A Bukaresti Kilencek (B9) pozsonyi csúcstalálkozóján a NATO keleti tagállamai elismerték Ukrajna önvédelemhez való jogát.
HIRDETÉSAz Orbán-kormány számos oroszpártinak tartott megnyilvánulása után a magyar köztársasági elnök arról számolt be, hogy Magyarország is aláírta a kelet-európai NATO-tagállamok, tehát a Bukaresti Kilencek nyilatkozatát, amely "elítéli Oroszország igazolhatatlan támadását és elismeri Ukrajna önvédelemhez való jogát."
Novák Katalin a B9 pozsonyi csúcsértekezletéről elmondta, hogy azon szó volt "az ukrajnai civileket sújtó, megmagyarázhatatlan, brutális és tragikus támadásokról." Elnök társai többségéhez hasonlóan együttérzését személyesen is kifejezte korábbi ukrajnai látogatása során - emlékeztetett Novák Katalin az MTI szerint.
A B9-eknek továbbra is készen kell állniuk a humanitárius segítségnyújtásra - mutatott rá, hozzátéve: Magyarország a háború kezdete óta kétmillió menekültet fogadott Ukrajnából. A magyar államfő kifejtette:
A NATO- és EU-tagság elérése érdekében ezért további reformokra bátorítják Ukrajnát - mondta a magyar köztársasági elnök, saját álláspontjaként hozzátéve: mindez az ukrajnai kisebbségi jogok tiszteletben tartását is érinti.
Emlékezetes, hogy az EU-ban az Orbán-kormányt sokan markánsan oroszpártinak tartják, például a magyar miniszterelnök olyan kijelentései miatt, amely szerint lényegében mindegy, hogy ki az agresszor, "az ukrajnai háborúban nem a jók és a rosszak seregei harcolnak, hanem két szláv nép háborúja zajlik."
Néhány hete pedig diplomáciai vihart kavart a Honvéd Vezérkar új főnöke, Böröndi Gábor, aki az M1-nek úgy nyilatkozott: "1939-ben a német-lengyel háború lokális háborúnak indult és mi lett a vége. Nem fogták meg időben, békefolyamattal azt az eszkalációt és elvezetett a második világháborúig." Válaszul a lengyel nagykövet azt írta, "...Európának le kellene vonnia a második világháború tanulságait, és szolidárisan a történelem helyes oldalára kellene állnia, az áldozat, nem pedig az agresszor oldalára"