Svédország NATO-tagságával az összes észak-európai ország a szövetség tagja lett. Az eddigi kelet-délkeleti súlypontnál immár fontosabb az északi, beleértve az Északi-sarkvidéket is. Van olyan nézet, hogy egy esetleges 3. világháború ebben a körzetben törne ki.
Évtizedek óta a legfontosabb megállapodás a NATO történetében
HIRDETÉSA szövetség korábbi stratégiája kevéssé számolt egy Oroszországgal vívott konfliktussal, mert úgy gondolta, hogy a nukleáris erőegyensúly visszatartja Oroszországot egy súlyosabb agressziótól. Inkább a délszláv és a közel-keleti mediterrán térséget tartották veszélyesnek: polgárháborús fenyegetések, erősödő terrorcsoportok, az illegális migráció, a kábítószerkereskedelmi útvonalak, az afrikai klímaválság hatásai miatt.
Az Egyesült Államok által Európába telepített taktikai nukleáris fegyverek egy része ezért Törökországba és Olaszországba került.
Az ukrajnai háború előtti évben megtartott brüsszeli csúcstalálkozón téma volt Oroszország növekvő agresszivitása, de Kínával azonos súllyal kezelték.
Korábban az amerikai védelmiminiszter-jelölt, Lloyd Austin szenátusi összefoglalójában is Kínát jelölte meg fő veszedelemként.
A szövetség nagyot erősödött Vilniusban – „jók vagyunk”
Az Erdoğannal megkötött alku után úgy fest, hogy a NATO úgymond „rendben van” délen és keleten, és most észak-északkeletre tud összpontosítani. Rob Bauer holland tengernagy, a NATO Katonai Bizottságának elnöke, azaz vezérkari főnöke szerint, ha minden tag készen áll, és betartja a megállapodásokat, akkor „jók vagyunk”.
Az említett megállapodások egyik fontos kérdése a szervezet költségeihez való hozzájárulás, amit a tagok éves nemzeti jövedelmének 2 százalékában rögzítettek. Az elmúlt 20 évben ezt kevesen teljesítették, de az ukrajnai háború óta javulás látható.
Jelenleg csak Görögország, az USA, az Egyesült Királyság, Lengyelország és a három balti állam éri el a küszöbértéket, de a többi tag ráfordításai is közelednek az elvárthoz.
Ugyanakkor a szervezet katonai együttműködésében nincsenek említést érdemlő zavarok. Ennek volt legékesebb példája a június közepén Németországban megszervezett közös légi gyakorlat. A művelet a legnagyobb volt a világtörténelemben, többszáz bombázó, vadászgép és légideszant egység részvételével. ezen az akkor még nem NATO-tag Svédország is részt vett, és megjelent a japán légierő is.
Vilnius nem csak egy pillanatnyi válság megoldását hozta, hanem utat nyit a jövőbeli stratégia felé is
Az Ukrajna elleni orosz agresszió megvilágította a veszélyt, hogy az esetleges további csapások a NATO északi szárnyát fenyegetnék elsősorban, ide számítva Lengyelországot is.
Finnország és Svédország csatlakozásával viszont olyan erős tömb jött létre, ami nem csak a megfelelő védekezésre, de már az Északi-sark felügyeletére is alkalmas. Ebbe a csoportba a szintén NATO-tag Izlandot is be kell számítani.
A törekvés fő oka, hogy a globális felmelegedés folytán az Arktisz hatalmas területe egyre inkább meghatározó kereskedelmi és stratégiai övezetté válik. Mark Milley amerikai vezérkari főnök már 2021-ben jelezte, hogy a sarkvidéken nem csak orosz, hanem növekvő kínai aktivitás is észlelhető, és a NATO-nak ezt ellensúlyoznia kell.
Fontos szempont, hogy a világ még feltáratlan gázmezőinek harmada ebben a szuperrégióban található, és jelentős a kőolajtartalék is. Továbbra is jelentősek az itt lapuló létfontosságú ásványi anyagok, különösen a nikkel és a vasérc.
Mivel a klímaváltozás folytán a jégsapka belátható időn belül eltűnik, a tengerek jegesedése csökken, az erőforrások is könnyebben és olcsóbban lesznek elérhetők.
A felmelegedés olcsóbb és rövidebb hajózási útvonalakat nyit, ami Oroszországnak rendkívül előnyös. Még Medvegyev orosz miniszterelnök írta alá azt a tervcsomagot, ami 2024-ig évi 80 millió tonnára emelné a hideg tengeri orosz szállítási forgalmat. Ez óriási növekedés lenne a korábbi húsz év 16 millió tonnás átlagához képest.
'Hideg válasz' – el kell kerülni, hogy egy újabb világháború színtere legyen a sarkvidék
A NATO haderői már évek óta tartanak rendszeres gyakorlatokat egy sarkvidéki orosz agresszió elhárítására Cold Response (Hideg válasz) néven. Az agresszót azért tartják lehetségesnek, mert Oroszország nukleáris ütőereje nagy részben a sarkvidéki Kola-félszigetre települt, és főként Norvégiát fenyegeti első csapással.
Az előző évek szimulált gyakorlatain eddig csak Norvégia részvételével számolhattak, de a finn és a svéd csatlakozással a védelmi zóna és rendelkezésre álló fegyverzet hatalmasat nőtt. Mindez együtt jelentős visszatartó erő egy esetleges agressziót tervező nagyhatalommal szemben.
A demonstratív erő felmutatását jelzi a két amerikai B-1B Lancer szuperszonikus stratégiai bombázó landolása a svédországi Luleå-Kallax katonai repülőtéren, június közepén. A világ legerősebb bombázójának megjelenése a térség növekvő fontoságát jelzi.