Olyan jogi elméletet akartak keresztülvinni, amely ellehetetlenítette volna, hogy a tagállami legfelsőbb bíróságok ítélkezzenek a helyi választási törvényekről, utat nyitva ezzel annak, hogy az egyes tagállamok magukra szabják a választási törvényeket.
HIRDETÉS
Ítéletet mondott az Egyesült Államok Legfelsőbb Bírósága a Moore kontra Harper ügyben, ami része annak a hosszú küzdelemnek, amelyben főleg republikánus döntéshozók igyekeznek visszaszorítani a bírósági kontrollt a politikának fontos ügyek fölött.
A jogi gondolatmenet, amit a Legfelsőbb Bíróság 6:3 arányban visszautasított, az úgynevezett "Független Tagállami Törvényhozás" elméletének keményebb változata. Ennek az a lényege, hogy az amerikai tagállamok fellebbviteli bíróságai - amelyek jellemzően alkotmánybíróságként is működnek - ne bírálhassák felül a tagállami törvényhozás által hozott olyan törvényeket, amelyek a választás lebonyolítására, a szavazókörzetek határaira, a szavazás különböző módozataira vonatkoznak.
Emögött az a konzervatív körökben világszerte népszerű érvelés áll, hogy ha nem választott testületek - mint a bíróságok - megakadályozhatják a demokratikusan választott testületeket abban, hogy nekik tetsző törvényeket hozzanak, akkor maga a demokrácia csorbul. (Ez a felfogás szemben áll a hatalmi ágak megosztásának és az államhatalom ellenőrizhetőségének klasszikus követelményével.)
Az Egyesült Államokban jellemzően a konzervatív erők úgymond a csalások megakadályozása érdekében szigorúbb eljárási szabályokat szabnának a választásokra. A demokrata oldal szerint ugyanakkor mindez azt a célt szolgálja, hogy a demográfiai okokból csökkenő republikánus szavazótábort ellensúlyozzák, és a szavazást a jellemzően nem rájuk szavazó csoportok számára nehézkesebbé, költségesebbé tegyék vagy ellehetetlenítsék. A Harper kontra Moore ügyében az észak-karolinai tagállami törvényhozás által hozott választási körzethatárokat a tagállami bíróság részrehajlónak minősítette, a körzethatárokat gyakorlatilag a bíróság rajzolta újra. Az ügyet republikánus törvényhozók vitték a szövetségi alkotmánybíróságként funkcionáló Legfelsőbb Bíróságra, hogy mondja ki, hogy az jogellenes.
Menet közben még az a lehetőség is felmerült, hogy az időközben demokrata többségűből republikánus többségűvé vált észak-karolinai Legfelsőbb Bíróság eláll a pertől, de végül az eljárás ítélettel zárult. A szövetségi Legfelsőbb Bíróságon szintén a konzervatív bírók vannak többségben, de a három liberálisként számon tartott bírón túl három konzervatív is a Független Tagállami Törvényhozás-teória ellen foglalt állást.
Azt ugyanakkor az ítélet is leszögezi, hogy a "tagállami bíróságok nem léphetik át a bírósági felülvizsgálat kereteit olyan módon, hogy magukat azokkal a jogokkal ruházzák fel, amelyekkel a tagállami törvényhozások a szövetségi választásokat szabályozzák."
A Legfelsőbb Bíróság 2019-ben már kimondta, hogy a körzethatárok részrehajló átszabása miatt nem lehet tagállami döntéseket megtámadni a szövetségi bíróságokon.