon követő ESA arra figyelmeztet, hogy a hőhullámot Európa északi részei is érezni fogják. "Olaszországban, Spanyolországban, Franciaországban, Németországban és Lengyelországban komoly hőhullám várható, Szicília és Szardínia szigetén 48 Celsius-fokig emelkedhet a hőmérséklet" - áll a közleményben.
Az Északi-sarkvidéken, Norvégia északi részén, Slettness Fyrben 28,8 fokot mértek csütörtökön, ami meghaladja az 1964 júliusában feljegyzett 27,6 fokos eddigi rekordot.
A madridi állatkert lakóit a héten fagyasztott étellel etették, hogy hűtsék a testüket a hőségben. A pandák és a medvék görögdinnyés jégkrémet, a fókák fagyasztott szardíniát, az oroszlánok vödörnyi fagyasztott húst ettek.
Olaszországban televíziós hirdetésekben szólnak a városlakókhoz, hogy figyeljenek a háziállataikra, és rendszeresen látogassák idős hozzátartozóikat. Egy 44 éves milánói útépítő munka közben összeesett, majd meghalt, a boncolás eredményét még várják.
A fentihez hasonló híreket egyre gyakrabban halljuk és olvassuk. Miközben egyre jobban fel kellene ráznia a közvéleményt az ilyen információknak, sokan egyre inkább megszokják, és közömbösek lesznek. Pont őket igyekeznek figyelmeztetni a klímakutatók és a környezetvédők: az emberiség fennmaradása a tét.