NewsletterHírlevélEventsEsemények
Loader

Find Us

FlipboardLinkedin
Apple storeGoogle Play store
HIRDETÉS

Lesz tálib-iráni háború? A felek egyelőre nem zárkóznak el tőle

A tálibok minden percben készen állnak
A tálibok minden percben készen állnak Szerzői jogok AP Photo
Írta: SzéF
A cikk megosztásaKommentek
A cikk megosztásaClose Button

A 2021-es nyugati kivonulás óta visszaerősödött tálib csoportok egyik klasszikus ellensége a teheráni papi vezetés, ami a vízmegosztás miatt most fegyveres incidensekben is megmutatkozik. A legerősebb tálib fegyveres csoport vezetője szerint Teherán nagyobb ellenség, mint amilyen Amerika volt.

A vízmegosztási vitában egyre harciasabb szavak hangzanak el, és a tálibok már benyomultak Irán földjére

HIRDETÉS

Az egyik legerősebb tálib fegyveres szekció vezetője, Abdul Hamid Khorasani úgy nyilatkozott, hogy "ha a vezetés engedélyt ad, úgy Isten akaratával 24 órán belül meghódítjuk Iránt". Ez a szájalás nyilvánvaló képtelenség, viszont jelzi az élesedő indulatokat. 

OSINT
A hadúr híres a fenyegetéseirőlOSINT

Ellenben tényként kezelhető, hogy a tálibok már elfoglaltak 18 iráni határállomást, és benyomultak a perzsa állam felségterületére. A teheráni vezetést láthatóan váratlanul és felkészületlenül érte a támadássorozat, és most már érkeznek jelentések a kórházakba szállított iráni sebesültekről is.

Khorasani más hadurak elszántságát is tolmácsolta, amikor kijelentette, hogy ugyanolyan elszántsággal küzdenek majd Irán ellen, mint Amerikával tették. 

Khorasani amúgy korábban a tálibok ellensége volt, de a nyugati kivonulás után szövetségre lépett velük. Portréjához tartozik, hogy szereplője a nemzetközi terroristákat nyilvántartó listának, és nevéhez merényletek, gyilkosságok, emberrablás és kábítószerkereskedelem kötődik. Jelenleg mintegy háromezer fegyveres felett rendelkezik.

Az elmúlt napokban a konfliktus már tüzérségi párbajba csapott át. A felvételeken az is látszik, hogy a tálibok az amerikai haderőtől zsákmányolt fegyverzettel vonulnak a nyugati határvidékre. 

Korábban Oroszország jelentette be érdeklődését a mintegy 7 milliárd dollár értékű hátra maradt amerikai hadianyag megvásárlására, de ennek végeredménye nem ismert. Az Eurasian Times szerint az ajánlatot maga Putyin elnök tette a tálib vezetésnek még januárban, mert szüksége van a hadfelszerelés több darabjára is az Ukrajna elleni háborúban. 

Az amerikai hadvezetés viszont azt állítja, hogy az oroszok nem sokra mennének ezekkel az eszközökkel, mert karbantartásukról, az utánpótlásról és a hozzájuk szükséges lőszerekről nem tudnának gondoskodni. A nyugati megszállás végén az Egyesült Államok 70 milliárd dollár értékű katonai eszközt tárolt Afganisztánban, és ezek javát sikerült kimenteni vagy megsemmisíteni. 

Oroszország mellett Irán és Kína is mutatott érdeklődést az amerikai arzenál megmaradt darabjaira, főként teherautókra, gyalogsági szállító eszközökre és tüzérségi lövegekre, de ezek eladásáról vagy cseréjéről nincs hivatalos közlés.

Eközben viszont az Egyesült Államok folytatja Afganisztán humanitárius megsegítését, aminek legutóbbi jele egy 40 millió dolláros átutalás Washingtonból, amiről az afgán központi bank számolt be. Az Irán-barát kommentárok szerint a tálibok amerikai támogatása annak a jele, hogy a viszályt az USA és Izrael szítja a háttérből.   

Nyugati fegyverzet vonul fel

A megújult konfliktus közvetlen kiváltó oka a víz, de lényegi alapja a vallási viszály

A tálib vezetők legtöbbje azért tekint Iránra sistergő gyűlölettel, mert a szunnita-síita ellentétek újra kiéleződnek, miután a "Nagy Sátánt" (USA) sikerült kiszorítani. Afganisztánban a szunnita gyökerű fegyveres és terrorista szervezetek befolyása a szovjet megszállás óta meghatározó, és maga az al-Kaida is ennek során született meg. 

A nyugati kivonulás óta Afganisztán fokozatosan süllyed vissza a terrorista-fészek szerepkörébe, amire a nevezetes DISCORD-kiszivárogtatás anyagai is figyelmeztetnek. Az ország különböző térségeiben ismét megjelent az al-Kaida, és gyökeret vert az Iszlám Kalifátus keleti szárnya, az ISIS-K is. A kabuli repülőtér ellen intézett terrortámadás 2021 augusztusában már az ő művük volt.

A nyugati megszállás idején létezett némi kapcsolat a két vallási tömb fegyveres szervezetei között, és tálib vezetők is tettek titkos látogatásokat Teheránban. Az egyik ilyen megbeszélés az iráni szervező leváltásával járt, mert a legfelsőbb vezetés engedélye nélkül történt. Akkor már látható volt, hogy egy hosszabb távú együttműködést a vallási ellentétek nem fognak megengedni.  

Az iráni papi rezsim és a tálibok között most egy sürgetőbb és életbevágó vízügyi vita zajlik, aminek során a teheráni tisztviselők egyre dühösebb figyelmeztetéseket lőnek ki Kabul irányába, amire viszont az afgán hadurak csúfolódásokkal válaszolnak. Egy fake-videón például Raiszi iráni elnököt mutogatták, aki vödörrel a kezében áll sorba vízért egy kútnál, de a bejegyzés időközben eltűnt a Telegram üzenőcsatornáról.

Mivel jelenleg nehéz pontosan meghatározni, hogy valójában ki is az afganisztáni emirátus működőképes vezetője, a vitába egyre több független fegyveres csoport avatkozik be - egységesen Iránnal szemben. Noha formailag Haibatullah Akhundzada imám tölti be a "legfelsőbb vezető" szerepét, ő gyakorlatilag láthatatlan a közvélemény előtt, ráadásul nem is Kabulban, hanem Kandahar tartományban székel, pontosabban bujkál. Más források szerint Pakisztánban várja a telhes hatalomátvétel pillanatát.

Afghan Free Press
Rejtőzködik az ország elméleti vezetőjeAfghan Free Press

A vezető legutóbb márciusban tett közzé egy hangüzenetet, de a zavaros klip politikailag értelmezhetetlen, mert nem foglalkozik a tálibok előtt álló problémák egyikével sem, hanem az igazságosságról papol. 

Eközben az ország napi ügyeit egy ideiglenesen megbízott miniszterelnök, Abdul Kabir intézi. Vele az a probléma, hogy ő is szerepel az ENSZ által regisztrált terroristák listáján, így nemzetközi mozgástere csekélynek mondható.

Mivel a macska nincs jelen, az egerek cincogása egyre hangosabb

A vízmegosztási vita, ami a világ más pontjain is gyakran okoz véres feszültségeket (például Etiópia és Szudán-Egyiptom között), az elmúlt napokban rohamosan erősödött. Teherán szerint a tálibok megszegik a két ország között még a "normális" időkben kötött 1973-as szerződést, amely szerint Afganisztán hozzáférést enged Iránnak a Kajaki-gát mögötti tározókból. Ez a kötelezettség jelenleg nem teljesül, állítja a teheráni kormányzat Hossein Amir-Abdollahian külügyminiszter tolmácsolásában. 

Műholdfelvételekre hivatkoznak

Az Afganisztánból érkező vízáramlás leállása vagy csökkentése máris iráni százezrek életét érintette súlyosan Szisztán és Beludesztán tartományokban. A két ország között a vízmegosztás feletti vita régóta tart. Ennek oka az, hogy Irán dél-keleti tartományai folyamatosan sivatagosodnak, élőhelyek pusztulnak el, és sok falu elnéptelenedett, mert a gazdálkodás lehetetlenné vált. 

HIRDETÉS

A kényszerű belső migráció súlyos szociális terheket ró az iráni vezetésre, amely egyre agresszívabb a tálib főnökséggel szemben

Ebrahim Raisi iráni elnök különmegbízottja, Hassan Kazemi Qomi kedden azt mondta, hogy tavaly Irán mindössze 27 millió köbméter vizet kapott az 1973-as szerződés értelmében őt megillető 820 millió köbméterből. A nemzetközi vízügyi és környezetvédelmi szervezetek jelentései alátámasztják ezt a panaszt, de a Talibán - azaz a laza tálib front - már nem tartja magára nézve kötelezőnek a megállapodást. 

Érvelésük szerint ötven ét alatt Irán csak élősködött Afganisztánon, és nem járult hozzá a vízügyi rendszer fejlesztéséhez és működtetéséhez, hanem csak "a vödröt tartotta", miközben a koldusszegény Afganisztán viselte a terheket. Ebben az állításban is van igazság. 

IranIntl
A vitatott gát a Hirmand folyón, AfganisztánbanIranIntl

A vita tehát nyilvánvalóan nemzetközi egyeztetésre szorulna, de a nemzetközi szervezetek jelenleg nem foglalkoznak ezzel a kérdéssel. A szárazságtól sújtott vidékre látogató Ebrahim Raiszi iráni elnök "elsöprö választ" helyezett kilátásba, ha a tálib agresszió nem fejeződik be.  

A tálibok egyelőre nem tűnnek rémültnek az iráni fenyegetésektől, mert papírtigrisnek mondják Teheránt. Merészségüket erősítheti az a hír, amit a kijevi hatóságok tettek közzé, mely szerint a legutóbbi légitámadás alkalmával az ukrán légvédelem 54 Shahed iráni drónból 52-t megsemmisített.

A cikk megosztásaKommentek

kapcsolódó cikkek

Amerika és a tálibok is csapást mértek az Iszlám Államra

A tálibok megengedték a kínaiaknak, hogy olajat termeljenek ki Észak-Afganisztánban

Lezuhant egy orosz bejegyzésű kisrepülőgép Afganisztánban