Az egyik kiemelt példa, az "indonéz csomag" 25 százalékkal drágult egy év alatt.
HIRDETÉSA muzulmán zarándoklatot minden hívőnek kötelezővé teszi egyszer az életben a hagyomány, de a drágulás egyre szélesebb tömegek számára teszi azt elérhetetlen luxussá. Markáns példaként emlegetik, hogy míg a világ legnépesebb muzulmán országából, Indonéziából érkezők tavaly még 2660 dollárnyi támogatott csomagért vehetettek részt a haddzson, addig idén már 3320 dollárt kellett fizetni a dotált árért, aminek 50 százaléka támogatás (tavaly 60% volt).
Venni a fáradtságot, kiszakadni a hétköznapokból, lélekben feloldódni és megtisztulni, hogy közelebb kerülhessünk egymáshoz, a zarándoklat kiemelt pillanataiban pedig Istenhez - a szent zarándoklat mögöttes tartalma ugyanaz a nagy világvallásokban, ezáltal a keresztény hívők is pontosan értik, mit jelent a haddzs a muzulmánoknak. De a spirituális sík alapját jelentő első lépés nagyon is hétköznapi: minden hívőnek elő kell teremtenie az utazással, szállással és étkezéssel járó költségeket, ami egyre szélesebb körben válik túl nagy anyagi áldozattá vagy elérhetetlen luxussá.
Első hallásra soknak tűnik, a szervezők számára pedig óriási kihívásnak, hogy majdnem kétmillióan vesznek részt az idei zarándoklaton, és járulnak a mekkai Kába-kőhöz, illetve a muzulmánok szent hegyére, az Arafatra, ahol a hagyomány szerint Mohamed a mennyekbe távozott.
Azonban ha végzünk egy egyszerű számítást, hamar kiderül, hogy több mint hatvanszor ennyi hívőnek kellene megjelennie az évi zarándoklaton ahhoz, hogy minden muzulmán a világon életében egyszer megfelelhessen a hagyományoknak. A világ népessége már tavaly novemberben meghaladta a nyolcmilliárdot, az emberek közel negyede vallotta magát az iszlám valláshoz tartozónak, így könnyen kalkulálható, hogy a kétmilliós tömeg összességében nem sok a haddzson Szaúd-Arábiában.
Az is korlátozza a megjelentek számát, hogy ennél többen fizikailag nem férnének el biztonságosan az ünnep idején a szent helyeken. A Mekkába érkezők számát kvótarendszerrel szabályozza Szaúd-Arábia. A legtöbben, 220 ezren a világ legnépesebb muzulmán országából, a 270 millió fős Indonéziából jöhetnek.
A globális áremelkedés és árfolyamváltozások miatt érezhetően visszaesett a foglalások száma a szállásadók statisztikája szerint, miközben az ünnep idejére összegyűlő tömeg felfelé nyomja az árakat a helyszínen a hétköznapokhoz képest.
Államilag támogatott zarándokutak
Mivel a hitbéli összetartozás az összefogásról is szól, több ország kormánya és szervezete igyekszik támogatni a rászorulókat. Egyiptom akár hatezer dollárnyi segélyt is ad a zarándoklathoz, ami egyre nagyobb teher a központi költségvetés számára, hiszen a dollárhoz képest sokat zuhant idén az egyiptomi font árfolyama, értékének a felét veszítette az amerikai valutához képest. Még a hivatalos kormányadatok szerint is az egyiptomi népesség harmada él a szegénységi küszöb alatt - így körükben szinte reménytelennek tűnik egy szent zarándoklatra történő utazás. Habár az iszlám lehetővé teszi, hogy többek nevében egy ember végezze el a zarándoklatot, és gyakori szokás a muzulmán vallásúak körében az, hogy egy család adja össze az utazás költségét, sokak számára így is elérhetetlen a haddzs.
Ugyanakkor a testi fáradtságon túl az anyagi áldozat is a zarándoklat része, hiszen akár egy életen át gyűjthet valaki a szent cél érdekében. Sok hívő valóban több éven vagy évtizeden át tesz félre az egyszeri alkalom reményében, ami ennél sokkal többet jelent számukra, egy álmot.
Beteljesedésével megtisztul a lélek, ami egy olyan élmény a zarándokok számára, hogy sokan közülük életükben többször is végig csinálják a pénzgyűjtéstől az út befejeztéig a teljes folyamatot. A vallási élményt olyan erősnek érzik a résztvevők, ami generációról generációra örökíti a hagyományt, számos családban ehhez kötve a házasságot vagy az érett élet kezdetét.
Mohamed próféta utolsó prédikációjában az egység megteremtésére szólította fel a muzulmánokat, és hangsúlyozta, hogy minden hívő egyenlő. Így aki nem tudja megfizetni a zarándoklatot, az iménti üzenet mentén veheti a fáradtságot, hogy megteremtse annak fedezetét, támogatót találjon, illetve fordítva, a tehetősebbek számára szent cselekedet, ha lehetővé teszik a mekkai zarándoklatot olyanoknak, akik másként nem részesülhetnének az istenközelinek mondott földi élményből.
A szép szavakhoz képest a valóság azonban hétköznapibb. Nem csak a támogató szervezetek és személyek száma kérdéses, hanem a nyújtott támogatások összegének csökkenéséről is beszéltek a BBC-nek nyilatkozó zarándokok.
Az anyagi kihívást politikai akadályok is fokozzák. A muzulmán világban dúló erőszakos konfliktusok, mint például a szíriai polgárháború és elnyomás, az elhúzódó jemeni fegyveres harcok, a belpolitikailag szétesett Líbia, a szétszakadt szudáni társadalom vagy az izraeli blokád miatt zárt övezetbe kényszerített palesztinok helyzete az első, ami eszébe jut a világ közvéleményének, amikor szóba kerül, hogy mely muzulmán hívők utazását nehezíti meg vagy lehetetleníti el a politika.