Az egyre korábban - idén például már kora tavasszal - beköszöntő szárazság drámaian sújtja a mezőgazdaságot a kontinens déli felén, elsősorban a spanyol vidékeken. Mindez árvizekkel váltakozik - ahogyan az májusban Olaszországban történt.
HIRDETÉSAz Európai Bizottság mindkét jelenséget a klímaváltozás közvetlen következményeként értékeli mondván, a vízhiány vagy éppen -többlet súlyos élelmiszerválsághoz vezethet.
A rendszeres csapadék hiánya a Földközi-tenger térségében a jelenlegi emissziós szint mellett, 2 Celsius-fokos hőmérséklet-emelkedés esetén Spanyolország GDP-jének 7%-os csökkenését eredményezheti. A globális GDP pedig 17%-ot esne, ha a felmelegedés meghaladná a 3 Celsius fokot.
Az aszály elleni küzdelem első frontja a mezőgazdaság alkalmazkodóképességének javítása, az öntözéses termesztéstől a hatékony vízgazdálkodásig.
"A gazdálkodóknak muszáj lesz alkalmazkodni a klímaváltozáshoz, a megváltozott éghajlati viszonyokhoz. Nem szabad elfelejteni: az elmúlt 50-60 évben megháromszorozódott a világ népessége, amelyet el kell látni" - mondta Javier Fatás, a Mezőgazdasági és Állattenyésztő Szervezetek Koordinációs Bizottságának agrárszakértője.
Európában különösen Spanyolországban nagyobb mértékű az aszály előretörése - a szakemberek szerint a talaj 75 százalékát már most is az elsivatagosodás veszélye fenyegeti.
"Az elkövetkező években meg kell próbálnunk olyan termelékenynek maradni, mint amilyenek most vagyunk, azzal a vízzel, amink most van, vagy még kevesebbel, hiszen idővel a mennyiség csökkenni fog. Egyre fenntarthatóbbnak kell lennünk, kevesebb erőforrással, mint amivel most rendelkezünk" - magyarázta Javier Fatás.
A víztározók és az olyan természetvédelmi területek, mint az andalúziai Doñana, alapvető stratégiai kincsnek tűnnek a természet megőrzése, valamint az elsivatagosodás és a szárazság elleni küzdelem szempontjából.