Május elején és szeptember végén gördül be utoljára az Orient expressz Londonból induló szerelvénye Budapestre. Az üzemeltető ugyanis a brexit okozta szigorított határellenőrzés miatt az angliai szakaszt jövőre megszünteti.
HIRDETÉSAz altatótól kába francia elnök 1920-ban kiesett az Orient expressz ablakán. Pályafelújítás miatt, szerencséjére, a vonat lassan döcögött, így zúzódásokkal megúszta a balesetet. Egy, a síneket ellenőrző pályamunkás talált rá éjfél körül. A francia elnök vagyok – mutatkozott be a véres sebesült mezítláb, elegáns, hímzett pizsamában. Én meg Napóleon császár – vágta rá kapásból a pályaőr. A regényeket, filmeket, sorozatokat ihlető Orient expressz megannyi viszontagsággal szembesült az indulása óta eltelt 140 évben. Matuska Szilveszter például 1931-ben felrobbantotta alatta a síneket. Egyik kocsijában az első világháború után Németországgal íratták alá a fegyverszüneti egyezményt, mire Hitler bosszúból ugyanabban a vagonban írattatta alá a franciák kapitulációját két évtizeddel később. Uralkodók utaztak a királyok vonatának, a vonatok királyának nevezett szerelvény luxusútjain, miközben a legendás gyors néha harmadosztályú személyvonattá züllött. A brexit kiváltotta szigorított határellenőrzés miatt az Orient expressz angliai szakaszát jövőre megszüntetik, így Londonból Budapestre utoljára május elején, majd szeptember végén érkeznek borsos áron vásárolt jegyükkel angol turisták. Eközben már tervezik az Orient expressz 2.0-át, amely 2025-ben mutatkozik majd be.
Osztriga, leves olasz tésztával, rombuszhal zöld mártással, csirke à la chasseur, marhafilé château burgonyával, vad chaud-froid, azaz hidegen-melegen, saláta, csokoládépuding, további desszertek pedig a büféből – a pedáns krónikások szerint ezt szolgálták fel a Train Eclair de Luxe, a villámgyors luxusvonat előkelő utasainak. A villámgyors jelző talán túlzás volt, és az étkezést sem kellett elkapkodni. A vonat 1882. október 10-én este fél hétkor gördült ki a párizsi Keletiből, a Gare de l’Est pályaudvarról, és a menetrend szerint másnap, huszonkilenc órával később, negyven perccel éjfél előtt érkezett meg Bécsbe.
A Train Eclair de Luxe volt az Orient expressz próbajárata. Georges Nagelmackers, egy belga bankár fia invitálta egy 1300 kilométeres vasúti kirándulásra vendégeit, elégedettségük láttán pedig a nyolc évvel korábban alapított Compagnie Internationale des Wagons-Lits, a CIWL luxusvonataival, utazási irodáival és szállodáival gyorsan kezdett terjeszkedni egész Európában, Ázsiában és Észak-Afrikában. Leghíresebb vonata kétségtelenül az Orient expressz volt, amely nem két végállomás között közlekedett, hanem nyugatról kelet, az oriens felé tartva, Londontól Isztambulig, illetve Berlintől Athénig behálózta szinte egész Európát.
A brexit „megölte” az Orient expressz angliai szakaszát
Az Orient Express Nagy-Britanniából induló utasai 41 éve a londoni Victoria pályaudvaron szálltak fel a szerelvényre, ahonnan a hagyományosan elegáns brit Pullman art deco kocsijaiban Folkestone kikötőjéig vonatoztak. Ott buszokra költöztek, hogy átkeljenek a La Manche-csatornán, majd Calais-ból egy másik vonattal folytatták útjukat – idézte fel az Euronews.
A London-Folkestone szakaszt azonban 2024-től megszünteti a Simplon Orient expresszt üzemeltető Belmond társaság. Az Orient expresszt meggyilkolták – harsogták a brit lapok.
Az ok prózai.
Szeretnénk megelőzni a fennakadások kockázatát, a késéseket és a csatlakozások lekésését – érvelt az üzemeltető szóvivője, aki szerint változatlanul a lehető legmagasabb szintű szolgáltatást kívánják nyújtani, a lehető legzökkenőmentesebb módon.
A minap, húsvétkor például 14 órásra nyúlt a várakozás a doveri kikötőben, amit a brit hatóságok „a hosszadalmas francia határellenőrzéssel” és az utasok megnövekedett számával magyaráztak. A példátlan kényelmetlenség kivált a buszon utazókat érintette, akiknek le kell szállniuk az útlevél-ellenőrzéshez. Az Orient expressz brit utasainak ilyen körülmények között nyilván nem lehet olyan élményben részük, amiért mélyen a pénztárcájukba nyúlnak, ezért az angliai szakaszt egyszerűen megszüntetik.
Amikor az Orient expressz a 19. században megkezdte működését, az útlevél még nem volt kötelező. A brit utazóknak csak a Thomas Cook utazási iroda kontinentális menetrendjének egy példányát kellett kitölteniük – emlékeztetett a Guardian, amely szerint a brexit és a 21. századi biometrikus ellenőrzés megöli a határátkelés romantikáját.
Napjainkban például a program szerint a Calais-ban átszálló utasok az est beálltával átöltöznek a vacsorához. A dress code az estélyi öltözék, a farmer pedig – amint azt Hercule Poirot sem engedélyezné – tilos, és összeegyeztethetetlen a 3500-10000 font, napi árfolyamon 1,5-4,3 millió forint közötti jegyárral személyenként.
A buszos átszállás már most is időigényes, és még tovább fog tartani a biometrikus beléptetési rendszer, az EES bevezetése után, előreláthatóan csak a jövő nyári párizsi olimpia után.
A technológia sok mindent megkönnyített – emlékeztetett egy vasúti utazásra szakosodott portál alapítója. A határátkelést azonban megnehezíti, hisz „ujjlenyomatot kérnek, mintha mindenki bűnöző lenne.” Mark Smith szerint a brit Pullman kiesése „óriási szégyen”. Az utazási szakértő szerint a brit vasutak ékköve – a füstölt lazaccal és pezsgővel – volt az Orient expressz „előétele”.
A hóban rekedt expressz
A Párizsból Isztambulba tartó Simplon Orient expressz 1929 január végén, úti céljától alig 80 kilométerre, Çerkezköy előtt megtorpant. Egy heves hóvihar késztette megállásra a szerelvényt. Az elkövetkező öt napban a kocsikat teljesen betemette a szűnni nem akaró havazás. Az utasok és a vonat személyzete egyre kilátástalanabb helyzetbe került. Noha nem szállított gyilkos szökevényeket, gyémánttolvajokat, szerelmespárokat, kémeket, különc arisztokratákat telhetetlen inasaikkal, a hír nemcsak hogy felkeltette az 1890-ben született Agatha Miller érdeklődését, hanem egyenesen felvillanyozta. Huszonnégy éves korában ment férjhez Archie Christie katonatiszthez, kapcsolatuk azonban 1926-ban gyógyíthatatlanul megromlott, miután a férj egy hétvégére kiruccant új szeretőjével. Agatha drámai módon bosszulta meg férje félrelépését. Öngyilkosságot mímelve autóját Beachy Head sziklái felett hagyta, miközben a harrogate-i Swan Hotelben húzta meg magát, és csak tíz nappal később adott életjelt magáról.
Az 1928-as válás után Agatha megtartotta férje vezetéknevét, érzelmi megpróbáltatásait pedig utazással enyhítette. Az Orient expresszen indult egy hosszabb közel-keleti körútra, amelyen megismerkedett egy régésszel. Max Mallowan feleségül vette, és ettől kezdve együtt utaztak. Agatha az isztambuli Pera Palace szállóban 1934-ben idézte fel a hóviharban rekedt Orient expressz esetét, és papírra vetette következő, később többször is megfilmesített regényét.
A Gyilkosság az Orient expresszen előtt a vonat már legendásnak számított, és szerepelt Bram Stoker Drakulájában, meg Az isztambuli vonatban – Graham Greene kötetében. Ian Fleming James Bondja az Oroszországból szeretettel című, 1957-ben megjelent, később megfilmesített könyvben szintén a Simplonnal utazott Isztambulból Velencébe. Összesen tucatnyi irodalmi művet, csaknem ugyanannyi filmet, sokkal több televíziós sorozatot és még több, különböző formátumú szerepjátékot ihletett meg az egyedi vonat.
Az utolsó járat Isztambulig
Leghosszabb távjára, Londonból Isztambulba 1977-ben indult utoljára az akkor Direct Orientnek nevezett szerelvény, amelyről a Guardian vonatra felszálló tudósítója azt állapította meg, hogy „a francia vasút szégyene”. Londoni kirendeltségében a pénztáros a fogát szívta: „Nem, uram, nem tudom ajánlani. Ez egy nehéz utazás. Három napra elegendő élelemre és vízre lesz szüksége.”
A megátalkodott riportert azonban nem tudta eltéríteni a szándékától, aki a közönséges személyvonattá züllesztett gyors egy matt, zöld kocsijába szállt be. A fülkék gyorsan megteltek a hazafelé tartó török és jugoszláv vendégmunkásokkal, a padló pedig csikkekkel. Az utasok kényelmesen elvetették magukat, holmijukat a többiek elrettentése céljából szétszórták az üléseken. A tapasztaltak vizeskulacsokkal, cipókkal és kényelmes papucsokkal vágtak neki a hosszú kalandnak.
Velence, Belgrád, Szófia, Isztambul – sorolta a hangosbemondó a megállókat, majd a Direct Orient nem sokkal éjfél előtt nehézkésen kidöcögött a londoni pályaudvarról. A következő nap közepén a vonat már mélyen Észak-Olaszországban járt. A félelmetesnek tűnő, borostás törökök, akik Párizsban még úgy néztek ki, mintha készek lennének kirabolni alvó útitársaikat, barátságos emberekké vedlettek át, és angolul, franciául, németül társalogtak. Ragaszkodtak ahhoz, hogy mindenkivel megosszák gyümölcsüket és sós palacsintájukat. Triesztben farmereket csempésző jugoszlávok szálltak fel a vonatra, amelyet nem sokkal később a határon leállítottak. Mindenkit leparancsoltak a vonatról, amelyeket vámosok siserehada szállt meg elrejtett portéka után kutatva.
HIRDETÉSA Direct Orient a második nap vége felé haladt át Bulgárián. A tapasztalt törökök előrejelzése nem vált be: öt helyett csak négy órát késett, mielőtt befutott volna a Kék Mecset és a Topkapi szeráj mellett az isztambuli Sirkeci pályaudvarra.
Frank Martinnak, a Guardian fotoriporterének a leírása hiteles. Ezt saját tapasztalatomból is megerősíthetem. Hat évvel korábban egyetemistaként indultam ellenkező irányba ugyanezen a szerelvényen, Belgrádból Londonba. A harmincórás út első felében mélyen elaludtam, és arra ébredtem fel, hogy vonat hajnali kettőkor leáll a milánói pályaudvaron. Vasutassztrájk – terjedt gyorsan a hír, így álmosan kikecmeregtünk a vonat mellé. Egy ideig tanácstalanul ácsorogtunk, aztán visszabotorkáltunk a fülkénkbe. „Istenem!” – sikoltott fel egy egyetemista társam, egy lány, akinek szőrén-szálán eltűnt a bőröndje. Az Egyesült Államokba indultunk, Londonból repültünk volna, hogy a nyarat nyári táborokban vakációzó gyermekek felügyeletével töltsük el, társamnak pedig minden szükséges kelléke: ruhái, pénze és okmányai abban az egyetlen bőröndben lapultak. Váratlanul rám nézett. „A te útleveled is benne volt.” A határon aludtam, nem akart felébreszteni, így csak kihúzta a zsebemből az útlevelet, majd az ellenőrzés után a sajátjával együtt automatikusan saját bőröndjébe süllyesztette vissza.
Vissza kellett fordulnunk. Egy hét alatt kijártam, hogy kapjunk új útlevelet, új vízumot és új repülőjegyet Londonból Bostonba, de a vonatjegyeket újra meg kellett vásárolnunk. A második utazás pontosan olyan volt, mint ahogyan azt Martin is leírta, aki csak egy apróságot hagyott ki.
Az átkelés a csatornán nem egy leányálom. Ha háborog a tenger, hasonlóan viselkedik az utas szervezete is. A határellenőrzés akkoriban a kompon történt, a hajótest mélyén, ahol a legkisebb a kilengés. Az utazás azonban sokakat annyira megviselt, hogy minden szándékuk ellenére az útlevél-kezelőkre ürítették gyomruk tartalmát, amit a gyakorlott rendőrök faarccal, sztoikusan tűrtek.
Két évvel később Belgrádból Isztambulba is elvonatoztam a Direct Orienten, ami egy életre elvette a kedvemet a vasúti szolgáltatások igénybevételétől.
HIRDETÉSA fapados Orient expressz
Az ötvenes évek elején a Párizsból Bukarestbe tartó Arlberg Orient expressz Budapesten is áthaladt. Arlberg expressz volt a neve Hegyeshalom és Lökösháza között, az archívumokban pedig páratlan képek érzékeltetik a különbséget a luxusutazás és a magyar változat között.
A poggyászt nem hordár szállította, hanem maga az utas.
A beszállás után a forgalmista indította a Keleti pályaudvarról.
A szerelvény az előkelő Wagons Lits kocsijait is vontatta, a kalauz pedig a hagyományos „díszegyenruháját” viselte.
A kocsik között azonban volt harmadosztályos is – ha valaki nem tudná, honnan származik a fapados jelző.
HIRDETÉS
Az Orient Expressz utoljára tavaly járt kétszer is Magyarországon, és kétszer érkezik az idén is Londonból, ahonnan május 2-án és szeptember 28-án indul. Az ötnapos, négyéjszakás kiruccanás ára 5000-5400 font, napi árfolyamon 2,1-2,3 millió forint között alakul a kiválasztott szálloda függvényében.
A hivatalos bejelentésből ítélve ez lesz az Orient expressz két utolsó útja Londonból Budapestre.
Királyok, kémek, államfők és írók
Az Orient expressz 1931. szeptember 13-án nem jutott el Budapestről Bécsbe, miután Matuska Szilveszter Biatorbágynál felrobbantotta a viaduktot, így néhány vagon a mélybe zuhant. A merényletnek 22 halálos áldozata volt, az viszont kevésbé köztudott, hogy a sérülteken és a túlélőkön a leglelkesebben az Orient expresszen szinte törzsutasnak számító, francia születésű amerikai énekesnő, Joséphine Baker segített.
Az utazások már sokkal korábban kockázatosak voltak: 1891-ben öt utast elraboltak, és váltságdíjat követeltek értük, a következő évben pedig a vonatot karantén alá helyezték, miután a fedélzeten kolera tört ki. Az ezredforduló után, 1901-ben a fékek meghibásodtak, és az Orient expressz lokomotívja a frankfurti állomás éttermében kötött ki.
Paul Deschanel francia elnök 1920 májusában egy emlékmű felavatására utazott a vonattal miniszterek és a sajtó társaságában. Este tíz körül bevett egy altatót, és visszavonult az Orient expresszen kialakított lakosztályába. Melege volt, kinyitotta az ablakot, de minden jel szerint kábán túlságosan kihajolt, és kibukott. A vonat pályafelújítás miatt szerencsére lassan vánszorgott, a sínek mellett pedig friss volt a felhordott homok, így az államfő nem szenvedett súlyos sérüléseket. Éjfél körül egy, a síneket ellenőrző vasúti munkás, André Radeau egy férfival találkozott. Az ismeretlen zúzódásos sérülésekkel, véresen, mezítláb baktatott – egy szemmel láthatóan míves kidolgozású, hímzett pizsamában. Azt állította, hogy ő Franciaország elnöke. „Én pedig Napóleon császár” – vette a lapot a pályaőr, aki nem volt biztos abban, hogy egy csatangoló részeggel, vagy a közeli elmegyógyintézet szökött ápoltjával találkozott-e. Mégis megszánta, eltámogatta a szomszédos házig, lefektette, majd orvost hívott, aki már felismerte az államfőt. Később Deschanel egészségi állapota rohamosan romlott, így már szeptemberben lemondott tisztségéről.
HIRDETÉS
A királyok vonatának, a vonatok királyának is becézett Orient expressz mellesleg tényleg szállított uralkodókat. II. Lipót belga király a vasúttársaság egyik fő részvényeseként kissé visszaélt a hatalmával, és légyottokat szervezett a vonaton. II. Károly román király is a fedélzeti csábításairól híresült el, míg II. Miklós cár egyedi kialakítású kocsit rendelt magának. A bolgár cár, I. Ferdinánd az Orient expressz mozdonyvezetőjeként „nyaktörő” sebességgel száguldott végig országán – írta a Telegraph.
Az Orient expressz emlékezetes utasa volt Lev Tolsztoj író; az októberi forradalom egyik vezéralakja, Lev Trockij; Marlene Dietrich, az ünnepelt színésznő; a történelembe Arábiai Lawrence-ként bevonult Thomas Edward Lawrence, brit régész; Margaretha Geertruida MacLeod, akire a kémnő Mata Hariként emlékszik a világ – és persze a megálmodott szereplők: Hercule Poirot, valamint a 007-es James Bond.
Kémek expresszének is nevezték a szerelvényt azok után, hogy egyik utasa, a cserkészet alapítója, Lord Robert Baden-Powell a dalmát tengerparti erődítményekről készített titkos vázlatait pillangószárnyak rajzának álcázta.
Az Orient expressz leghíresebb vagonja az, amelyben Németország 1918 novemberében aláírta a fegyverszünetet a szövetségesekkel, majd 1940 júniusában Hitler ugyanebben a kocsiban kényszerítette a franciákat saját kapitulációjuk aláírására.
A luxus vasúti szolgáltatást most a francia Accor szállodaipari csoport vette a kezébe, és az Hermès-nek meg a Guerlainnek is tervező Maxime d’Angeac műépítész már megálmodta a Orient expressz 2.0 megjelenését. A szerelvény 2025-ben debütál.
HIRDETÉS