Az európaiak 80 százaléka érzi az éghajlat megváltozásának kedvezőtlen következményeit, és szintén ilyen arányban gondolják úgy, hogy ha drasztikusan visszafognák a fogyasztást, akkor megfékezhető lenne ez a negatív trend. De vajon készek tenni is ezért?
HIRDETÉSAz európaiak 80 százaléka érzi az éghajlat megváltozásának kedvezőtlen következményeit, és szintén ilyen arányban gondolják úgy, hogy ha drasztikusan visszafognák a fogyasztást, akkor megfékezhető lenne ez a negatív trend. De vajon készek tenni is ezért?
--
Klímakatasztrófa felé menetel az emberiség – mindenki ismeri a tényeket, a jelek pedig egyre letagadhatatlanabbak. A felmérések azt mutatják, hogy nemzetekként változó, ki mit és hogyan lenne képes feladni annak érdekében, hogy a Föld élhetősége fenntartható maradhasson.
A németek ragaszkodnak a kocsihoz
A németek kétharmada hozna akár személyes áldozatot is azért, ha ezen múlna a bolygó sorsa – derül ki a YouGov felméréséből, amelyet a Welt am Sonntag német lap megrendelésére készítettek. Mint a válaszokból látszik, a megkérdezettek 43 százaléka vállalná, hogy kevesebbet repül, 40 pedig, hogy kevesebb fűtést használ. Ugyanakkor csak egyharmaduk állna készen az étrendje megváltoztatására, és csupán 13 százalékuk az autóhasználat helyett a tömegközlekedésre.
A franciák elviselnék az élelmiszerstopot
Az Európai Befektetési Bank felmérése szerint a franciák 57 százaléka egyetértene azzal, ha bevezetnének egy kvótarendszert, amelynek alapján minden állampolgárnak lenne egy éves „kibocsátási kerete", amellyel gazdálkodnia kellene, vagyis meghatároznák, hogy egy évben mekkora mennyiségben szennyezhetik a környezetet az általa vásárolt áruk.
A franciák közel kétharmada hajlandó lenne kicsivel magasabb árat fizetni az élelmiszerekért, ha azt helyben és fenntartható módon termelnék, illetve nem tartaná problémásnak, ha egyes hús- és tejtermékek csak korlátolt mennyiségben lennének elérhetőek.
Összefoglalóan, a francia emberek úgy vélik, a kormánynak fontos szerepe kell legyen a szabályozásban. Kétharmaduk elviselné a szigorítást annak érdekében, ha az az a káros szokások visszaszorítására hatékonynak bizonyulna.
A britek utazni akarnak
A YouGov év elején végzett közvélemény-kutatása alapján a megkérdezett britek 36 százaléka lenne csak hajlandó a nagy cél érdekében napi hús- és tejfogyasztását visszafogni, viszont 60 százalékuk jelezte, hogy kész lenne nem vásárolni többet az egyszer használatos műanyagból készült termékekből.
A németekhez hasonlóan a britek sem szeretnék feladni az autóhasználatot, csupán 20 százalékuk hozná meg ezt az áldozatot, és csak a válaszadók negyede vállalná, hogy többet is fizetne a repülőjegyért, ha ezzel csökkenteni lehetne a környezetszennyezést.
A spanyolok állami segítségre várnak
A spanyolok a franciákhoz hasonlóan nagyobb állami szerepvállalást igényelnek a fogyasztási szokások átalakításában. Az Európai Befektetési Bank felmérése szerint a spanyolok 80 százaléka hiszi azt, hogy a helytelen fogyasztási gyakorlatok visszaszorítása valódi változást tudna hozni az éghajlat minőségében.
A Santiago de Compostelai Egyetem egyik 2021-es felmérése azt mutatta, hogy óriási társadalmi támogatottsága van annak, hogy az állam adjon több támogatást a lakóépületek szigeteléseinek felújítására, vagy lépjen fel a szennyező járművek betiltására.
Spanyolország az egyik legnagyobb éghajlatváltozási kockázatnak kitett európai ország: rendszeresek az aszályok, a váztározók kiszáradása miatt egyes régiókban akut ivóvízhiány lépett fel.
Az olaszok fizetnének a kibocsátás-csökkentés érdekében
Olaszországban jelentős támogatottsága lenne annak, ha az élelmiszeripari áruk minőségjelzést kapnának azzal összefüggésben, hogy gyártásuk mekkora környezeti kárral járt – egy felmérés szerint az olaszok 85 százaléka értene egyet ezzel.
HIRDETÉSA megkérdezettek 64 százaléka mondta azt, hogy akár többet is fizetne olyan árukért, amelyeket helyben termelnek, illetve kétharmaduk jelezte hajlandóságát arra, hogy kevesebb húst és tejet fogyasszon a klímacélok elérése érdekében.