EventsEseményekPodcasts
Loader
Find Us
HIRDETÉS

Milyen áldozatot lennének képesek hozni a klímaváltozás megállításáért az európaiak?

Rekordalacsony vízállást mértek április 17-én az észak-olaszországi Adige folyón Trento közelében  (AP Photo/Luca Bruno)
Rekordalacsony vízállást mértek április 17-én az észak-olaszországi Adige folyón Trento közelében (AP Photo/Luca Bruno) Szerzői jogok Luca Bruno/Copyright 2023 The AP. All rights reserved
Szerzői jogok Luca Bruno/Copyright 2023 The AP. All rights reserved
Írta: euronews
Közzétéve:
A cikk megosztásaKommentek
A cikk megosztásaClose Button

Az európaiak 80 százaléka érzi az éghajlat megváltozásának kedvezőtlen következményeit, és szintén ilyen arányban gondolják úgy, hogy ha drasztikusan visszafognák a fogyasztást, akkor megfékezhető lenne ez a negatív trend. De vajon készek tenni is ezért?

HIRDETÉS

Az európaiak 80 százaléka érzi az éghajlat megváltozásának kedvezőtlen következményeit, és szintén ilyen arányban gondolják úgy, hogy ha drasztikusan visszafognák a fogyasztást, akkor megfékezhető lenne ez a negatív trend. De vajon készek tenni is ezért?

--

Klímakatasztrófa felé menetel az emberiség – mindenki ismeri a tényeket, a jelek pedig egyre letagadhatatlanabbak. A felmérések azt mutatják, hogy nemzetekként változó, ki mit és hogyan lenne képes feladni annak érdekében, hogy a Föld élhetősége fenntartható maradhasson.

A németek ragaszkodnak a kocsihoz

A németek kétharmada hozna akár személyes áldozatot is azért, ha ezen múlna a bolygó sorsa – derül ki a YouGov felméréséből, amelyet a Welt am Sonntag német lap megrendelésére készítettek. Mint a válaszokból látszik, a megkérdezettek 43 százaléka vállalná, hogy kevesebbet repül, 40 pedig, hogy kevesebb fűtést használ. Ugyanakkor csak egyharmaduk állna készen az étrendje megváltoztatására, és csupán 13 százalékuk az autóhasználat helyett a tömegközlekedésre. 

A franciák elviselnék az élelmiszerstopot

Az Európai Befektetési Bank felmérése szerint a franciák 57 százaléka egyetértene azzal, ha bevezetnének egy kvótarendszert, amelynek alapján minden állampolgárnak lenne egy éves „kibocsátási kerete", amellyel gazdálkodnia kellene, vagyis meghatároznák, hogy egy évben mekkora mennyiségben szennyezhetik a környezetet az általa vásárolt áruk.

A franciák közel kétharmada hajlandó lenne kicsivel magasabb árat fizetni az élelmiszerekért, ha azt helyben és fenntartható módon termelnék, illetve nem tartaná problémásnak, ha egyes hús- és tejtermékek csak korlátolt mennyiségben lennének elérhetőek.

Összefoglalóan, a francia emberek úgy vélik, a kormánynak fontos szerepe kell legyen a szabályozásban. Kétharmaduk elviselné a szigorítást annak érdekében, ha az az a káros szokások visszaszorítására hatékonynak bizonyulna.

A britek utazni akarnak

A YouGov év elején végzett közvélemény-kutatása alapján a megkérdezett britek 36 százaléka lenne csak hajlandó a nagy cél érdekében napi hús- és tejfogyasztását visszafogni, viszont 60 százalékuk jelezte, hogy kész lenne nem vásárolni többet az egyszer használatos műanyagból készült termékekből.

A németekhez hasonlóan a britek sem szeretnék feladni az autóhasználatot, csupán 20 százalékuk hozná meg ezt az áldozatot, és csak a válaszadók negyede vállalná, hogy többet is fizetne a repülőjegyért, ha ezzel csökkenteni lehetne a környezetszennyezést.

A spanyolok állami segítségre várnak

A spanyolok a franciákhoz hasonlóan nagyobb állami szerepvállalást igényelnek a fogyasztási szokások átalakításában. Az Európai Befektetési Bank felmérése szerint a spanyolok 80 százaléka hiszi azt, hogy a helytelen fogyasztási gyakorlatok visszaszorítása valódi változást tudna hozni az éghajlat minőségében.

A Santiago de Compostelai Egyetem egyik 2021-es felmérése azt mutatta, hogy óriási társadalmi támogatottsága van annak, hogy az állam adjon több támogatást a lakóépületek szigeteléseinek felújítására, vagy lépjen fel a szennyező járművek betiltására.

Spanyolország az egyik legnagyobb éghajlatváltozási kockázatnak kitett európai ország: rendszeresek az aszályok, a váztározók kiszáradása miatt egyes régiókban akut ivóvízhiány lépett fel.

Az olaszok fizetnének a kibocsátás-csökkentés érdekében

Olaszországban jelentős támogatottsága lenne annak, ha az élelmiszeripari áruk minőségjelzést kapnának azzal összefüggésben, hogy gyártásuk mekkora környezeti kárral járt – egy felmérés szerint az olaszok 85 százaléka értene egyet ezzel.

HIRDETÉS

A megkérdezettek 64 százaléka mondta azt, hogy akár többet is fizetne olyan árukért, amelyeket helyben termelnek, illetve kétharmaduk jelezte hajlandóságát arra, hogy kevesebb húst és tejet fogyasszon a klímacélok elérése érdekében.

A cikk megosztásaKommentek

kapcsolódó cikkek

Az éghajlatváltozás felpörgetheti az inflációt

Ötmilliárd ember károsanyag-kibocsátását produkálja a világ leggazdagabb egy százaléka

Még a hegyomlás előtt sikerült mindenkit evakuálni a svájci Brienz faluból